Sorsdöntő hétvége elé néz az EU

Lettországban a szovjet uralom vége után kevesebb mint harminc évvel közel kerülhet a kormányhatalomhoz egy oroszbarát párt a hét végi választáson, Bosznia-Hercegovinában olyan mocskos kampány folyik, hogy nem lehet megbízhatóan megjósolni a végeredményt.
Komócsin Sándor, 2018. október 6. szombat, 09:07
Fotó: Napi.hu

Lettországban október 6-án, Bosznia-Hercegovinában október 7-én lesznek parlamenti választások, s bár a két ország viszonylag távol van egymástól, egy valamiben hasonlít ez a két esemény: mindkettő a populista politikai erők győzelmét hozhatja - derül ki az AFP és a Reuters helyzetjelentéseiből. Lettországban érdekes választ adnak a szavazók arra kérdésre, miért adnák a voksukat egy oroszbarát pártra kevesebb mint 30 évvel a szovjet uralom megszűnése után. Mert friss arcokat akarnak látni az ország élén. Bosznia-Hercegovinában gátlástalanul mocskos kampány folyik.

Több kellemetlen kihívó

Lettországban a kormányzó jobb-közép koalíció egy Moszkva-barát és több kisebb, ám annál nem kevésbé populista kihívóval néz szembe. Az országban jelentős, nagyjából 25 százalékos az orosz ajkú lakosság aránya, ám a Harmónia Párt, amely korábban Vlagyimir Putyin elnök Egységes Oroszország pártjával is barátkozott, már ennél nagyobb szavazati arányra számíthat. Senki sem tudja, hogyan fog kinézni Lettország a következő hónapban - foglalja össze a lényeget Marcis Krastins politológus. Egy Kreml-barát politikai erőből és más populista politikusokból álló kormány is felállhat.

Hogy ez mit jelentene, arról mindent elmond, hogy a Harmónia azzal kampányol: a GDP egy százalékára szállítja le a védelmi költségvetést. A NATO szabályai szerint ennek el kell érnie a két százalékot, és Donald Trump, az USA elnöke azzal fenyegetőzik, hogy amelyik tagállamnál nem lesz meg ez az arányt, azt kitaszítja az amerikai hadsereg védőernyője alól. A letteket azonban ez nem zavarja, sőt az sem, hogy a 2008-as válság utáni durva megszorításokat lassan letudták: nőnek bérek és csökken a munkanélküliség.

Unják az arcokat

A szavazók belefáradtak abba a kemény munkába, amelyre szükség volt az ország kiemeléséhez a tíz évvel ezelőtti mély gödörből - mondja Filips Rajevskis, egy másik politikatudós. Most, hogy a gazdasági felfordulásnak vége, az emberek új arcokat akarnak. A jelenlegi kormánytagok semmi szórakoztatót nem tudnak ajánlani. Erre a hangulatra ültek fel populisták.

A közvélemény-kutatások szerint rosszul állnak a 2014 óta regnáló kormánykoalíció pártjai. A Zöldek és Farmerek Uniója 10 mandátumra számíthat a 100 fős törvényhozásban, a Nemzeti Szövetség ennél is kevesebbre, az Egység kieshet a parlamentből, mert nem éri el az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Kormányváltás néz ki

Eközben a Harmóniának 30 képviselője lehet és egy évtizedes próbálkozás után a kormány vezető erejévé válhat. Ehhez arra van szüksége, hogy az Artuss Kaimins színész vezette KPV LV elérje a jósolt 15 mandátumot, és nyitott legyen a koalíciókötésre. Jellemző egyébként, hogy az utóbbi párt népszerűségének mit sem ártott Kaimins nyáron kirobbant korrupciós botránya. Harmadiknak csatlakozhat hozzájuk az Új Konzervatív Párt. Mindez azonban bizonytalan, mert a választók 38 százaléka néhány nappal a szavazás előtt még nem döntött - derült ki az SKDS és a Kantar TNS közvélemény-kutató cégek felméréséből.

Csalások és gyűlöletbeszéd

A Bosznia-Hercegovinában tartandó választások előtti hajrá hemzsegett a kampányszabályok megsértésétől, a közpénzek hűtlen kezelésétől és a gyűlöletbeszédtől - derült ki a Transparency International (TI) jelentéséből. A választási kampány újjáélesztette azt a beszédstílust, amely hozzájárult az 1992-1995-ös boszniai polgárháború kirobbanásához. Az országot alkotó horvát, muszlim és szerb politikai pártok nem riadtak vissza a populista húzásoktól, amit a másik etnikumhoz tartozók megfenyegetésével színeztek.

Milorad Dodik, a szerb szeparatista mozgalom vezetője például egyetlen nap alatt hat közintézmény alapkövét fektette le, megnyitott egy mesterséges tavat, átadott egy hidat, egy gyárat, egy kórházi szárnyat és egy főútvonalat. Mindet a saját politikai teljesítményének minősítette. Emellett egyszeri juttatást ígért a szerb autonóm területen élő nyugdíjasoknak és megfenyegette azokat, akik az ellenfelére szavaznak, hogy elveszítik az állásukat. Eközben durván szidalmazza a mérsékelt politikusokat és az országban dolgozó nyugati diplomatákat.

Nem maradtak adósak

A bosnyák és a horvát politikusok sem maradtak azonban adósok: hatalmukkal visszaélve kampányoltak pártjaik mellett - állapította meg a TI. Az állami elektronikus média tévé- és rádiócsatornái a domináns nacionalista pártok szócsövévé züllöttek. Az emberek címkézése, az agresszív hangnem, a gyűlölet a politikai ellenfelek és a civil aktivisták ellen abnormális szintre nőtt. A politikai harc öldöklő ellenségeskedéssé vált.

A megbízható közvélemény-kutatások hiánya és a választási csalásokkal - például illegális szavazólisták készítésével - kapcsolatos vádak miatt nincsenek megbízható előrejelzések a szavazás kimenetelével kapcsolatban. Hogy mi következik az ország életében, arra utal, hogy Dodik nagyobb autonómiát követel a szerb területnek, amely végső soron a kiválásukhoz vezethet Bosznia-Hercegovinából. A boszniai horvátok vezetője, Dragan Covic a bosnyákoktól elkülönülő, önálló horvát autonómia létrehozásával kampányol.

(Ezt olvasta már? Megbukhat Orbán szövetségese)

A fotó forrása: Szabó Dániel/Napi.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Suzywong, 2018.10.06 10:20

hát ez aztán tényleg sorsdöntő az eu-nak, lettország egy jelentéktelen kis tagállam, bosznia pedig még csak nem is eu tag és remélhetőleg nem is lesz soha az.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html