Jól járhatnak a kelet-közép-európai országok a válsággal

Egyelőre nem látszik milyen pusztást okozott a 2020-as koronavírus-válság és milyen változásokat hoz a világgazdaságban, illetve az egyes országok nemzetgazdaságában, de elég sok adat áll már rendelkezésünkre ahhoz, hogy hosszú elemzésekben találgassuk a lehetséges fejleményeket. Ez most arról szól, hogy amíg a nagy gazdaságok álltak, a kicsik termeltek nekik.
Komócsin Sándor, 2020. december 4. péntek, 11:49
Fotó: Getty Images

Hogy pontosan mekkora volt a koronavírus-válság gazdasági pusztítása, azt még mindig nehéz megítélni, de a héten közzétett harmadik negyedéves GDP adatok talán adnak némi támpontot ehhez - írja a G7. Miközben a második negyedévben elég súlyos megrázkódtatáson átesett feldolgozóipar majdnem nulla közelébe pattant vissza éves alapon, és a még ennél is többet szenvedett vendéglátás is sokat javított, a logisztika egyáltalán nem tért magához, az építőipar pedig egyenesen tovább romlott.

A nyugaton is relatív nyertesnek látott iparágak (pénzügy, IT, szakmai szolgáltatások) Magyarországon is jóval kevesebb problémával úszták meg a válság nehezét.

A harmadik negyedév európai szinten a kisebb országok válságállóságát mutatta. A feldolgozóiparban azt látni, hogy a keleti országok a harmadik negyedévre egyértelműen jobb helyzetbe kerültek. Lengyelország például még Magyarországnál is látványosabb talpra állást mutatott be: a feldolgozóipar a tavalyi átlagszinttől vett 30 százalékos elmaradásról ugrott közel nullába. Lettország éves növekedésről számolt be a harmadik negyedben. A nagy országok továbbra is 10-12 százalékos éves elmaradásban vannak.

Valami van vagy nincs

Azt nehéz még megállapítani, hogy ez már a "reshoring" hatása, azaz hogy a globális értékláncok átrendeződéséből profitál-e az európai periféria. Ez továbbra is nyitott kérdés, de nem kizárt, hogy az európai centrum országai idén inkább megengedhették maguknak, hogy tartósabban és szélesebb körben korlátozzák gazdaságaikat (vagy nem engedhették meg, mint Olaszország, de mégis rákényszerültek), és a kieső kapacitást a közeli, de olcsóbban termelő országokból pótolják.

Érdekes módon a szolgáltatások exportja nem állt helyre olyan gyorsan, mint az ipari termékeké. A szállítmányozás-export (tehát amikor a magyar cégek vállalnak kamionos munkát a nyugati országokban) még a harmadik negyedévben is több mint 30 százalékos visszaesésnél állt. De a válságnak kevésbé kitettnek gondolt üzleti szolgáltatások - többnyire az itthonra települt szolgáltatóközpontok - is két számjegyű elmaradásnál álltak.

Ez a kettősség egy darabig várhatóan maradni fog: az ipari cégek inkább optimistán, a szolgáltatók (különösen a fizikai érintkezést igénylők) mélyen pesszimistán néznek a következő hónapok elé.

HOZZÁSZÓLÁSOK