Európa jövője a tét: Orbánnak is lesz hozzá egy-két szava

Európára kőkemény akadályverseny vár 2017-ben, de a végén akár jól is kijöhet a politikai csatározásokból - véli Wolfgang Ischinger a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke. A több mint ötvenéves rendezvénysorozat idei tanácskozásán részt vesz Orbán Viktor magyar kormányfő is.
Napi.hu, 2017. január 4. szerda, 11:41

Meglehetősen sötét képet vázolt fel az Európai Unió jövőjéről, főként az új amerikai elnök Donald Trump várható Európa-politikájáról a Time magazin internetes oldalán megjelent cikkében Wolfgang Ischinger a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke. Szerinte 2017 a legkritikusabb év lehet berlini fal leomlása, sőt lehet, hogy a második világháború vége óta.

Európa jövője egy hajszálon függ - jelentette ki a külpolitikai szakember, aki volt Németország nagykövete az USA-ban és tagja az Allianz ES biztosítótársaság felügyelőbizottságának. Az első kockázati tényező Donald Trump amerikai elnökké választása, ugyanis az ingatlanmágnás megjegyzései példa nélküli bizonytalanságot teremtettek az euroatlanti kapcsolatokban.

Szétcincálhatja az EU-t

A kevésbé előre látható globális környezet önmagában gyengítheti az amúgy sem acélos európai gazdasági növekedést, ráadásul attól függően, hogy a Trump-adminisztráció milyen Oroszország-politikát kíván folytatni, erősödhetnek a transzatlanti és az Európán belüli feszültségek is.

A legjobb példa erre a Moszkva elleni szankciók fenntartásának kérdése, amelyet számos európai vezető ellenez, mivel orosz válaszlépések, elsősorban az európai élelmiszerek importjának korlátozása, komoly kárt okoz országuk gazdaságának. Ezzel is összefügg az EU-ukrán viszony alakítása - a holland szavazók például népszavazáson utasították el a kapcsolatok szorosabbra fűzését.

Fontosabb azonban ezeknél az ügyeknél, hogy az új amerikai vezetés úgy gondolhatja, hogy egyenként, kétoldalú egyeztetésekkel alakítja kapcsolatait az USA európai szövetségeseivel, szemben a meglévő uniós és NATO-csatornák használatával. Még az is előfordulhat, hogy megpróbálja kijátszani egymás ellen az európai országokat, ami katasztrofális következményekkel járna - véli Ischinger.

Széteshet az EU

A második kockázati tényező Európa belső politikai folyamataiban, az egymást követő holland, francia, német választásokban keresendő. Az előbbi kettő - a várakozásokra rácáfolva - a radikális jobboldal előretörését hozhat, és a német közélet is jóval megosztottabb lesz idén, a novemberi szavazás előtti kampány időszakában, mint korábban volt.

Ha rosszul szervezik a Brexit-tárgyalásokat az nem csupán Nagy-Britanniának, hanem az EU-nak is súlyos károkat okozhat. Újra napirendre kerülhet az eurózóna adósságválsága is Görögországban és Olaszországban. Az EU-török viszonyok megromlása a bevándorlási krízis következő hullámához vezethet. És mindezek tetejébe megismétlődhetnek az USA elnökválasztását manipuláló kibertámadások és hírhamisítások.

Nem jó a középnek

Ezek a folyamatok nem kedveznek a mérsékelt bal- és jobbközép pártoknak. A politikai közép zsugorodik - fogalmaz a februári müncheni konferencia napirendjét megadó cikkében Ischinger. A középpártoknak össze kell fogniuk a radikális jobboldallal szemben, amely hasznot húz a gazdaság gyengélkedéséből.

Az európai politika várhatóan jobbfelé mozdul idén, különösen akkor, ha nagyobb terrorcselekmények történnek bevándorlók részvételével. (A biztonságpolitikai szervezet február közepi tanácskozásának ehhez a napirendi pontjához vélhetően lesz néhány szava Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, aki a HVG értesülése szerint részt vesz a konferencián - a szerk.)

Nincs minden veszve

Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy az európai nemzetek egyetértenek abban, hogy erősíteniük kell közös biztonsági és külpolitikájukat. Még az euroszkeptikus politikusok is elismerik, hogy Európai uniós szinten hatékonyabban tudja érvényesíteni érdekeit, mint országonként külön-külön.

Egy 2016-os felmérés szerint lakosság majdnem háromnegyede támogatja, hogy Európa erősítse szerepét a világpolitikában és a világgazdaságban. Így ez az a terület, amelyen az EU új célt találhat és bizonyíthatja az európaiaknak, hogy nem a bajok forrása, hanem a gondjaikra adandó választ része - hangsúlyozza a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke.

A szakember bízik abban is, hogy Francios Fillon, a republikánusok jelöltje nyerhet a francia elnökválasztásokon. Ha ez történne, akkor ő és a várhatóan újra kancellári megbízást kapó Angela Merkel együtt segíthet az európai szellem feltámasztásában. Európa akár jól is kijöhet 2017 zűrzavarából.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

POTUS, 2017.01.04 16:29

Soros Németországot tette a mostani helyzet fő felelősévé, mivel szerinte az ottani vezetés egy szűken értelmezett önérdeket szolgál azok kárára, akik függnek tőlük. Angela Merkel német kancellárt külön kiemelte, mint olyan személyt, aki megakadályozta, hogy a piaci krízisre közös európai megoldás születhessen.

Ez egy dezintegrációs folyamat kezdete volt, ami az EU fokozódó működésképtelenségéhez vezetett - írta a milliárdos, aki szerint ezért van most válságban a demokrácia.

Soros szerint az unió fokozatosan orosz befolyás alá kerül, amit szerinte mi sem mutat jobban, mint hogy a jövő évi francia elnökválasztás két legesélyesebb jelöltje közel áll Putyinhoz és kész mindenben a kedvére tenni.

A milliárdos szerint 2017-re az EU az összeomlás szélére jut, ezt a folyamatot pedig a Szovjetunió felbomlásához hasonlította.

http://alfahir.hu/soros_gyorgy_2017_es_joslatatol_leesik_az_alla
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Dakota Summer, 2017.01.04 12:49

A szokasos bolso bullshit. Fogjunk össze a széljobb ellen és wir schaffen es. Aggodalmaskodásba burkolt semmitmondás
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html