Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Unió polgárai május 23. és 26. között választják meg az Európai Parlament (EP) új tagjait. A szavazók nemzeti pártjaik jelöltjei közül választanak, ám ezek a pártok részesei lehetnek nagyobb európai pártcsaládoknak, amelyek egységes képviselőcsoportokkal vesznek részt az EP tevékenységében. A Fidesz az Európai Néppárt (EPP) felfüggesztett tagja, és a megfigyelők azt találgatják, vajon a magyar kormánypártnak és a pártcsaládnak szüksége lesz-e egymásra a szavazás után.

Ez vélhetően attól függ, hogy az EPP, illetve a Fidesz hány képviselőt tud küldeni az EP-be - derül ki a Financial Times friss mandátumbecsléséből, amely a PollofPolls.eu adataira, illetve négy osztrák, francia és olasz felmérésre támaszkodik. A jelenlegi parlamentben a Néppárt és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) együtt 406 képviselővel többséget alkot, így a legtöbb ügyben közös fellépésükkel el tudják dönteni a parlament álláspontját. A friss mandátumbecslés szerint továbbra is ez a két pártcsalád lesz az EP két legnagyobb pártja, de többségük annak ellenére elkopik, hogy az összes mandátum száma az Egyesült Királyság kilépése miatt 751-ről 705-re csökken.

Nem annyival lesz kevesebb

A visszaesés azonban nem látszik katasztrofálisnak. Az EPP 217 mandátum helyett 176-ra számíthat, az S&D 189 helyett 136-ra. Ugyanakkor a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártcsalád 68-ról 97-re növelheti képviselői számát. Hárman együtt ezzel 58 százalékos többségben lehetnek. A becslés szerint a Fidesz a 21 magyar mandátumból a jelenlegi 12 helyett 13 fog szerezni (a függetlenek és az S&D 4-4 képviselői helyre számíthat, az előbbi a Jobbikot fedi, az utóbbi az MSZP-Párbeszédet és a DK-t). Ha a magyar kormánypárt távozna az EPP-ből, akkor ennek nyomán az EPP-S&D-ALDE trió még mindig 56 százalékos többségben lenne.

Ellenzék?

Az euroszkeptikus pártok pártcsaládjai részben jobban, részben rosszabbul járhatnak az öt évvel ezelőttinél. A Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) képviselőcsoportja - ide tartozik a Francia Nemzeti Gyűlés, illetve a holland és az osztrák Szabadságpárt - 37-ről 62-re növelheti mandátumai számát. Az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoportja viszont a távozó britek miatt 74 fősről 59-re zsugorodhat.

Ez a pártcsalád foglalja magában a lengyel kormánypártot, a Jog és Igazságosságot és a német Alternatíva Németországnak (AfD) párt egyes lázadó képviselőit is, ám jövője a brit falkavezér kilépése miatt bizonytalan. Ugyanakkor sok szakértő szerint egy a Néppártból távozó Fidesz vagy az ENF vagy az ECR valamelyikében találhatna új pártcsaládot magának.

Még egy euroszkeptikus csapat

A harmadik masszív euroszkeptikus csoportot a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) képviselői alkotják. Itt található hivatalosan az AfD, illetve az olasz radikális baloldali Öt Csillag mozgalom. A mandátumbecslés szerint képviselőik száma 45-ről 31-re zsugorodhat. Rajtuk kívül további két nagyobb csoport vehet részt az EP játszmáiban. Az egyik a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, amely 51 fősről 46 fősre zsugorodhat, illetve az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal, amely 52 helyett 51 mandátumra számíthat.

Az ENF és az ECR együtt 17 százalékos részesedéssel bírhat az új EP-ben a jelenlegi becslés szerint, ha ehhez hozzávesszük még a szintén euroszkeptikus EFDD mandátumait is akkor 21 százalékot kapunk. A képet árnyalhatja, hogy a 2014 európai parlamenti választáson nem szerepelt pártok 37 képviselőt küldhetnek az új EP-be, akik csatlakozhatnak valamelyik pártcsaládhoz. A mandátumbecslés azzal számol, hogy a függetlenek száma 18-ról tízre zsugorodik.