A török statisztikai hivatal csütörtökön azt közölte, hogy a gazdasági bizalomindex az augusztusi 83,9 pontról 2008 vége óta legnagyobb mértékben, 12,9 ponttal, 71 pontra esett szeptemberben.

A szeptemberi mutató 2009 márciusa óta a legalacsonyabb érték. A mutató 100 pont alatti értéke a megkédezettek borulátását tükrözi.

A török jegybank szeptember 13-án jelentősen, 17,75 százalékról 24 százalékra emelte az egyhetes repokamatot, hogy kordában tartsa az inflációt és megfékezze a devizaválságot.

Törökországban augusztusban már közel 15 éves csúcsra emelkedett az infláció: éves összevetésben 17,9 százalékkal, júliushoz képest pedig 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A termelői árak éves összevetésben 32,13 százalékkal, az előző hónaphoz képest pedig 6,60 százalékkal ugrottak meg augusztusban.

A török líra idén eddig csaknem 40 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A török líra mélyrepülése eredetileg azzal kezdődött, hogy a piacokat aggasztotta Recep Tayyip Erdogan török államfőnek a jegybankra gyakorolt nyomása és befolyása. A válság tovább mélyült az amerikai-török kapcsolatok elmérgesedésével. Az amerikai és a török kormány közötti viszonyt súlyosan megterhelte Andrew Brunson amerikai lelkipásztor törökországi fogva tartásának ügye, amely miatt Washington augusztus elején szankciókkal sújtotta a török belügyminisztert és az igazságügyi minisztert. Ankara válaszul megemelte több amerikai termék, például a személygépkocsik, a szeszes italok és a dohányáruk vámját.

A líra árfolyama a jegybank kamatemelésére, illetve a kormány néhány nappal később bejelentett enyhe gazdasági megszorító intézkedései hatására némileg stabilizálódott.

A fotó forrása: Flickr/Rachel Hugh.