Januárban a munkanélküliek aránya 21,9 százalékot ért el Horvátországban, amire egy évtizede nem volt példa. A 372 ezer munkanélküliből több mint 150 ezer a válság 2008-as kezdete óta vesztette el állását.

A Gfk intézet legújabb felmérése szerint a horvát családok 76 százaléka véli úgy, hogy a mindennapi megélhetéshez sincs elég pénzük. Az infláció januárban éves összevetésben 5,2 százalék volt, négy éve a legmagasabb. A balközép kormány a múlt héten a már hurráoptimistának tűnő idei GDP-növekedési prognózisát 1,8-ről 0,7 százalékra vitte le, azonban még ez is távol áll az Európai Bizottság előrejelzésétől, amely idén - a tavalyi 1,5 százalékos visszaesés után - a bruttó hazai termék 0,4 százalékos csökkenésével számol, és csak 2014-re bízik egy lassú, 1 százalékos GDP-bővüléssel. A költségvetési hiány csökkentése érdekében a kormány bejelentette a közalkalmazotti bérek 3 százalékos csökkentését, azonban kérdéses, képes lesz-e végrehajtani a szakszervezetek ellenállásával szemben.

A Moody's Investors Service a hónap elején bóvli kategóriába, BA1-ről Baa3-ra rontotta az ország hitelbesorolását, bár stabil kilátásokkal, vagyis egyelőre nem kell újabb leminősítéstől tartaniuk - írta a bne.

Az EU-ba mennének a horvátok

Az IPSOS Puls közvélemény-kutató cég legfrissebb felméréséből közben az derült ki, hogy a horvátok többsége továbbra is támogatja Horvátország európai uniós csatlakozását. A Nova TV kereskedelmi csatorna részére készített elemzés szerint, ha most tartanának népszavazást Horvátország EU-s csatlakozásáról, akkor a horvátok 54 százaléka voksolna igennel, 37 százalék ellenezné a tagságot, 9 százalék pedig tartózkodna. Amennyiben csak két válaszlehetőség, az "igen" vagy a "nem" közül dönthetne, akkor a megkérdezettek 60 százaléka szavazna a belépés mellett, és 40 százalék ellenezné azt.

A csatlakozás népszerűbb a felsőfokú végzettségűek, a férfiak, a városi lakosság, de a főváros, Zágráb környékén élők körében is. Az euroszkeptikusok többségében a 60 évnél idősebbek, az alacsonyan képzettek, a falusiak, valamint az ország északi részén élők.

A megkérdezettek egy százaléka szerint a csatlakozás pozitív hatása már most érzékelhető. Hat százalék úgy gondolja, hogy a tagság kedvező hatásai az első évben, 22 százalék szerint két-három év múlva, 17 százalék szerint négy-öt éven belül, 17 százalék szerint csak öt év után mutatkoznak meg. A válaszadók 29 százaléka viszont úgy véli, hogy a csatlakozás sosem hoz hasznot Horvátországnak.

Horvátországban 2012 januárjában tartottak népszavazást az uniós csatlakozásról. A referendumon a szavazásra jogosultak 43,51 százaléka vett részt, közülük 66,27 százalék támogatta, 33,13 százalék ellenezte az ország belépését az EU-ba. Horvátország a tervek szerint július elsejétől lesz teljes jogú tagja az Európai Uniónak.