Ez a baja a magyarokkal az osztrákoknak

Nagyon sok kiküldött státuszban dolgozó munkavállaló érkezett tavaly Ausztriába. Egy osztrák kutatóintézet tanulmánya szerint ezzel nem csak munkahelyek vesznek el Ausztriában, de éves szinten mintegy 1,5 milliárd eurónyi bevételtől is elesik az osztrák állam.
Lovas-Romváry András, 2017. március 11. szombat, 13:45
Fotó: Napi.hu

Míg 2015-ben csak 134 ezer, addig tavaly már a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint mintegy 170 ezer kiküldött munkavállaló érkezett Ausztriába - tudósít a Der Standard című osztrák napilap online változata. A lap szerint a legtöbb ilyen státusú Ausztriába érkező munkavállaló az építőiparban talál munkát, s jellemző, hogy ha valaki lakásfelújításon gondolkodik, akkor egy magyar, lengyel vagy cseh cég sokkal kedvezőbb ajánlatot tud adni számára, mint egy osztrák.

A lap szerint, amennyiben bejelentett, legális munkáról van szó, a munkaerő költségben az előny elsősorban nem a munkavállalók bérezéséből adódik. Ha ugyanis Ausztriába küld ki egy más országban lévő cég munkavállalót, akkor annak legalább az adott iparágra érvényes kollektív szerződésben meghatározott minimálbért köteles fizetni.

Azonban ha a munkavállaló kevesebb, mint fél évre érkezik Ausztriába dolgozni, akkor adózhat a hazai jogszabályok alapján, s adóját otthon kell megfizetnie. Nem beszélve a munkáltatói terhek nagy hányadát kitevő társadalombiztosítási járulékokról, amelyek a kelet-európai országokban jóval alacsonyabbak, mint Ausztriában.

1,5 milliárd eurós kiesés Ausztriának

Ezek alapján végzett egy próbaszámítást a KMU-Forschung Austria kis- és középvállalatok (kkv) kutatásával foglalkozó cég, amelynek eredményeként az jött ki, hogy az osztrák államnak mintegy 1,5 milliárd euró bevételkiesést jelent a kiküldött dolgozókra vonatkozó jelenlegi szabályozás. Persze a számítás több pontja is erősen megkérdőjelezhető, s figyelembe kell venni, hogy a tanulmány elkészítésére a Bécsi Gazdasági Kamara adott megbízást.

A számítás a Der Standard szerint a következőképpen néz ki: ha az összes Ausztriába kiküldött munkavállaló helyett 2015-ben osztrák cég osztrák munkavállalót alkalmazott volna, akkor az ő bruttó bérköltségük 1,33 milliárd euró lett volna. Ennek az összes adó- és járulékvonzata 760 millió euró lett volna. Ehhez jönnek a tanulmány szerzői szerint a magasabb munkanélküliséggel járó költségek és a kieső nyereségadó bevételek. Ezekből jön össze a számítások szerint az összesen 1,5 milliárd euró.

Változtatni kellene a szabályozáson

A Wirtschaftsbund Wien (az osztrák néppárt egyik szervezete) ennek megfelelően indítványozni kívánja, hogy a külföldi munkavállalásra szóló szabályozást uniós szinten is alakítsák át úgy, hogy a munkavállalás első napjától a kiküldöttre is ugyanazok az adózási és társadalombiztosítási szabályok vonatkozzanak Ausztriában, mint a hazai munkavállalókra - mondta a lapnak a szövetség elnöke. Szerinte ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a kelet-európai vállalkozások jó eséllyel kevesebb megbízást kapnának az osztrák piacon, ha nem tudnák kihasználni az alacsonyabb munkaerő-költségekből adódó előnyöket.

Lassan a testtel!

A lap ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a kép ennél azért árnyaltabb. A legnagyobb osztrák építőipari vállalkozásoknak ugyanis jelentős bevételük származik a kelet-európai országokban kapott megbízásokból, s ezen megbízásokhoz kapcsolódó munkák egy jelentős része Ausztriában teremt munkahelyeket. A Strabag árbevételének 20, a Porr AG-nak 16 százaléka származik a lengyelországi, csehországi és magyarországi megbízásokból.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

coni, 2017.03.11 16:44

Az osztrákoknál is inkább politikai mint gazdasági kérdés a külföldi munkavállaló, de ugyanakkor a legvérmesebb idgenellenes párt is fekete munkásokkal ragasztatja saját plakátait.
Az építőiparban és vendéglátásban megállna az élet ha osztrákokkal szeretnének a kollektív szerződés szerinti minimálbérért dolgoztatni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html