Ez a migrációs hullám üthet igazán nagyot

A migráció hatását vizsgálta újra az IMF - de most a közép-, kelet- és délkelet-európai országokból történő kivándorlást elemezte. Ez ugyanis sokkal nagyobb volumenű és időben is elhúzódóbb, mint a mostani migrációs hullám - ráadásul jobban hat az érintett országokra, köztük Magyarországra.
Szabó Zsuzsanna, 2016. július 20. szerda, 12:45
Fotó: Napi.hu

A migráció, bevándorlás, elvándorlás központi témává vált Európában, főleg az elmúlt időszak szíriai menekülthulláma kapcsán, csakhogy az elmúlt negyedszázadban egy sokkal tartósabb és nagyobb volumenű migráció is zajlott: a közép-, kelet- és délkelet-európai térségekből (CESEE) áramlottak Nyugat-Európába az emberek, akik főleg gazdasági okokból léptek - olvasható a Nemzetközi Valutaalap által kiadott friss tanulmányban.

Az utóbbi 25 évben csaknem 20 millió - azaz Csehország és Magyarország együttes lakosságának megfelelő számú -, főként fiatal, szakképzett ember hagyta el a hazáját egy jobb élet reményében. Bár az EU egésze jól járt ezzel a folyamattal, mégis a kivándorlás ilyen volumenének hatása a régió országaira figyelmet érdemel - vélik a Valutaalap elemzői.

Az 1990 utáni kelet-nyugat migráció Nyugat-Európában több szempontból is példa nélküli folyamat:

  • a sebessége, volumene és időbeni elhúzódása példa nélküli volt a korábbi, máshol végbement tapasztalatokhoz képest. A Keletről Nyugatra költözés alacsony költsége is szerepet játszott, miután a küldő országok viszonylag közel voltak és viszonylag gyorsan az uniós belső piac részévé váltak, valamint az uniós csatlakozás is javított a kilátásokon az elmúlt 25 évben;
  • a régióból kivándorló legtöbb fiatal és magasan képzett volt, sokkal inkább, mint más migrációs hullámoknál. Az agyelszívás azonban több kelet-európai országban a társadalom öregedésével társult, amelynek messze ható következményei voltak a kibocsátásra és a termelékenységre;
  • a CESEE térségből való migráció sokkal tartósabbnak tűnik, mint a máshol tapasztalt migráció.

A 2004-ben csatlakozott tíz új EU-tagállamban a kivándorlás nyomán visszaesés mutatkozott a teljes kibocsátásban, miközben az egy főre eső GDP-ben javulás következett be hosszú távon, beleértve a fogadó országokat is - olvasható az IMF tanulmányában. Továbbá több elemezés - köztük az OECD-é, amelyben 18 országot vizsgáltak - arra jutott, hogy a fogadó országok mind az egy főre eső GDP-ben, mind a termelékenységben hosszú távon profitáltak: a bevándorlók arányának felnőtt lakosságban bekövetkezett az 1 százalékpontos növekedése akár 2 százalékpontos bővülést is eredményezett az egy főre eső GDP-ben. Emellett a nettó bevándorlás az egy főre eső reáljövedelmet is húzta. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a munkaerő-kiáramlás a küldő országban csökkenti az egy főre eső GDP-t - a kivándorlás mértékétől és időbeni elhúzódásától, illetve a kivándorlók korától és képzettségétől függően.

Kivándorlás a CESEE régióból (1990-2012)
Fogadó országokA teljes kiáramlás %-ában
Top 5 ország72
Németország41
Olaszország11
USA9
Spanyolország8
Ausztria4
Más európai országok21
A világ többi része6
Forrás: IMF

Lassult a felzárkózás

A migráció és a hazautalás nagysága nehezen mérhető, miután nem minden munkaerő- és pénzmozgásnak van nyoma. Az IMF-tanulmány azonban azt találta, hogy a hazautalások valamelyest támogatták ugyan a fogyasztást és a beruházásokat, de a fiatal és képzett munkaerő elszívása csökkentette a magánszektor aktivitását, a külső versenyképességet, emelte a GDP-arányos szociális kiadásokat. Úgy tűnik, hogy mindez összességében visszavetette a CESEE országok növekedését és lassította a fejlett Európához való felzárkózást.

Ráadásul a fiatal és képzett munkaerő elvándorlásának komoly nem-gazdasági hatása is van: az ország elveszíti azt a réteget, amely az intézményi rendszer minőségének javítását is meg tudná valósítani. A kivándorlás fő hajtóerői közt a jobb munkalehetőség és a magasabb fizetés mellette az intézmény minősége is megjelenik. Vagyis elemzők azt találták, hogy minél kevésbé hatékony a kormányzás és minél gyengébbek az - elszámoltathatóságot, jogállamiságot, korrupció elleni harcot biztosító - intézmények, annál valószínűbb, hogy a fiatal és jól képzett munkaerő külföldön keres jobb lehetőségeket.

Ennyit vehetett ki a régióból a kivándorlás

Az analízis szerint a kivándorlás nélkül a régióban átlagosan összesen 7 százalékponttal magasabb lett volna a reál GDP növekedése az 1995-2012 közötti időszakban. A lassabb gazdasági növekedés mellett pedig emelkedtek a szociális juttatásokra fordított GDP-arányos kiadások, ráadásul a fiatalok távozása erősít a társadalom öregedését is - így pedig a nyugdíjkiadások is megugranak.

A kormányok a költségvetési nyomásra pedig jellemezően a munkára rakódó közterhek emelésével válaszoltak, ez viszont csökkenti a munkaadók munkahely-teremtési hajlandóságát, így a költségvetés szerkezete még kevésbé lesz munkahely- és növekedésbarát, így az elvándorlás Kelet-Európa számára még nehezebbé teszi a fejlett Európához való felzárkózását - mutatja be az ördögi kört az IMF.

Márpedig ez a fajta migrációs nyomás várhatóan továbbra is fennmarad és különösen a délkelet-európai, valamint a balti államokat állítja komoly kihívás elé. Eközben pedig Kelet és Nyugat között továbbra is fennmaradnak a jelentős jövedelmi és intézményi különbségek. Határozott és koordinált szakpolitikák hiányában pedig a kivándorlás és a lassabb jövedelmi konvergencia egymást erősítheti.

A régión belül vonzó Magyarország
Míg a kivándorlók nagy része Nyugat-Európát célozta meg, addig a régión belüli migráció is jelentős - jegyzi meg a tanulmány. Oroszország például Ukrajnából kapott jelentős mennyiségű bevándorlót, de a közép-európai országok is vonzottak bevándorlókat a régió más gazdaságaiból. Ilyen alapon Magyarország, Szlovénia és Csehország az elmúlt 25 évben például nettó haszonélvezői voltak ennek. Magyarország szempontjából a rossz hír, hogy 2010-től a kivándorlók körében a magasan végzettek aránya nőtt.

Mit kellene tenni?

Az IMF mind Kelet-Európa, mind az EU számára megfogalmaz javaslatokat. Kelet-Európa estében az IMF a következőket:

  • Kelet-Európában a jobb intézményi és gazdaságpolitika tehetné lényegesebb vonzóbbá az otthonmaradást, amely akár a kivándorlók visszatérését és a kelet-európai munkakeresést is ösztönözhetné.
  • Megfontolandó a bevándorlási rendszerek további liberalizációja, különösen a szakképzett munkaerő számára.
  • Segítene, ha a kormányok jobban együttműködnének a kint élőkkel, hogy hatékonyabban kiaknázzák a külföldön élők szakmai és anyagi forrásait, illetve arra is ösztönözhetnék őket, hogy a pénzek hazautalása helyett inkább fektessenek be szülőhazájukban.
  • Segítene a meglévő munkaerő megtartásában, ha az oktatást a foglalkoztatási igényekkel jobban összehangolnák és bővítenék a munkahelyi képzési lehetőségeket.
  • A költségvetési nyomás enyhítené, ha a beruházásokat és a hosszú távú növekedést leginkább ösztönző munkára rakódó terheket csökkentenék és a fogyasztást terhelő adókat növelnék.

Uniós szinten a szakértők szerint érdemes lenne újragondolni a kelet-nyugati migrációból fakadó haszon újraelosztását. Az IMF szerint az EU strukturális és kohéziós alapjai például kompenzálhatnák a kivándorlásnak a küldő országok növekedési potenciáljára gyakorolt kedvezőtlen hatását, összhangban azzal az uniós törekvéssel, hogy csökkenjen a régiók közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenség és fenntartható módon fejlődjön a térség.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

kakambuki, 2016.07.20 17:20

@teuton: Én arról írtam csupán hogy nem lehet a kettőt egy kalap alá venni. De azt nem én írtam és tettem közzé hogy a Németországban levő migránsok 85 azaz nyolcvanöt százaléka nem alkalmazható a gazdaságukban mert totál képzetlen. A fennmaradó tizenöt százalékot pedig csak több évi képzés után tudják alkalmazni. Azt sem én állapítottam meg és tettem közzé miszerint a németeknél bent levő közel egymilla migránsból eddig mindössze 54, azaz ötvennégy db. igényelt munkavállalási engedélyt. Ha mindez igaz (nem én írtam és állapítottam meg mindezt, hanem a befogadók maguk!) akkor hogyan lehet az idegen migránsokat összehasonlítani európai munkavállalókkal, még mondjuk a románokkal is? És akkor még az ordító társadalmi különbségekről nem is beszéltem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

oskovulet, 2016.07.20 16:16

@teuton: " szamokkal neked is problemad van"
Nem hinném, és nem beszéltem számokról. Mindössze megjegyzem, hogy a "patás elüldözi a fiatalokat" pont akkora lózung, mint "elmúltnyócév". Szarul csatlakoztunk az UNIO-hoz, ebbe a csatlakozásba ez volt bekalkulálva, bizonyíték erre a régió (nincs mindenhol a patás). És amikor egy 12 évnyi folyamatosan gyorsuló kivándorlás mellett te azt állapítod meg hogy az ÉPPEN 2011-ben gyorsult fel, akkor azt mondom hogy a grafikon mást mutat, te meg vedd le szemtakarót. De bűnbakra mindig szükség volt, van és lesz. Szarul csatlakoztunk, ami engem érdekelne (de félek hogy erre itt nem lesz válasz) hogy lett volna-e valós alternatíva egy más jellegű csatlakozásra, vagy nyugati barátainknak csak az orvos és a mérnők kellett, ezért nem is engedtek mást?? Vagy a csatlakozást diktáló helyi elit választotta ezt?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2016.07.20 15:09

@teuton:
"Önelkülük mar csak 8,5 millio lenne az orszag lakossaga!"

Már megint hazudsz...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

teuton, 2016.07.20 14:51

@oskovulet: A szamokkal neked is problemad van... A relaciot nezd! Mennyien mentek el MO-rol? Es azt is olvasd, hogy az elvandorlas 2011 utan meggyorsult! Lengyelorszagbol pl. mar nehany eve visszafordult ez a folyanmat, mert a nettoberek megemelkedtek! Aztan azt se feletsd el, hogy 1 millio uj magyar allampolgar lett, akik 80%-a nem MO-el es nem fizet adot, de penzt kap tamogatas vagy nyugdij formajaban! Önelkülük mar csak 8,5 millio lenne az orszag lakossaga! Aztan keresd ki azt a hivatalos statisztikat is, ami azt mutatja pl., hogy a Romaniabol Mo-ra települtek hany %-a maradt MO-on, es mennyi ment belölük tovabb Nyugatra? Az en ismeretsegi körömben ez 60% felett van! Papiron persze meg mindig magyar allampolgarok, de mar semmi közük MO-hoz, latogatoba sem mennek, mert ott meg rokonaik sincsenek!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

teuton, 2016.07.20 14:44

@kakambuki: Szokasos fidesz-nyalonc-szäveg... Adatokat is tudsz mondani, vagy csak hasraütessel nyomod a plakatlozungokat? Talan a törvenyeket is ismerned kellene, de ha a szamok problemat okoznak neked, akkor a betük mar leküzdhetetlen akadaly... Szoval a törveny szerint egy menekült nem dolgozhat, ha akarna sem! De te biztosan megkerdezted mindegyiket (bar ök beszelnek 2-3 nyelvet, de te es a plakatok csak magyarul szolnak hozzajuk)m igy innen tudhatod, hogy döntö többsegük dolgozni sem akar. Na akkor hogyis van az ukran nyugdijasokkal, meg azokkal a kettös magyar allampolgarokkal, akik ugyan mindenbe beleszolhatnak külföldröl a valasztasoknal, bar talan eletükben nem voltak meg MO-on, es 1 filler adot sem fizettek soha?! A buggyant agy emlegetesekor azert nezz tükörbe!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html