Ez fájhat igazán az oroszoknak - íme, egy friss elemzés

Az orosz cégek mintegy 180 milliárd dollár értékű tranzakciót hajtottak végre az elmúlt két évben globálisan, s ez meglehetősen jó bevételi forrást biztosított a londoni befektetési bankároknak és ügyvédeknek. London ugyanis az orosz tranzakciók egyik központjaként működött az elmúlt években, az amerikai és uniós szankciók ezt a bevételi forrást fenyegetik a leginkább - írja összefoglaló elemzésében a Bloomberg. Ha szigorodnak a szankciók, akkor az komoly érvágást jelenthet az orosz üzleti elitnek is
Napi.hu, 2014. március 18. kedd, 18:29

Mivel a legnagyobb orosz vállalatok többségében az orosz állam többségi tulajdonos, irányítási jogokkal rendelkező részvényes, esetleg a Vlagyimir Putyinhoz közelálló milliárdosok valamelyike irányítja, ezért már viszonylag szűkkörű szankciók is rendkívül érzékenyen érinthetik ezt a piacot.

Jó példa erre a március 16-án bejelentett tranzakció, amelynek keretében a Mikhail Fridman orosz milliárdos érdekeltségbe tartozó L1 Energy bejelentette, hogy megvásárolja a német RWE olaj- és gázipari leányvállalatát, a DEA-t 7,1 milliárd dollárért.

Hatalmas mértékű az üzleti kötődés, akár ipari, akár pénzügyi vonalon a nyugat és Ororszország között - mondta Dominic Sanders, a Linklaters nemzetközi jogi iroda moszkvai partnere. Minél nagyobbak lesznek a szankciók, minél erőteljesebb a megtorlás, annál nagyobb lesz a fájdalom mindkét oldalon - tette hozzá.

Az elmúlt években a vagyonosabb orosz üzletemberek ugyan számos céget alapítottak Luxemburgban, Cipruson, Svájcban és Dél-Franciaországban, azonban az orosz tőkeexport hatását leginkább a brit fővárosban lehetett érzékelni. Nagyjából 181 milliárd dollárt tett ki az elmúlt két évben azoknak a vállalatfelvásárlásoknak és fúzióknak az értéke, amelyben orosz cégek is érintettek voltak a Bloomberg számításai szerint. A legnagyobb részt ebből az energetikai szektorban létrejött üzletek tették ki, csak a TNK-British Petroleum közös vállalatának az újjászervezése 55 milliárd dollár értékű ügylet volt - emlékeztet a hírügynökség.

Az RWE ügyhöz közelálló forrás szerint egyébként a Dea eladását pont a fenyegető szankciók miatt hozták gyorsan tető alá a felek. A hírek szerint az RWE előzetesen kikérte a német kormány véleményét is, nehogy államilag blokkolják az eladást.

Szenvedhet a részvénypiac

Aktívak voltak a brit részvénypiacon is az orosz cégek az utóbbi időszakban. Az elmúlt öt évben a szigetországban végrehajtott első nyilvános részvénykibocsátások értékének mintegy 13 százaléka orosz társaságokhoz köthető, olyan nagyvállalatokhoz, mint az OAO Megafon mobilszolgáltató, vagy a műtrágyagyártó OAO Phosagro.

Az ukrajnai helyzet azonban már ezen a piacon is bőven érezteti hatását. A híres Gyeckij Mir áruház nevét viselő gyermekjáték üzletlánc a hírek szerint a krími-válság miatt elhalasztja tervezett részvénykibocsátását. A német Metro AG is erre kényszerülhet, oroszországi cash&carry hálózatuk tervezett kibocsátásával kapcsolatban mindössze annyit közöltek, folyamatosan nyomon követik az ukrajnai helyzetet. Nem csoda, hiszen a második legnagyobb orosz hipermarket-lánc, a Lenta részvényeit február végén vezették be a londoni tőzsdére, s árfolyamuk azóta 16 százalékkal esett, így a befektetők vélhetően most óvatosan nyúlnának hozzá egy részvényhez az orosz kiskereskedelmi szektorból.

Az orosz üzletemberek valószínűleg már jelenleg is vizsgálják a lehetőségét annak, hogyan tudnák megtartani a nyugati befektetéseik feletti kontrollt, ha életbe lépnének a komolyabb szankciók - mondta Jonathan Fisher, a londoni Devereux Chambers ügyvédje a Bloombergnek. Az okosabbak valószínűleg már a szankciók lehetőségének első említésekor megkezdték a tőkéjük egy részének átcsoportosítását - tette hozzá.

Persze a szankciók hatása nagyban függ majd attól, hogy mennyire lesznek kiterjedtek és hogyan néz majd ki gyakorlati megvalósításuk. Tegnapi hírek szerint az első körben 21, az orosz kormánnyal szoros kapcsolatban álló személy vízumát vonnák meg, s zárolnák vagyonukat. Ezek az intézkedések azonban csak a legenyhébb formáját jelenthetik a szankcióknak, amelyek akár kereskedelmi embargó formáját is ölthetik. Ez utóbbi komoly szakadást is eredményezhet a világ többi része és Oroszország kereskedelmi és pénzügyi kapcsolataiban. Ez történt Irán esetében is, amikor kereskedelmi embargóval sújtották nukleáris programja miatt - emlékeztet az írás.

Kinek fáj jobban?

Nagy-Britannia szövetségesei körében már mindenesetre volt olyan, aki aggodalmát fejezte ki London túl szoros orosz pénzügyi kapcsolatai miatt. John McCain amerikai szenátor szerint az Egyesült Királyság erős szálakkal kötődik a vagyonos orosz üzletemberekhez, s úgy vélte, ez indokolhatja David Cameron brit miniszterelnök vonakodását az Oroszországgal szemben meghozandó büntető intézkedésekkel kapcsolatban.

Ugyanakkor az elmúlt években már maguk a brit pénzügyi felügyeleti szervek is kezdték kényelmetlennek találni az orosz  és más feltörekvő országok növekvő súlyát a szigetország tőkepiacain. A londoni értéktőzsde (LSE) például tavaly szigorította az olyan társaságok tőzsdére lépésének feltételeit, amelyek a részvénykibocsátást megelőzően mindössze egy tulajdonossal rendelkeztek.

Az új szabályok növelték a független igazgatóságok hatáskörét, s megnehezítették a nagytulajdonosok beleszólási jogát az adott társaság mindennapi operatív ügyeibe. Ezzel nem kis fejtörést okoztak az olyan orosz nagyvállalatok, mint a Rosznyeft vagy a Gazprom ügyvédjeinek, mindkét cég részvényeit jegyzik ugyanis a londoni tőzsdén.

Bár az orosz fél számára az eddig bejelentett szankciók nem jelentenek komoly problémákat, azonban ha szigorodnak az intézkedések, az már nagyobb fájdalmat tudna okozni. A brit tőkepiacról való kizárás valódi és komoly fenyegetést jelent az orosz vállalatok és üzletemberek számára - mondta Szergej Osztrovszky, az Ashust LLP jogi iroda londoni partnere. Hosszútávon ugyanis számukra Londonnak nincs nagyon alternatívája, azt a komplex szolgáltatási csomagot, amit itt kapnak, máshol nem nagyon találhatják meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2014.03.19 11:10

az orosz elit nemorosz off shore cégeken keresztül,azok mögé bújva dolgozik, így az esetleges szankciók kevéssé érintik őket.

a legnagyobb vesztesei a szankcióknak a kelet-közép európai uniós országok lennének ( mi is), utána nyugat -európa, utána oroszország, majd az usa.

nyernének rajta ugyanakkor az ázsiai és latin amerikai országok.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html