Ez lehet az olimpia legnagyobb szenzációja

A Fidzsi-szigetek félig amatőr rögbicsapatát azzal indította útjára a nem egészen egymilliós népességű állam miniszterelnöke, hogy aranyérmet várnak tőlük. Ezt a játékosok is természetesnek veszik annak ellenére, hogy az ország eddig egyetlen olimpiai érmet sem nyert.
Napi.hu, 2016. augusztus 9. kedd, 14:41
Fotó: MTI/EPA

Az olimpiák műsorára 1924 óta először került vissza a rögbi, jó néhány olyan ország örömére, amelyben nagy hagyományai vannak és igen népszerű ez a sportág. Ezek egyike a Fidzsi-szigetek, amelynek félig amatőrökből álló csapata mérhetetlen lelkesedéssel készül arra, hogy megmutassa a világnak, nem véletlenül a rögbi a nemzeti sportjuk - írta a Time magazin.

Fidzsi lakói a XIX. században estek szerelembe a rögbivel. A járványos vonzalomhoz vezető "fertőzés" Új-Zélandról került át a szigetekre, miután az ország 1874-ben a brit birodalom részéve vált. Az első egyesületet egy új-zélandi vízvezeték-szerelő vendégmunkás alapította 1913-ban, aki részt vett a fővárosban, Suvában épülő Grand Pacific szálloda építésében.

Bármikor bárhol

A sport nemzeti időtöltéssé és szórakozássá vált, amelyet mindenütt játszanak. Ugyanolyan elragadtatással, bármilyen segédeszközt igénybe véve rögbiznek, mint ahogy a brazíliai favelák lakói fociznak vagy a Dominikai Köztársaság ifjai kosárlabdáznak. A labda helyett az üdítőital-palackoktól a strandpapucsig bármi megteszi játékszerként.

Fidzsin 900 ezer ember él. Az ország sportolói soha nem nyertek egyetlen olimpiai érmet sem. Amikor kiderült, hogy a rögbicsapatuk indulhat a riói játékokon, nem egy sportbürokrata vagy egy sportminiszter fogalmazta meg az elérendő célt, hanem maga a miniszterelnök. Az emberek nem kevesebbet várnak önöktől, mint az aranyérem megszerzését.

Szegénységből a reflektorfénybe

Nagy a nyomás rajtunk. Óriási. Nagyon erős. Főként, hogy először játszunk olimpián - mondta Osea Kolinisau csapatkapitány. És az elvárásoknak nem agyondédelgetett sportolóknak kell megfelelniük, hanem olyanoknak, akik a szigetek mesés üdülőközpontjaitól távoli, szegény városokban nőttek fel.

Kolinisau égési foltokat hordoz a lábán, mivel gyerekként a forró aszfalton kezdett rögbizni. Családja olyan szegény volt, hogy a gyerekek felváltva jártak iskolába, mert nem volt elég pénzük buszjegyre. A tankönyveket sem tudták megvenni.

Természeti csapás

A nemzeti válogatott félig amatőrökből áll - van köztük börtönigazgató és két szállodai londiner. A felkészülésüket majdnem tönkretette a februárban a szigeteken végigsöprő Winston ciklon, az eddigi legerősebb szélvihar, amely az országot sújtotta. A forgószél 44 ember életét követelte, az anyagi kár meghaladta a 450 millió dollárt (126 milliárd forint, nyolc focistadion ára).

Sok játékos elvesztette otthonát vagy legalábbis annak egy részét. Ehhez képest két héttel a természeti csapás után megnyertek egy tornát Las Vegasban. A győzelmet az áldozatoknak ajánlották. Alázatossá tesz bennünket a sporttal szemben, hogy tudjuk: nagy örömet szerezhetünk a sikereinkkel a bajban lévő honfitársainknak - mondja Kolinisau.

Szeretnek játszani

A fidzsi csapat különösen jó a rögbi gyors változatában, a sevensben, amelyben a focipályánál szélesebb pályán 15 helyett hét játékos küzd egymással 40 perces félidők helyet hétperces szakaszokban. Szeretjük játékban tartani a labdát és olyan passzokat adni, amelyekre senki sem számít - mondja Ben Ryan, a csapat brit edzője.

Jelszavuk ugyanaz, mint a híres Harlem Globetrotters kosarasoké: Azért játszunk, hogy szórakoztassunk.

Téved azonban az, aki azt hiszi, hogy vicces lesz kiállni ellenük. Arra készülnek, hogy erejükön felül kell teljesíteniük azoknak az országoknak a csapataival szemben, amelyek dollármilliókat költhetnek a felkészülésre. Ha megnyerjük az aranyat, bebizonyítjuk, hogy egy pici ország is elérhet bármit - véli a csapatkapitány.

HOZZÁSZÓLÁSOK