Itt lenne az ideje annak, hogy az Európai Központi Bank (ECB) felismerje végre: nem lehet monetáris politikai eszközökkel megoldani Európa problémáit - fejtegette a CNBC tudósítás szerint Axel Weber, a svájci UBS bank elnöke. Weber 2004 és 2011 között az európai jegybank monetáris tanácsának tagja volt, és esélyesnek tartották a bank elnöki posztjára is, amíg át nem nyergelt a magánszférába.

Szerinte a monetáris politika csak ideiglenesen, átmeneti ideig hatékony eszköz a gazdaság gondjainak kezelésére. Európa túlságosan erre az eszközre hagyatkozik bajainak orvoslásában. Az ECB nullán tartja alapkamatát és havonta több tízmilliárd euró értékben vásárol kötvényeket, amivel gyakorlatilag pénzzel árasztja el az eurózóna gazdaságát.

Világos célzás

A központi bankok viselkedése elősegítette vagy legalábbis bátorította a gazdaságpolitika döntéshozóit, például a pénzügyminisztereket, hogy kényelmes álláspontost foglaljanak el az amúgy sürgető reformokkal kapcsolatban - folytatta Weber. Márpedig az európai gazdaságok szerkezeti átalakulása nélkülözhetetlen a tartós növekedés eléréséhez.

Weber nincs egyedül ezzel a véleményével. Az ECB döntéshozói szeptemberi ülésükön meglepték a piaci szereplőket azzal, hogy nem tették még ösztönzőbbé a kamatokat és nem bővítették a bank kötvényvásárlási programját. Ezzel jelezték - amit Mario Draghi, a bank elnöke számtalanszor elismételt -, hogy most már a kormányokon a sor.

Árnyalt kép

Jack Lew, amerikai pénzügyminiszter a G20 kínai csúcsán kijelentette, hogy a világ világ legbefolyásosabb országai az USA-val értenek egyet abban, hogy a megszorítások helyett ösztönző gazdaságpolitikára kell átállniuk.

Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a jegybankok államkötvény-vásárlásainak köszönhetően a kormányok olcsón jutnak hitelhez így lenne forrásuk a költekezésre.

A kép azért nem ilyen egyértelmű. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a világgazdaság szintjén a kormányok költségvetési hiánya 2009-ben, a gazdasági válság mélyén a GDP 7,2 százaléka volt, ami 2015-re 3,6 százalékra csökkent. Az államadósság azonban ugyanebben az összehasonlításban 75,1 százalékról 81,3 százalékra ment fel.

A jövő kulcsszava

Weber szerint a magánszféra tevékenységét ösztönözné, ha az európai kormányok jelentős infrastrukturális beruházásokat indítanának. Az infrastruktúra szót az unalomig fogják ismételgetni a következő 10 évben. Ez fogja átvenni a monetáris politika helyét, mert ez fordíthat Európa sorsán.