Az Európai Központi Bank (ECB) szakapparátusa dolgozik azokon a lehetséges módszereken, amelyek segítségével szűkíthetnék a görög bankoknak nyújtott utolsó hitellehetőség, az ELA keretében kínált euróforrást - jelentette a Bloomberg. A bank monetáris tanácsának egyre több tagja véli úgy, hogy be kell fejezni az ország finanszírozását. Miután a jelenlegi állás szerint az athéni kormány nem remélhet hitelt az IMF-től és a többi eurótagállamtól, a bankok és az állam is fizetésképtelenné válhat.

Az ECB szakértői az egyik lehetséges megoldásnak azt tartják, hogy csökkentik az ELA keretében nyújtott euróhitelek fedezetének értékhatárát - szivárogtatták ki a hírügynökségnek az ügyhöz közel álló forrásból. Ez, ugye, azzal járna, hogy kisebb lenne a hitelek összege is. A kereskedelmi bankok jelenleg 74 milliárd euróhoz férhetnek hozzá az athéni központi bank közvetítésével - ezt az összeghatárt az ECB a héten felülvizsgálja.

Mit akarnak?

Az eurózóna pénzügyminiszterei és központibank-elnökei (eurócsoport) pénteken Rigában találkoznak, ahol uniós tisztviselők szerint arra a kérdésre keresik majd választ, hogy az athéni kormány hajlandó-e hatásos reformlépéseket tenni. A Görögországot finanszírozó donorok olyan intézkedéseket várnak, amelyek segítségével a görögök képessé válhatnak adósságaik törlesztésére.

A lakosság már nem ilyen türelmes: a betétesek gőzerővel vonják ki pénzüket a pénzintézetekből, miután attól tartanak, hogy országuk kihullik a közös európai valutát használó államok közösségéből. A központi bank hárommilliárd eurót tart vissza az ELA-forrásból, hogy legyen pénze egy esetleges bankpánikra, azaz arra, hogy kifizessék a bankokat megrohamozó embereket - tudta meg helyi tisztviselőktől a Bloomberg.

Nem kétséges, hogy az ECB kezdi elveszteni a türelmét Görögországgal szemben - értékelte a helyzetet Frederik Ducrozet, a Crédit Agricole elemzője. Véleményét alátámasztja Vitas Vasiliauskas, az ECB egyik döntéshozójának megjegyzése, amely szerint az ELA-n keresztül - amely eredendően egy vészhelyzetekre fenntartott, ideiglenes finanszírozási forma - legfeljebb nyárig finanszírozhatják a görög bankokat. A hároméves állampapír hozama bőven 28 százalék fölé emelkedett a hét elején - szakértők már a hatszázalékos szintet is tarthatatlannak tarják.

Kifutottak a lehetőségekből

Ezzel egyidejűleg világossá vált, hogy a görög kormány kifutott a lehetőségeiből - lényegében máris fizetésképtelen -, ugyanis elrendelte, hogy a helyhatóságok és az állami intézmények (kivéve a nyugdíjalapokat) fizessék be minden készpénztartalékukat a központi banknak. A határozatot elnöki rendelet formájában adták ki, így nincs szükség parlamenti jóváhagyásra és az önkormányzati lobbik sem képesek szembe szállni a kormány akaratával.

Az ügyhöz közel álló források szerint az utolsó eurócentek összesöprésével összesen kétmilliárd eurót sikerült begyűjteni - az athéni ekathimerini.com csupán 1,2 milliárdról tud -, amiből a hó végén ki tudják fizetni a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat. A Bloomberg becslése szerint a forrás elég lehet az IMF-nek járó 770 millió eurós törlesztőrészletre is. Ezt május 12-ig kell átutalni. Az önkormányzati vezetők Athénbe készülnek, hogy egyeztessék az elkonfiskált pénzük visszaszerzése érdekében teendő lépéseiket. Arra készülnek, hogy pert indítanak a kormány ellen.

Argentína

Cristina Fernandez de Kirchner argentin államfő 2008-ban államosította az ország nyugdíjalapjainak 24 milliárd dollár (22,5 milliárd euró) értékű vagyonát, miután nem talált más forrást a kormány kiadásainak finanszírozására. A magyar olvasónak ismerősen hangzó indoklás szerint meg kellett védeni a nyugdíj-megtakarításokat a piac szeszélyes változásaitól.

Az elnök asszony később is durva lépésekre kényszerült: 2010-ben és 2012-ben megváltoztatták a központi bank alapszabályát, hogy utat nyissanak a devizatartalékok elszipkázása előtt. A módosításoknak köszönhetően a kormánynak lehetősége nyílt e forrás felhasználására saját adósságai törlesztéséhez és esedékes kifizetései átutalásához.

Az ekathimerini.com értesülése szerint Athénban abban reménykednek, hogy megkaphatják az ECB kezében lévő görög állampapírok hozamát, 1,9 milliárd eurót. Erre az előző kormány ígéretet kapott, igaz, azzal a feltétellel, hogy betartja az EU-IMF segélyprogram feltételeit. A görög vezetéshez közel álló források egy része azt szivárogtatja a sajtónak, hogy fontolgatják az rendkívüli választások vagy egy népszavazás lehetőségét, ha nem sikerül megállapodni a donorokkal, más részük tagadja ezt.