Az európai vezetőknek foglalkozniuk kell a migránsválság kihívásaival, hogy Európa egészében gazdaságilag, társadalmilag és politikailag is erősebben jöjjön ki belőle - fogalmazott Angel Gurria, az OECD főtitkára, aki azt is hangsúlyozta: Európának megvan a tapasztalata és a képessége a reagálásra.

Augusztusig az EU határrendészete, a Frontex több mint 500 ezer illegális határátlépőt regisztrált, közel a dupláját a 2014 egészében mért 280 ezernek. Az OECD szerint idén több mint egymillió menedékkérelmet adhatnak be Európában, amiből akár 450 ezer is lehet azok száma, akik megkapják a menekült (vagy ehhez hasonló) státust és végül le is telepednek - ez több mint bármelyik korábbi, Európát érintő menekülthullám a második világháború óta.

Az elmúlt hónapokban a kelet-mediterrán és a Nyugat-Balkán útvonalak váltak fontosabbá, ezeket használják ugyanis azok, akik Törökországon át, vagy Törökországból útnak indulnak, de sokan érkeznek az Olaszországba vezető közép-mediterrán útvonalon is. Az OECD jelentésében említett legfrissebb becslések szerint több mint 330 ezren érkeztek tengeren át Európába idén január óta, ebből 210 ezren érkeztek Görögországba és 120 ezren Olaszországba.

Csak néhány országra zúdul a hullám

Ahogy a korábbi menekültválságok alkalmával, most is csak néhány országra koncentrálódik a menekültek áradata. Az OECD tagállamai közül Törökországot érinti ez a válság leginkább, ahol jelenleg mintegy 1,9 millió szíriai és jelentős számú iraki tartózkodik. Az EU tagállamok között Olaszország, Görögország és Magyarország jár az érintett országok élén, de a fő célország Németország abszolút értelemben, míg a lakossághoz viszonyítva leterheltnek számít Svédország és Ausztria is.

Az év első félévében az OECD-tagállamokban regisztrált menedékkérelmek felét három ország adta: Németországban adták le eddig a menedékkérelmek 31, Magyarországon a 13, Ausztriában pedig az 5 százalékát. Svédország 74 ezer menekültkérelemmel számol a teljes 2015-ös évre, Magyarországon pedig eddig 65 ezren nyújtottak be kérelmet, noha az eljárás a legtöbb esetben megszakadt, mivel a menedékkérők más országba távoztak. Az európai uniós országok közül, a 2015 első félévi adatok alapján, Magyarországon volt a legnagyobb a menedékkérők száma a lakosság számához viszonyítva (7700 menedékkérő egymillió lakosra), a második helyen Ausztria, a harmadikon Svédország áll.

Az OECD szerint a menekülthullám láthatóan azokba az országokba koncentrálódik, ahol a legkedvezőbbek a gazdasági feltételek. Az erős munkaerőpiac tűnik a legfontosabb ösztönzőnek a menekültek számára.

A szírek képzettebbek

A szervezet szerint a válságot azért is különösen nehéz kezelni, mert a mértéke, a természete, a migrációs útvonalak, a migránsok származási országai és képzettsége szempontjából nagyon összetett és különbözik attól, amivel korábban szembesült Európa. Míg 2014-ben a szírek (21 százalék), a koszovóiak (10 százalék), valamint az eritreaiak és irakiak tették ki a migránsok kétötödét, addig 2015 első felében ezek már csak egynegyedét adták a bevándorlóknak (noha augusztus óta a szírek aránya gyorsan növekszik).

A most érkező migránsok között a szíriaiak képzettebbek, mint a más országokból érkezők - emeli ki az OECD jelentése az 1990-es évekbeli jugoszláv háború idején megindult menekülthullámhoz hasonlítva. Továbbá most sokkal több gyerek érkezik felnőtt kísérő nélkül, mint korábban bármikor.

Új tapasztalat

A jelenlegi válsághelyzetben láthatóan számos ország számára nehézséget jelen a menekültek fogadása, valamint az ilyen nagy számú embertömeg kezelése - néhány hely és régió kifejezetten nagy nyomás alá került. Abban, hogy a helyiekre ne rakódjon túl nagy teher, a kormányzatok különböző szintjei közötti koordináció kiemelten fontos szerepet játszik - mutat rá az OECD.

A nemzetközi szervezet szerint néhány európai uniós tagállam, - mindenekelőtt Magyarország, valamint részben Lengyelország és Bulgária - számára az ilyen nagyméretű migrációs hullám teljesen új jelenség, így ezen országok számára a válság kezeléséhez az uniós pénzügyi és technikai támogatás kiemelt fontosságú.

Gyorsan integrálni!

Az OECD sürgeti a menekültek minél gyorsabb elhelyezéséről szóló megállapodást az európai országok között, és azt is nagyon fontosnak tartja, hogy a válságot az európai döntéshozók közép- és hosszú távú intézkedésekkel is kezeljék. Gurria szerint egyre nagyobb kihívást fog jelenteni az Európában maradó migránsok minél előbbi integrálása.

Mindannyiunknak érdemes szem előtt tartania, hogy a migráció nem kötelesség, hanem eszköz - vélekedett a főtitkár. A menedékkérők jelenleg tapasztalható hullámának rövid távú kezelése óriási kihívásokat támaszt az európai országok elé, ami meglehetősen költségesnek is látszik, a közép- és hosszú távú kezelés költsége viszont attól függ, hogy mennyire jól sikerül a menekülteket integrálni. A korábbi menekültválságok tapasztalatai azt mutatják, hogy a menekültek megfelelően támogatott integrálásával a migránsok jelentősen hozzájárulhatnak a fogadó országok fejlődéséhez és gazdaságához.

Újabb hullám jöhet

Az OECD ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a főbb származási országokban, Szíriában, Líbiában, Afganisztánban, és Irakban rövid távon és részben középtávon sem várható a helyzet javulása, továbbá Afrika egyes térségeiben a gazdasági és demográfiai tényezők, valamint a Nyugat-Balkán magas szegénységi és munkanélküliségi szintje miatt is fennáll egy újabb migrációs hullám kialakulásának a lehetősége.