Támogatói szerint két elnöki periódusa legjelentősebb döntését hozta meg Barack Obama amerikai elnök, aki a tervek szerint hétfő este jelenti be azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében 2030-ra a 2005-ös mennyiséghez képest 30 százalékkal csökkentenék az áramtermelő erőművek szén-dioxid-kibocsátását. A lelkesebb rajongók egyenesen úgy látják, hogy Obama ezzel beírja nevét az USA történetébe, az ellenzők viszont több ezer állás elvesztéséről beszélnek és úgy vélik, hogy más államok, amelyek főként szénerőművekből nyerik az áramot, nem fogják követni az USA-t.

A szakértők azonban az Egyesült Államokon kívül is felkapták a fejüket a hírre, amire számos okuk van - hívja fel a figyelmet a Financial Times. A tudósok a nyolcvanas évektől kezdve kongatják a vészharangot a globális felmelegedés veszélye miatt, de csak 1997-ben született meg a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos első nemzetközi megállapodás, a kiotói egyezmény. Ehhez az USA, a föld legnagyobb kibocsátója nem csatlakozott, ami megkérdőjelezte az egész megállapodás értelmét.

Többet kéne

A helyzet nem változott a 2009-es koppenhágai klímacsúcson sem, amely kudarccal végződött. Obama első négyéves ciklusa alatt az USA halvány ajánlattal állt elő: eszerint a 2005-ös szinthez képest 17 százalékkal mérsékelték volna a kibocsátást 2020-ra. A többi gazdag ország ennél többet vállalt. Így a mostani javaslat az USA legnagyobb vállalása a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására az elmúlt 20 évben.

Ráadásul az ajánlat jókor érkezik, ugyanis a kudarcba fulladt koppenhágai tárgyalásokon úgy döntöttek a világ országai, hogy újra nekifutnak a kérdésnek Párizsban a jövő év végén. A helyzet az elmúlt években megváltozott: immáron Kína a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója. Az üvegház hatású gáz 29 százaléka onnan kerül a levegőbe, míg az USA részesedése 15 százalék. Peking a tárgyalások során a feltörekvő országok élére állt, amelyek ahhoz kötötték részvételüket egy új világszintű programban, hogy az USA komoly vállalással veszi ki részét a közös erőfeszítésből.

Mocorognak

Kína komoly légszennyezési problémákkal küszködik szénerőművei miatt - a nagyvárosokban folyamatosan tűrhetetlenül erős a szmog -, ezért az utóbbi időben hajlandóságot mutatott a probléma kezelésére. Ugyanakkor eddig elzárkóztak az olyan drasztikus lépésektől, amelyek az energia drágításával lefékezhetnék a gazdaság növekedését. A háttérben azonban szakértőik érzékeltették, hogy Peking érdekelt lehet egy kétoldalú USA-Kína megegyezésben. Ez javítaná a párizsi tárgyalások sikerének esélyét is.

John Kerry, a második Obama-adminisztráció külügyminisztere a klímavédelem veterán harcosa, ezért hivatalba lépésétől kezdve erősen szorgalmazza egy komoly kibocsátáscsökkentési megállapodás megkötését. Ennek érdekében háttértárgyalások kezdtek Kínával egymás céljainak tisztázása érdekében. Európai szakértők szerint ezek végül is elvezethetnek a párizsi tárgyalások előkészítésének felpörgetéséhez, a résztvevők például vállalhatják, hogy 2015 első negyedévére elővezetik ajánlataikat.

Az USA és Kína álláspontja között még mindig mély szakadék húzódhat és sokan kevésnek tarthatják Obama ajánlatát, ezért van ok az óvatosságra. A részletek sem ismertek még, ám a 30 százalékos vállalást nem szabad alábecsülni - állítják a kérdés szakértői.