Ez vár Nagy-Britanniára - Nagy meccs lesz

A Nagy-Britannia kilépésének feltételiről folyó tárgyalásokat - az uniós alapszerződés 50. cikkelyének megfelelően - David Cameron miniszterelnök utóda fogja lefolytatni az EU-val idén októbertől kezdődően.

Kiléptették magukat a britek: tőzsdekrach és bankválság jöhet

Bekeményít az EU - Harmadik országnak kezeli az EU Nagy-Britanniát

Brexit: Spanyolország bejelentkezett Gibraltárért

Várhatóan Boris Johnson volt londoni polgármester vagy Michael Gove igazságügy-miniszter lesz a toryk és az ország új vezetője - írja a Bloomberg. Megjelenésük az európai politikai porondon az "Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten!" jegyében fel fogja keményíteni az uniós kormányok hozzáállását.

Ugyanakkor felboríthatja ezt a menetrendet, hogy a népszavazási Leave-kampány képviselői várhatóan előrehozott általános választások kiírását kezdeményezik. Ezen kifejezetten a válási tárgyalások lefolytatására kérhetnének felhatalmazást a politikai erők.

Hogyan lesz?

Amit a kilépéspártiak kampányuk idején a jótékony homályban hagytak az az, hogy milyen modell alapján alakítaná ki a független Nagy-Britannia új viszonyát az Európai Unióval. Ez dönti el az évi 575 milliárd dolláros brit-EU kereskedelem sorsát, illetve azt, milyen feltételekkel férhetnek hozzá a szigetország cégei az unió évi 13,6 ezer milliárd eurós kereskedelmet megtestesítő egységes piacához.

Norvég modell

A norvég minta követése esetén a tágabb Európai Gazdasági Térséghez kapcsolódva Nagy-Britannia továbbra is hozzáférne az EU egységes piacához, de vállalnia kellene azt is, hogy valamiféleképpen lehetővé teszi a munkaerő szabad áramlást, továbbá hogy hozzájárul az uniós költségvetéshez. A bankok ezt a modellt részesítik előnyben, mert biztosítaná európai ügyfeleik megtartását.

New Deal

Egyedik szabadkereskedelmi egyezményt is köthetnek a felek, amely korlátozná Nagy-Britannia és a 27 tagú EU közti vámokat, ám évekig tarthat, mire kidolgozzák a részletek. Az unió hét éven át tárgyalt Kanadával a felek kereskedelmi megállapodásáról.

WTO-szabályok

Ha a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályait alkalmaznák, azzal a polcról vennének le egy lényegében kész megoldást, így gyorsan dűlőre juthatnának egymással. Nagy-Britannia bevezethetné saját vámjait, ahogy Brazília vagy Oroszország teszi, és nem állna különleges kapcsolatban az EU-val vagy bármely más országgal.

Mit ajánlhat az EU?

Az uniós tagállamok hozzáállását belpolitikai szempontok fogják meghatározni. Számos ország elitjének első számú célja az lesz, hogy a britek ne járjanak jól, mert ha a kilépés nem von maga után látványos rossz következményeket, az megerősítheti az EU-ellenes erőket saját társadalmukon belül is.

Nagyjából két tábor felállása várható. A pragmatikus németek minden bizonnyal elfogadják, hogy Nagy-Britanniának az unió kiemelkedő kereskedelmi partnerének kell maradnia. A franciák viszont a Brexitet megnehezítő országok élére állhatnak.

Az eurózónát a mélyebb integráció felé mozdíthatja a válás, az észak-európai országokban feltámadhat a szigetországgal ápolt hagyományosan jó viszonyuk emléke, Kelet-Közép-Európában viszont az EU-ellenes hangulat erősödhet.

Pénzügyi szektor

A bankok legnagyobb gondja az lehet, hogy kikerülnek a "passporting" szabály hatálya alól. Ez lehetővé teszi az EU-országokban bejegyzett pénzintézeteknek, hogy szabadon üzleteljenek egymással. Ha ez elvész, akkor a központjukat Nagy-Britanniában tartó pénzügyi szolgáltatók nem tehetnek mást, mint hogy tevékenységük jelentős részét áttelepítik az EU-n belülre.

További gondjuk lehet, hogy az EU nem szívesen engedné meg, hogy az euróval folytatott kereskedelem továbbra is egy olyan országban koncentrálódjon, amely kívül esik a joghatóságán. A vagyonkezelők is elveszthetik azt a lehetőséget, hogy a kontinens egészén üzleteljenek. Mindez nagyon fontos Nagy-Britanniának, mivel pénzügyi szektora a legfontosabb gazdasági ága.

Munkaadók

A vállalatok egy része, például az áruházláncok és a vendéglátó-ipar erősen függenek az európai munkavállalóktól. Az ezekben az ágazatokban dolgozók háromnegyede nem a szigetországban látta meg a napvilágot.

Miután a Leave-kampány azt ígérte, hogy már a következő választás után véget vetnek az európai vendégmunkások beáramlásának, ezeknek a szektoroknak helyben kell munkaerő után nézniük. Vélhetően magasabb béreket kell ígérniük a briteknek, mint amekkorát a vendégmunkásoknak adnak.

A változás sebessége attól függ, mi lesz a már Nagy-Britanniában élő külföldiekkel. A függetlenségpártiak szerint a már ott lévők maradhatnak, ám későbbi törvényeken múlik, hogyan választják el az időben és az időn túl érkezőket.

Mezőgazdászok

Az EU költségvetésének nagyjából 40 százaléka mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatás. A brit farmerek tavaly nagyjából 3,1 milliárd eurót kaptak és további 5,2 milliárd járna a szigetországnak a vidéki térségek fejlesztésére 2020-ig.

A kilépéspártiak azt ígérték nekik, hogy ezt a pénzt a Brexit esetén is megkapják, hiszen ha az országnak nem kell hozzájárulnia az uniós költségvetéshez, akkor a felszabaduló pénzt átirányíthatja közvetlenül nekik.

Ez azonban - mint az összes többi részletkérdés - szintén jövőbeni törvényhozástól függ. És a következő évek brit kormányainak igen-igen sok mindenre kell majd a pénz, ezért minden költségvetési penny elköltését kétszer meg kell gondolnia.

Fekete lyuk

Jogi oldalról megközelítve az uniós forrásokra gyakorolt hatás egyelőre "fekete lyuknak" számít, ugyanis a Brexit egy speciális jogi helyzetet idézne elő - mondták bizottsági források korábban a Napi.hu-nak. Egy érvényben lévő szerződést kellene ugyanis módosítani a többéves költségvetést érintően. Így már érvényben lévő kötelezettségvállalásokat érintene az EU és Nagy-Britannia között fennálló jelenlegi szerződések érvényének megszűnése .