Létezik-e még Magyarországon a sajtószabadság? - tette fel kérdést a Deutsche Welle internetes portálja az Orbán-kormánnyal szemben évek óta éles kritikával fellépő Kim Lane Scheppelenek, a Princeton University jogász professzorának. Az apropót az adta, hogy az újságírók védelmével foglalkozó nemzetközi szervezet (CPJ) e heti jelentése szerint a magyar hatóságok legkevesebb hét esetben bántalmaztak vagy állítottak elő külföldi újságírókat, akik a menekültválsággal kapcsolatos magyarországi eseményekről tudósítottak.

A budapesti kormány tagadja a vádakat. A CPJ bírálja az EU-t is, mert a szervezet szerint nem tartja vissza az Orbán-kormányt a sajtószabadság korlátozásától. A DW azt kérdezte Scheppeletől, hogy szerinte a magyar rendőrség szándékosan lép-e fel az újságírókkal szemben?

A professzor szerint az ilyen esetek azzal függhetnek össze, hogy az újságírók egy része öt éve a budapesti kormány verbális bombázása alatt áll. Ha az elmúlt hetekben tapasztalt fizikai fellépés nem is volt szándékos, összefügg azzal, hogy az újságírók egy része szerepel a magyar állam "nemszeretem listáján". Nem úgy tekintenek rájuk, mint akik a munkájukat végzik, hanem mint akik valamiféle Magyarországgal szembeni idegen érdekeket szolgálnak.

Kifárasztják az újságírókat

Amikor egy Magyarországgal foglalkozó külföldi újságíró megírja a véleményét, azonnal elárasztják a gyűlölködő e-mailek, megjelenik a helyi magyar nagykövet, aki azonos terjedelmű megjelenési lehetőséget kér, hogy "helyre tegye" a dolgokat, jönnek az olvasói levelek stb. Sok külföldi újságírónak lett már ebből elege a bevándorlási válság előtt, és feladta, hogy Magyarországgal foglalkozzon

Scheppele szerint Magyarországon nem számolták fel teljesen a sajtószabadságot, úgy, mint Oroszországban. A vidékiek lényegében csak a kormány álláspontjával találkoznak, a városi környezetben lakó, internetező emberek azonban hozzájuthatnak elfogulatlan hírforrásokhoz is. Összességében nem beszélhetünk erőteljes szabad sajtóról, ami a demokrácia elengedhetetlen része.

Jön a rendőrállam?

Ezután elismétli véleményét arról, hogy a bevándorlás kezelésével kapcsolatos új törvények, amelyek nyomán például már hat megyében hirdettek ki "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet", azaz részleges rendkívüli állapotot, előkészítik egy rendőrállam kialakítását.

A következő lépés annak a nyilvántartási rendszernek a bevezetése lehet, amelyben minden magyar állampolgárt arcképével tartanának számon - miközben térfigyelő kamerák hálózatát építik ki mindenfelé. Erre a nyilvántartásra ráépülhet egy arcfelismerő rendszer, és összeköthetik az ország összes többi adatbázisával.

Ketyegő időzített bomba

Miért nem avatkozik be az Európai Unió, ha mindez így látszik külföldről? - szólt a következő kérdés, amelyre Scheppele első válasza az, hogy az EU legkisebb gondja is nagyobb a magyar kormány viselt dolgainál. A sor kezdődik az eurózóna válságával, aztán ott van az ukrajnai káosz, majd az egész Európát érintő bevándorlási cunami, végül Nagy-Britannia esetleges kilépése a két éven belül tartandó függetlenségi népszavazás nyomán.

Sok akut probléma miatt fáj az uniós vezetők feje, miközben Magyarország egy szép csendben ketyegő, időzített bomba. Miután az európai szolidaritás enyhén szólva törékenynek bizonyult az elmúlt időszakban, az Európai Bizottság attól retteg, hogy ha keményebben lép fel Magyarország ellen diktatúra kiépítésével vádolva kormányát, akkor a britek egyszerűen távoznak az EU-ból. Joggal mondhatják, hogy nem óhajtanak politikai-gazdasági-biztonsági hátszelet adni féldiktatúráknak.

Ha az európai intézmények durván beavatkoznak egy uniós tagország belső ügyeibe, akkor ezzel visszaigazolják az euroszkeptikus brit politikusok vádjait. Ezt a körülményt bizonyítékul használhatják igazuk alátámasztására, és erre támaszkodva meggyőzhetik a szigetország lakóit, hogy Nagy-Britanniának ki kell lépnie az EU-ból.