Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A volt szocialista országok előtt a rendszerváltás megnyitotta a radikális gazdasági és társadalmi átalakulás útját, s akkor úgy tűnt, hogy ugyan abba az irányba akarnak tartani: a cél a demokrácia, a jogállamiság és a szabad piac volt. Azonban útjaik néhány év után kezdtek szétválni. Az Európai Unióhoz csatlakozott országok demokráciát és kapitalizmust építettek, Belarusz visszafordult a diktatúrához és a kvázi-szocializmushoz.

Oroszországban Vlagyimir Putyin elnök likvidálta a demokráciát, a politikusok kezébe adta a kapitalizmust, és nemrégiben megtámadta a rosszul kormányzott, de demokratikus Ukrajnát - fejtette ki a Gazeta Wyborcza hasábjain Leszek Balcerowicz volt pénzügyminiszter, a lengyel gazdasági reformok atyja, aki évtizedekre meghatározta országa sikeres gazdaságpolitikáját (képünkön). - A cikk eredetileg a Financial Timesban jelent meg.

Az államok gazdasági eredményei között jelentős, esetenként megdöbbentő különbségek vannak. Míg a rendszerváltás óta az egy főre jutó GDP Lengyelországban több mint 100 százalékkal nőtt, Magyarországon csak 22 százalékkal, Szlovákiában 83, Csehországban 48 százalékkal. Észtországban a gazdaság 90 százalékkal bővült, Oroszországban csak 18 százalékkal.

Karrierív

Leszek Balcerowicz 67 éves közgazdász, tanulmányait Varsóban, majd New Yorkban és a sussexi egyetemen folytatta. Két kormányban is pénzügyminiszter volt 1989 és 1991 között, nevéhez fűződik a lengyel gazdaság piacgazdasági átmenetét levezénylő úgynevezett Balcerowicz-terv kidolgozása és végrehajtása. Újra pénzügyminiszterként dolgozott a 1997-2000-ben a Kwasniewski-kormányban. Majd 2001-2007 között a Lengyel Nemzeti Bank elnöke volt. Az Euromoney 1998-ban az év pénzügyminisztere címmel tüntette ki. Balcerowicz 2008 óta a brüsszeli központú think-tank, a Bruegel intézet tagja, tiszteletbeli elnöke.

Mivel magyarázható ez és más különbségek, köztük a Lengyelország viszonylagos sikere - teszi fel a kérdést Balcerowicz.

Elsősorban minél gyorsabbak és radikálisabbak voltak a gazdasági reformok, annál gyorsabb volt hosszabb távon a növekedés. Kulcsfontosságú, hogy milyen formát öltött a kapitalizmus az egyes országokban. Lengyelországban és Közép-Kelet-Európa országainak többségében a magánvállalkozások sikere alapvetően nem függött politikai és államapparátusi kapcsolataiktól, míg Ukrajnában és Oroszországban ezek meghatározóak voltak.

A politikusok által átpolitizált, vagy személyes kapcsolatokra épülő kapitalizmus nemcsak tisztességtelen, de nem is hatékony - eltorzítja a versenyt és hajlamossá tesz a privilégiumokkal való nagyarányú visszaélésre. Az egyenlőség nemcsak etikai, hanem hatékonysági szempontból is fontos.

Magyarország: hatalmas adósság

Ugyancsak jelentős hatása van a gazdaság növekedésére a költségvetési politikának. Magyarország eredményei gyengeségének egyik oka a permanens, időnként költségvetési válsághoz vezető deficit és a hatalmas államadósság volt. A lengyel helyzet is messze volt az ideálistól, de nem olyan rossz, mint a magyar. A harmadik, hogy a gazdaság visszaesik, ha akár külső, akár belső okokból az állam recesszióba süllyed - amit egyedül Lengyelországnak sikerült elkerülnie, viszonylag óvatos monetáris politikájának köszönhetően.

Balcerowicz az eddigi eredmények ellenére intő jeleket lát Lengyelországban, amelyek további növekedését veszélyeztetik, s ezeket szerinte csak a reformok újabb hullámával lehet elhárítani. Ennek keretében egyebek mellett jó irányba tett lépésként értékeli a nyugdíjkorhatár 67 évre emelését, és elkerülhetetlennek a minimálbérek növekedésének megállítását, majd csökkentésüket. El kell hárítani a magánberuházások törvényi és bürokratikus akadályait, erősíteni a versenyt, befejezni a privatizációkat, megreformálni az állami oktatási rendszert.

A demokratikus rendszerekben a politikusokra különböző társadalmi csoportok állandó nyomása nehezedik, amelyek nagyobb állami beavatkozást és a reformok megállítását követelik - nyereségért vagy ideológiai okokból. Ezért erőteljesebb nyomásra van szükség azok részéről, akiknek meggyőződése, hogy a különböző problémák megoldását legjobban a szabad piac, a jogállamiság és a polgári társadalom szolgálja - írta Balcerowicz.