Ezért vesz gagyit a magyar

Az unió polgárainak kétharmada a gazdasági stabilitás egyik alappilléreként tekint a szellemi tulajdon védelmére, mégis rengetegen vásárolnak hamisítványokat. A fiatalok háromnegyede az alacsonyabb árért szívesen vásárol másolatokat. Az internetről tudatlanság miatt töltenek le nem jogtiszta tartalmakat az emberek - derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.
Szabó Dániel, 2017. április 6. csütörtök, 10:28

A legtöbben azért vásárolnak, mert az eredeti termékek vételára magasabb, mint a hamisítványoké. A 15-24 év közötti korosztály csaknem háromnegyede (72 százaléka), míg az 55 éves és annál idősebb megkérdezetteknek pedig jóval több, mint fele (58 százaléka) jelölte meg az alacsonyabb árat annak feltételeként, hogy az adott termékből az eredetit vegye meg a hamisított helyett.

Teszik mindezt úgy, hogy tisztában vannak azzal, a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok hiánya gazdasági káoszhoz vezetne (73 százaléka, illetve 70 százaléka). Az európai polgárok közel fele (44 százaléka) szerint elsősorban a nagyvállalatok és híres művészek élvezik a szellemi tulajdon védelmének hasznát és a fogyasztókra nézve értelmetlenek a szigorú intézkedések.

Az online tartalmak kapcsán sok felhasználó nem tudja megállapítani, hogy mi minősül legális vagy illegális forrásnak: Tavaly már a fogyasztók 24 százaléka gondolkodott el azon, hogy bizonyos zeneszámok vagy videók letöltésére szolgáló oldalakat legálisan használ-e. 2013-hoz képest ez 5 százalékpontos javulást. Pozitív fejleménynek tekinthető az is, hogy 2013 óta 7 százalékponttal nőtt a jogszerű online szolgáltatások igénybevétele, így jelenleg a megkérdezett európaiak 27 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy évben fizetett legális tartalom megszerzéséért.

A fiatalok szívesen vesznek olcsó hamisítványokat, de ők választottak a leginkább legális forrásokat az interneten fellelhető anyagok beszerzése során. Ugyanakkor némi aggodalomra ad okot, hogy jelenleg a válaszadók több mint negyede (27 százalék) egyetért azzal az állítással, hogy az illegális tartalmak sokszínűbbek, mint a legális úton elérhető verzióik.

"A javuló tendencia ellenére még mindig jelentős ismerethiány tapasztalható a fogyasztók részéről arra vonatkozóan, hogy mi számít eredetinek és mi hamisnak. Ezért a szankciók mellett kulcsfontosságúnak tartjuk a fogyasztók pontos tájékoztatását a jogszerűtlen tartalmak és hamis termékek felismerhetőségéről, és ezek káros hatásáról" - írta a szervezet közleményében Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára.

Az általános tájékozatlanságot támasztja alá, hogy a válaszadók fele úgy gondolja, a szellemi tulajdon szigorú védelme negatív hatást gyakorol az innovációra. A fiatalabb generáció (15-24 év közöttiek) tagjai körében ez 59 százalék, illetve azok között, akik hamisított terméket vásárolnak, vagy illegális forrásokból származó tartalmakat fogyasztanak 57 százalék ért egyet ezzel a megállapítással, mutat rá az EUIPO jelentése.

A hamisítás negatív hatásai évente euró milliárdokban kifejezhető összegek. Csak a mobiltelefonok piacán 45,3 milliárd euróra (körülbelül 13 500 milliárd forintra) tehető a gyártók bevételkiesése.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ezvan, 2017.04.06 15:09

Aki oly nagyon törvénytisztelő akar lenni, hallgasson észak-koreai forradalmi dalokat. Azok szerzői jog hiányában szabadon letölthetők és terjeszthetők...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html