Az úgynevezett credit default swap (CDS) ügyletek, amelyek elvileg jelenleg Görögország bedőlése ellen hivatottak biztosítékot nyújtani a hitelezőknek - és amelyek majdnem az AIG biztosítóóriás csődjét is okozták - egyre növekvő népszerűségük mellett most pont Athén pénzhez jutási esélyeinek gátjává kezd válni - írta a tekintélyes amerikai napilap pénzügyi menedzserekre és traderekre hivatkozva.

Lehetővé teszi ugyanis, hogy bankok és hedge fund-ok a görögök csődjére fogadjanak. Vagyis ha Görögország megszegi a szavát, azon a traderek profitot realizálnak.

Miután a görög pénzügyi helyzet rosszabbodott és az euró iránti bizalmat is megrengette, az uniós döntéshozók kritikával illették a Goldman Sachsot, hogy segített a görög államadósságot elmaszkírozni.

Az adósságválság kitörése előtt röviddel - tavaly szeptemberben - azonban a londoni Markit Group - amely mögött a Goldman áll a JP Morgan Chase-szel és egy tucat más bankkal együtt - egy swap-ügyleteken alapuló indexet vezetett be iTraxx SovX Western Europe néven, amely lehetővé tette a piaci szereplőknek, hogy arra fogadjanak, vajon Görögország vagy más európai ország becsődöl-e.

Ezzel azonban egy ördögi kör is kialakult: ahogy a bankok és más befektetők ezekbe a derivatívákba menekülnek, Görögország adósságának biztosítási felára nő. Erre a nem túl jó hírre a kötvénybefektetők elkerülik a görög állampapírokat, még inkább megnehezítve az országnak a kölcsönfelvételt. Ez pedig utána egy öngeneráló folyamattá kezd átalakulni.

Hogy kinek mi a felelőssége ebben, arról a kereskedők között is megoszlanak a vélemények: egyesek szerint a swap-ügyletek csak rontottak a helyzeten, mások szerint viszont Görögország csalása okolható mindezért.

A Markit szuverén adósi derivatívájának indexe az egekbe szökött idén, ami felverte a görög államadósság költségét is és amelynek következtében Athénnak is többet kell fizetnie a felvett hitelekért. A 10 milliárd dollárnyi értékű görög állampapír biztosítási költsége például 400 ezer dollár fölé emelkedett februárban a január eleji 282 ezer dollárról - mutat rá a NYT cikke.

Ez olyan, mint a vak vezet világtalant esete - vélekedett a lapnak Sylvain R. Raynes, a New York-i R&R Consulting tanácsadó cég strukturált pénzügyi termékek szakértője. Nem az iTraxx Sov X index miatt alakult ki ugyan a probléma, de kétségtelenül súlyosbította a helyzetet.

A Markit index a kereskedésben leginkább forgó 15 európai CDS-ből áll. Ezek olyan országok biztosításai, mint Portugália vagy Spanyolország. Amint februárban az ezek iránt az országok iránti aggodalom elkezdte mozgatni a piacokat, az indexben is megélénkült a kereskedés.

Az ilyen index-kontraktusok iránti kereslet februárban több mint a duplájára ugrott, azaz a januári 52,9 milliárd dollárról 109,3 milliárd dollárra.

Az európai bankok között a svájci bankóriások, a Credit Suisse és a UBS, a francia Société Générale és a BNP Paribas, valamint a Deutsche Bank a swap biztosítások legnagyobb vevői között voltak - mondták anonimitásukat kérő traderek a NYT-nak.

Ezt pedig azzal indokolták, hogy ezek az országok a leginkább kitettek a görög csődnek. A francia bankok 75,4 milliárd dollárnyi görög állampapír felett diszponálnak. Őket a svájci intézmények 64 milliárd dollár értékű görög állampapírral követik a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai szerint. A német bankok kitettsége 43,2 milliárd dollár.

A Markit azzal védekezett, hogy az indexe egy eszköz a kereskedők részére és nem egy piacbefolyásoló tényező. A cég szerint ez a mutató egy kialakuló piaci kereslet kielégítését szolgálja és egy lehetőséget ad a traderek kezébe a kockázatok csökkentésére. Ezek a mutatók a CDS piac transzparensebbé tételét segítik a Markit szerint.

Néhány pénzpiaci menedzser viszont úgy véli, nem a szélesebb kört felölelő indexszel van a baj, hanem a görög swapok kizólagos kereskedésének lehetőségével.