A Financial Times hét pontba foglalta össze Donald Trump legfontosabb választási ígéreteit. Biztosra vehető, hogy el fogja süllyeszteni elődje, Barack Obama néhány jellegzetes programját, elsősorban a szegények egészségügyi ellátását lehetővé tevő Obamacare-t, illetve a klímaváltozással kapcsolatos amerikai kötelezettségvállalásokat.

A szintén republikánus többségű kongresszus támogatásával bebetonozhatja a legfelsőbb bíróság konzervatív többségét, továbbá lényeges változásokat vezethet be a külpolitikában.

Más lehet

Ugyanakkor sok elemző úgy véli, hogy nagy különbség lehet a kampányígéretek és a jövendő Trump-adminisztráció hivatalos politikája között. A kereskedelmi megállapodások hangzatos elutasítása lényegesen eltérhet attól, ami háttérben, a szakértői tárgyalásokon történik és nem valószínű, hogy Trump ígéretének megfelelően Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezi át az USA izraeli nagykövetségét.

Kereskedelem

Az ingatlanmágnás ellenzi a csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezmény (Trans-Pacific Partneship) megkötését és az ígéri, hogy alaposan átszabja Kanada, az USA és Mexikó húsz éve megkötött hasonló megállapodását (NAFTA). Ezek az ígéretei sok szavazót hozhattak neki az Egyesült Államok közép-nyugati államaiban, amelyeket hanyatló iparuk miatt rozsdaövezetnek tartanak.

Trump emellett azzal házalt a szavazóknál, hogy nem kevesebb, mint 45 százalékos vámmal sújtja a kínai áruk amerikai importját. Ezzel felidézte egy kereskedelmi háború kirobbanásának lehetőségét.

Irán

Az ingatlanmágnás fel akarja mondani vagy legalábbis át akarja alakítani az USA - illetve további öt nagyhatalom - és Irán között létrejött megállapodást a perzsa állam atomprogramjáról.

Ebben az utóbbi vállalta a program visszafogását és külső ellenőrzésének lehetővé tételét, amiért cserébe feloldották a vele szembeni - kereskedelmi és pénzügyi szankciókat tartalmazó - ENSZ embargót. Ugyanakkor az USA vállalatainak iráni kereskedése például még mindig korlátozások alá esik.

Mozgalmat indított

Donald Trump győzelmi beszédében elmondta az ekkor szokásos mondatot, miszerint valamennyi amerikai elnöke lesz - jelentette az MTI. Gratulált Clintonnak a kemény választási küzdelemhez. Leszögezte, hogy Clintonnak "hála jár az ország érdekében tett szolgálataiért".

Eljött az ideje, hogy begyógyítsuk a megosztottság sebeit, hogy ismét egymásra találjunk, és egységes nép legyünk - utalt az amerikaiak megosztottságára, majd komoly gazdasági változásokat, munkahelyeket ígért. Elismételte korábbi értelmezését a választásokkal kapcsolatban, amely szerint nem egyszerű választási kampány folyt az elmúlt egy évben, hanem inkább egy mozgalom indult, amelyet több milliónyi keményen dolgozó és hazáját szerető ember hozott létre és éltet. A kampánynak ugyan vége, de mozgalmunk munkája csak most kezdődik - mondta.

Putyin

Miközben Obama az atomfegyvermentes világ vízióját vázolta fel. Trump jelezte, hogy nem lenne gondja azzal, ha Japán és Dél-Korea nukleáris arzenált építene ki.

Emellett azt mondta, hogy nem feltétlenül tartaná be az NATO-tagállamokkal kapcsolatos amerikai védelmi kötelezettséget, mert az nem járja, hogy egyes országok nem fizetnek be eleget a közös katonai kasszába.

Végül jelezte, hogy sokkal jobb kapcsolatot építeni ki Vlagyimir Putyin orosz államfővel, mint elődje.

Adó

A volt vállalkozó Ronald Reagan 35 évvel ezelőtti adóforradalma óta nem látott adócsökkentéseket ígért. Szerinte az amerikai vállalatoknak nem szabadna 15 százaléknál nagyobb nyereségadót fizetniük, szemben a jelenlegi 35 százalékkal. A személyi jövedelemadó legfelső kulcsát visszavágná a jelenlegi 39,6 százalékról. Szakértők szerint egy ilyen program irdatlan nagy lyukat ütne az USA költségvetésén.

Bírók

Sok politikai elemző szerint a választás váratlan végeredményének legfontosabb következménye, hogy egy nemzedékre a konzervatív bírók javára dőlhet el a Legfelsőbb Bíróság összetétele. Jelenleg 4-4 a konzervatív és a liberális tagok száma. A republikánus szenátus támogatásával az elnök könnyen nevezhet ki hozzájuk közel álló új bírákat és helyettesítheti a viszonylag idős liberális tagokat.

Klímaváltozás

Donald Trump szerint a globális felmelegedés kamu, amelyet Kína talált ki azért, hogy versenyképtelenné tegye az USA vállalatait. Letette a főesküt, hogy visszavonja országa aláírását a párizsi klímamegállapodástól, amelynek célja, hogy megakadályozza a föld légkörének katasztrófákhoz vezető, túlzott felmelegedését.

Ez az egyezség egyébként a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országa, az USA és Kína paktumán alapszik. Az ingatlanmágnás emellett azt ígérte, hogy visszavonja az USA anyagi támogatását az ENSZ globális felmelegedéssel foglalkozó programjaitól.

Bevándorlók

Végül kampányának legszenvedélyesebb eleme a bevándorlás elítélése volt. Clinton Obama nyomában haladva azt ígérte, hogy átfogó programmal javítja az illegális bevándorlók - elsősorban latinok - amerikai állampolgárrá válásának lehetőségét. Ezzel szemben Trump falat akar építeni az USA déli határán, amelynek építési költségét Mexikóval fizettetné meg.

Emellett a muszlim vallásúak bevándorlásának felfüggesztését, illetve 11 millió illegálisan az USA-ban tartózkodó ember deportálását ígérte. Később ezeket a kijelentéseit azzal finomította, hogy alaposan megvizsgálja a kérdést, mielőtt előáll az utóbbiak ügyének rendezésével kapcsolatos javaslatával.