Ezt sem gondoltuk volna az időjárásról

Újabb részleteket derítettek ki a kutatók arról, hogyan keveredik a régről ismert időjárási anomáliák hatása a globális felmelegedés következményeivel. A bajok keletkezésük helyétől több ezek kilométerre jelentkeznek.
Komócsin Sándor, 2018. január 9. kedd, 19:14
Fotó: Reuters

Az Antarktisz több ezer kilométerre van a Csendes-óceán középső térségétől, ám az ott zajló változások is óriási hatással lehetnek a hófehér kontinens jegére - írja a BBC. A tudósok azt vizsgálták, miként befolyásolja a jégtakaró szélét az El Nino néven ismert időjárási anomália, amely más kontinenseken felváltva szárazságokat és nagy esőket okoz.

Kiindulópontként azt rögzítették, hogy az El Nino, amely akkor alakul ki, amikor a Csendes-óceán közepének vízhőmérséklete magasabb a megszokottnál, megváltoztatja a széljárást a térség keleti részén. Ennek következtében több hó esik az Antarktisz pereme körül, miközben a melegebb víz felemelkedik a mélyből és az átlagosnál erőteljesebben olvasztja a tengerbe csúszó gleccserek alját.

Ki, kit győz le?

Ez a folyamat ellentétes hatású: az előbbi gyarapítja a befagyott vizet az Antarktiszon, az utóbbi csökkenti. Végeredményben a kutatók megfigyelése szerint a jég győz, mert jóval sűrűbb formája a befagyott víznek, mint a hó, ezért olvadásával jobban fogy a jég, mint ahogy a havazással gyarapszik. Magyarán az El Nino hatására zsugorodik a fehér kontinens jégtakarója.

A jelenség logikus ellentéte az, amikor a Csendes-óceán felett az La Nina néven ismert jelenség alakul ki. Ez a megszokottnál hidegebb időjárást jelent a térségben, ami fordított hatással jár: kevesebb hó párosul lassúbb olvadással, ami a jégtakaró vastagodását eredményezi. Persze a laikus olvasó azt gondolhatja: ki a fenét érdekel az Antarktisz jegének olvadása és gyarapodása, pláne, ha ezt olyasvalami befolyásolja, ami éppen annyit vehet el a jégtakaróból, amennyit máskor hozzátesz?

Súlyos probléma

Önmagában valóban nem lenne nagy jelentősége a két anomália hatásának - az időjárási érdekességen túl -, azonban a kutatók eredendően a globális felmelegedés hatását vizsgálják. A jég olvadása a Föld két pólusán hosszabb távon a tengerszint olyan emelkedésével fenyeget, amely országokat tüntethet el föld színéről (a víz alá), ezért fontos tudnunk, hogy mi befolyásolja még ezt a jelenséget.

A pontos előrejelzések készítéséhez fontos segítséget nyújthat az olvadás gyorsulását, illetve lassulását okozó jelenségek alapos ismerete. Fontos hangsúlyozni, hogy olyasmiről van szó, amit nem tudtunk megfigyelni korábban. Az El Nino és az La Nina sok év elteltével térhetnek vissza, ami megnehezíti műholdas megfigyelésüket, mivel a szatellitek élettartama rövidebb ennél. Ezért a tudósok azóta rendelkeznek pontos adatokkal velük kapcsolatban, amióta több egymást követő műholdgeneráció mérései is a rendelkezésükre állnak.

A nyitókép forrása: Reuters

HOZZÁSZÓLÁSOK