Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A mutató, ami a legfontosabb élelmiszerek nemzetközi kereskedelmi árváltozását követi nyomon, 2014 decembere óta nem járt ilyen magasságokban - adta hírül a FAO.

A növényi olajok árindexe kiugró (14,5 százalékos) növekedést mutatott a pálmaolaj iránti kereslet elszabadulásával, amit a globális készletek zsugorodása idézett elő.

A FAO gabonaárindexe 2,5 százalékot erősödött október és mintegy 20 százalékot tavaly november óta. Megdrágult a búzaexport a visszafogott argentin termelési kilátások miatt, ahogy a kukorica is az Amerikai Egyesült Államok és Ukrajna alacsonyabb kibocsátása és Kína vásárlásai miatt. A rizs ára stabil maradt a nemzetközi piacokon.

A cukor árindexe 3,3 százalékkal emelkedett a negatív globális termelési kilátások és a várhatóan kedvezőtlen időjárás miatt az EU-ban, Oroszországban és Thaiföldön.

Tizennyolc havi csúcsot döntöttek a tejtermékek 0,9 százalékos havi drágulásukkal, a vaj és sajt magasabb jegyzése és az ingadozó kereslet miatt Európában, miközben a kontinens termelése a szezonális hatások miatt amúgy is csökkent.

Bár a húsfélék árindexe 0,9 százalékkal emelkedett, még így is 13,7 százalékkal múlja alul az egy évvel ezelőtti értékét. Drágult a szarvasmarha-, birka- és sertéshús, míg a baromfi ára csökkent.

Tovább csökkentette a várható gabonatermés mennyiségére vonatkozó előrejelzését a FAO, ám a 2 742 millió tonnával - és az 1,3 százalékos éves növekménnyel - még így rekordot dönthet.

A gyorsjelentés szerint a globális szemestermény-kibocsátás elérheti az 1 470, a búzáé a 761 és a rizsé az 508 millió tonnát.

Összesen 45 ország (34 afrikai) szorul külső élelmiszer-segítségre - olvasható a FAO által kiadott termelési kilátásokat és az élelmezési helyzetet bemutató jelentésben.

Eszerint az 51 alacsony jövedelmű és élelmiszerhiányos ország összesített gabonatermelése elérheti a 496,3 millió tonnát idén - mintegy 7 százalékkal meghaladva az elmúlt öt év átlagát - köszönhetően a dél-afrikai és kelet-ázsiai termelésnövekedésnek.

A jelentés szerint a La Nina megnöveli az átlag fölötti esőzések válószínűségét Dél-Afrikában és Kelet-Ázsiában, miközben Ázsia és Afrika más részein szárazság várható, negatívan hatva a termelésre.