Rossz hír: tovább terjedhet a halálos kór

Számba vették az élelmiszerláncból fakadó várható kockázatokat a következő negyedévre vonatkozóan az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői. Eszerint az állatok és növények egészségére leselkedő veszélyek egyúttal gátolják az élelmiszerbiztonság garantálását.
Domokos László, 2018. július 19. csütörtök, 10:16
Fotó: Shutterstock

Európában mintegy 22 élelmiszerláncot érintő veszélyforrásra készülhetünk - ezek között előkelő helyen szerepelnek a sáskajárás, különböző állatbetegségek és az erdőirtás - derül ki a FAO friss, negyedévente megjelenő előrejelzéséből, amely öt kontinens 113 országáról ad részletes képet.

Magyarországról az afrikai sertéspestis kapcsán esik szó az online kiadványban, amely esetében további fertőzéseket és a betegség Szlovákia irányába való terjedését valószínűsíti. A terjedés három fő forrása az élő állatok vándorlása, a hústermékek exportja és a vadon elpusztult fertőzött állatok, ez utóbbinál még az évszakok változása sem jelent akadályt a vírusnak.

A H5N8 HPAI típusú madárinfluenza először 2016 májusában bukkant fel Kínában. Agresszív természetét mutatja, hogy júniusra Oroszországban, októberre pedig Belgiumban, Horvátországban, Magyarországon és Lengyelországban is találtak fertőző vadmadarakat. A beszámoló szerint további 30 nyugat és kelet-európai országban jelentették a vírust, idén a fertőzés elérte Bulgáriát és Olaszországot is, és a helyzet rosszabbodhat a nyár végi hónapokban.

Egy másik madárinfluenza altípus (H5N6 HPAI) szélesebb európai terjedése sem kizárható, ami veszélyt jelenthet a házi és vadonélő madarakra egyaránt. 2017 decembere óta 9 európai országból érkezett riasztás (Dánia, Finnország, Németország, Írország, Hollandia, Szlovákia, Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság és Észak-Írország). A szakértők szerint a vírus terjedésének intenzitása csökken a mérsékeltebb időjárásnak köszönhetően.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői szerint nem szabadul meg Európa a szarvasmarhákat érintő bőrcsomósodáskórtól sem idén. Eddig olyan országokban diagnosztizálták a betegséget (Albániában, Görögországban, Montenegróban, Oroszországban, Szerbiában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban), ahol az éghajlati tényezők a betegségnek kedveznek. A gazdasági károkat enyhíthetik a különböző védőintézkedések (védőoltások).

A következő negyedévben komoly gondot okoznak majd a szúbogarak Kelet-Európában, főként Fehéroroszország és Ukrajna fenyőerdeit károsítva. A helyzet várhatóan romlik a nyári kánikulában, ezért nagy erőkkel folytatni kell majd a kártevők elleni védekezést, nyomon követve mozgásukat és erdőgazdálkodási intézkedésekkel, mint a fertőzött fák kivágása és elszállítása.

A fotó forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK