Fél-Brexit? Csapdába került a londoni kormány

Kelepcébe esett a brit kabinet azzal, hogy a bíróság döntése értelmében a parlamentnek hozzá kell járulnia az uniós kilépési folyamat megindításához. Ha másodfokon is ez a döntés születik, végeláthatatlan alkudozás kezdődhet a kormány és a parlament között a Brexit ügyében.
Napi.hu, 2016. november 3. csütörtök, 18:02
Fotó: Napi.hu

A három brit ellenzéki párt háromféleképpen reagált arra, hogy a brit felsőbb bíróság (High Court) kimondta: a parlamentnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a londoni kormány kezdeményezze az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból - derül ki a BBC háttéranyagából.

Az odától a visszáig

Nigel Farange, a brit függetlenségi párt (Ukip) vezetője attól tart, hogy a képviselők elárulják a népszavazáson részt vevő szavazók 51,9 százalékának döntését arról, hogy a szigetországnak ki kell lépnie az EU-ból. A végeredmény egy fél-Brexit lehet - célzott arra a lehetőségre, hogy Nagy-Britannia norvég mintára az EU kvázi tagja maradhat.

Jeremy Corbin, a Munkáspárt elnöke úgy véli, hogy a kormánynak haladéktalanul a parlament elé kell tárnia, milyen feltételekkel képzeli el a Brexitet. A párt amúgy tiszteletben tartja a népszavazási többség döntését arról, hogy kívül akarják látni az Egyesült Királyságot az EU-n.

Tim Farron, a Liberális Demokraták vezetője, az EU-ban maradás elkötelezett támogatója úgy értelmezi a referendumot, hogy azon az indulásról döntöttek a britek, nem a célról. Ezért a kilépés feltételeinek ismeretében egy újabb népszavazáson ismét meg kell nekik adni a lehetőséget a döntésre.

Nem kéne, de lesz

Gina Miller befektetési menedzser, aki a brit felsőbb bíróságon elindította a parlament beleszólásával kapcsolatos pert, azt tanácsolta a kormánynak, hogy ne éljen a fellebbezés jogával a Legfelsőbb Bíróságon (Supreme Court). Ezt nem a nem fogadták meg: lesz másodfokú eljárás.

A kormány jogászai azzal érvelnek, hogy a népszavazást a parlament döntése alapján írták ki, ami a kormányt jogosítja fel a népakarat végrehajtására. A bíróság azonban úgy látta, hogy az államhatalom megtestesítőjeként a korona előjoga az európai alapszerződés 50 cikkelyének megfelelő válási folyamat elindítása, és az uralkodó a parlament kezébe adja hatalmának gyakorlását.

A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy tisztán jogi állásfoglalásról van szó, aminek semmi köze ahhoz, ki Leave- és ki Remain-párti. A pénzpiaci befektetők mindenesetre örültek a hírnek: a brit valuta az 1,235 dollár/fontos értékről 1,347-ig erősödött, majd picit visszakorrigált.

Rémálom-forgatókönyv

Ha a felsőbb bírósági döntés érvényben marad, akkor sok-sok hónappal csúszhatnak a válási tárgyalások - véli Norman Smith, a BBC belpolitikai szerkesztője. A legtöbb parlamenti képviselő ugyan Remain-párti, ám ennek ellenére nem szavazna a referendum döntése, azaz az kilépési folyamat elindítása ellen.

Kérdés azonban, milyen módon képzelik el a parlament jóváhagyását: egy gyors szavazással vagy az új EU-brit viszony feltételeinek részletes megtárgyalásával.

A jelenkor egyik legfontosabb alkotmánybíráskodási döntése lesz az eljárás végeredménye - véli Eleanor Garnier, a BBC tudósítója, hozzátéve, hogy a kormány számára a parlament részvétele egyenlő lenne a rémálom-forgatókönyv megvalósulásával. Theresa May miniszterelnök március végéig akarja megkezdeni a válási tárgyalásokat, ám ez a terv a kukába kerülhet.

Jöhet a választás

Brexit lefolyása mellett válás tartalmára is döntő hatása lehet a parlament hatáskörével kapcsolatos jogi eljárás végkimenetelének. Az EU-ban maradás hívei kiköthetik, hogy csak akkor lehet elindítani a kilépést, ha a parlament kész támogatni ezt, azaz ha egyetért a válás feltételeivel.

Természetesen rendkívül nehéz lehet olyan megállapodással előállni, amelynek minden részletével egyetért a parlamenti képviselők többsége, főként, hogy nagyobb részük maradáspárti.

Ezért aztán nagyon gyorsan felvetődhet a kérdés: nem kellene előrehozott választásokon tiszta vizet önteni a pohárba. Ez viszont gyakorlatilag felérne egy újabb népszavazással a Brexitről.

HOZZÁSZÓLÁSOK