Felbomlik a régi rend Európában - senki sem tudja, mi jön

Kaotikus állapotok alakulnak ki az európai országokban azt követően, hogy megingottak a hagyományos politikai erők, miközben az újabbak még bizonytalan lábakon állnak. Ez megnehezíti, ha nem teszi lehetetlenné, a gazdasági reformok végrehajtását is.
Napi.hu, 2015. október 16. péntek, 08:14
Fotó: Reuters

Szétaprózott parlamentek, kisebbségi kormányok, koalíciók olyan pártok között, amelyek korábban kérlelhetetlen ellenfelei voltak egymásnak, rafinált megállapodások, amelyek célja, hogy távol tartsák a régi politikai elit ellenfeleit a hatalomtól. Ezek a jelenségek jellemzik az európai demokráciák új korszakát - kezdi háttérelemzését a Financial Times. A nagy bizonytalanság igencsak megnehezíti Európa vezetőinek, hogy szembe nézzenek a kontinens gazdasági és biztonsági gondjaival.

Számos országban láthat olyasmit a politika közönsége, amihez nincs hozzászokva. Finnországban a kínos aprólékossággal összehozott koalíciót, amelynek tagja a radikális jobboldali Finnek párt is, belső viták szaggatják. Olaszországban elporlik a megszokott pártrendszer, miközben Európa-szere erősíti a szélső balt és a -jobbot az EU-, euró-, bevándorló-, iszlám- és kapitalizmusellenes hangulat.

Káosz északtól délig

Mindez erodálja azt a fajta konszenzuskereső politikát, amely Európa boldogabbik felét a második világháború után jellemezte. Számos országban maguk a választások alapozzák meg a kezelhetetlen helyzetet, miután zavaros eredménnyel zárulnak. Svédországban kisebbségi szociáldemokrata kormány van hatalmon.

Korábban egyezséget kötött a költségvetés elfogadásáról a konzervatív ellenzékkel, ám úgy tűnik, ezt nem sikerül betartaniuk. A felek azért kényszerültek az együttműködésre, mert a 2014-es választások után a populista, bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt lehetett volna a mérleg nyelve, amelyet így tudtak távol tartani a hatalomtól.

Portugáliában az október eleji szavazás után hatalmon marad ugyan az elmúlt évek megszorító gazdaságpolitikáját végrehajtó jobbközép párt, de elvesztette abszolút többségét. Az ellenzéki pártok papíron összeállhatnának kormánykoalícióvá, ám ehhez messze nincs meg az összhang közöttük. Egy kisebbségi kormány - ahogy Svédország példája is mutatja - aligha húzza ki a négyéves ciklus végéig.

Hogy lesz itt reform?

A gyenge kormányoknak végre kellene hajtaniuk azokat a reformokat, amelyek megerősíthetnék az európai gazdaságot, illetve ki kellene találniuk, hogyan lépjenek fel együtt az olyan közös kihívásokkal szemben, mint a bevándorlási válság. Az eurózónában emellett dönteni kellene a tagállamok költségvetési és gazdaságpolitikájának közelítéséről, a politikai integráció folytatásáról, ami a szakértők szerint az európrojekt sikerének alapfeltétele.

A nagy változás a 2008-as pénzügyi összeomlás után kezdődött, amibe Európa legtöbb kormánya belebukott. A pénzügyi rendszer lefagyását követő recesszió mellett munkanélküliség és a szociális ellátórendszerek szűkítése is a régi politikai elit ellen fordította az európai polgárokat, majd idén a bevándorlás kétbalkezes kezelése bőszítette fel a szavazókat.

Kesze-kuszaság

Ebben a zavaros környezetben már nem a nagy bal- és jobboldali néppártok között dőlnek el a parlamenti választások, mint a "boldog békeévekben". A választók többségét nem csupán az izgatja, hogy van-e munkája, mennyi pénz van a zsebébe és milyenek a kilátásai, hanem más is jár a fejükben, például az, hogy biztonságban van-e az élete.

Lesz ámítva az idén tavaszi brit választásokat,ahol a konzervatívok abszolút többséget szereztek, a szavazások nem juttatják világos mandátumhoz a politikai erőket Európában.

Év végi izgalmak

A következő forduló az eurózóna egyik nagyágyújában, Spanyolországban esedékes, ahol decemberben lesznek parlamenti választások. A hetvenes évek óta bal-jobb váltópártok irányították az országot, ám most szétaprózottabb eredmény várható. Ha a konzervatív oldal győz, akkor a régi gárda arra kényszerülhet, hogy összeálljon az éppen vele szemben létrejött, új politikai erővel.

A koalíciós kormányok ugyan nagyon is jellemzőek az európai politikára, ám a helyzet más, mint korábban. A régi pártok egymás után veszítenek támogatottságukból, ami kisebbségi kormányzáshoz vagy újfajta koalíciókhoz vezet. Ez azonban megnehezíti az országok irányítását, és ezzel Európa gondjainak enyhítését.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Balt, 2015.10.16 13:57

@Hajnalka_vagyok: Hogy jön ez ide? Így is megvolt a 2/3 hogy "folytatjuk". Képzeld, mi lett volna, ha még ún. "program" is van!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2015.10.16 12:19

@Bulemia:

és ismét itt a fő libsibolsi sajtófigyelő!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Hajnalka_vagyok, 2015.10.16 11:56

@Balt: mi is volt a fidesz programja? nem talalom...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Balt, 2015.10.16 11:48

"Lesz ámítva az idén tavaszi brit választásokat,ahol a konzervatívok abszolút többséget szereztek, a szavazások nem juttatják világos mandátumhoz a politikai erőket Európában."

Aranyos elírás. De nem látom, hogy a FT kiemelné pl. Magyarországot, amire messze nem igaz a fenti képlet. (Se a szlovákokra, lengyelekre, heteken belül a horvátokra.)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Balt, 2015.10.16 11:44

@tepsi: Nem hiszem, hogy az átlag egyszeri jobbikos/dk-s fizetett kormánytroll lenne. Többségében maguktól ilyenek sajnos.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html