Felfordulást hozhat a hétvége - titkolóznak az emberek

A párizsi terrortámadás befolyásolhatja a franciaországi elnökválasztás első fordulójának amúgy is megjósolhatatlan eredményét. Az utolsó pillanatban bekövetkezett merénylet kiszámíthatatlan tényező, ám az utóbbi időben a megszokott közvélemény-kutatások is megbízhatatlanná váltak.
Komócsin Sándor, 2017. április 22. szombat, 09:05

A párizsi rendőr meggyilkolása miatt a vártnál két nappal korábban lezárult a franciaországi elnökválasztás első fordulója: a jelöltek többsége lemondta pénteki gyűléseit szombatra pedig teljes csend mellett döntöttek - derült ki a Bloomberg összefoglalójából. Ez volt a vasárnapi szavazás előtti kampány sokadik fordulata.

A haláleset mellett két rendőr megsérült a lövöldözésben, amelyért az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta a felelősséget. A merénylőt lelőtték. A támadás befolyásolhatja az első forduló végeredményét - véli Bruno Jeanbart, az OpinionWay közvélemény-kutató intézet szakértője.

Találgatások

Az amúgy is bizonytalan kimenetelű szavazás eredménye még kiszámíthatatlanabbá vált, a nagy kérdés az, hogyan alakulnak Marine Le Pen számai. A radikális jobboldali jelölt a bevándorlás megfékezését, a francia határok ellenőrzésének visszaállítását ígéri, kivonná Franciaországot az eurózónából és népszavazást kezdeményezne az ország EU-tagságáról.

Az euróval és az EU-val kapcsolatos ígéret csak azért nem borítja ki a befektetőket, mert az előrejelzések szerint akár a független Emmanuel Macronnal, akár a mérsékelt jobboldali Francois Fillonnal kerül szembe a második (május 7-ei) körben, veszíteni fog.

További találgatások

Árnyalja a képet a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon nagy menetelése az utóbbi hetekben - az ő második fordulós esélye miatt négyéves csúcsra nőttek a francia kötvényhozamok, mert a vásárlók elpártoltak a papíroktól.

Mélenchon nem akarja kivinni Franciaországot az eurózónából, de újra akarja tárgyalni az uniós szerződéseket és politikai ellenőrzés alá helyezné az Európai Központi Bankot.

Miután emellett a vállalati osztalékok korlátozását és a jövedelemadó emelését ígéri, sok konzervatív szavazó dönthet úgy vasárnap, hogy elnézi Fillon korrupciós botrányát - a gyanú szerint munka nélküli fizetett tanácsadói díjat közpénzből családtagjainak -, és az mérsékelt konzervatív jelölt mellé teszi az X-et.

Kisebb-nagyobb rossz

A két radikális elnökjelölt közül Mélenchont jobban utálnák a piacok, mint Le Pent, mert megválasztása esetén nagyobb felfordulást okozna a francia gazdaságban. Macronnal kapcsolatban az a gondjuk, hogy bár augusztusig a jelenlegi kormány gazdasági minisztereként dolgozott, kevés tapasztalat gyűlt össze várható viselkedésével kapcsolatban. Fillon egy ideig szenátor volt, majd miniszterelnökként tevékenykedett Nicolas Sarkozy államfő egyik kormányában.

Kiszámíthatatlan eredmény

A közvélemény-kutatók idegeit az elmúlt  héten - már a csütörtöki merénylet előtt - alaposan felborzolta a négy jelölt bejutási esélye a második fordulóba. Ilyen sokszereplős, szoros versenyben még nem kellett jósolniuk - írta a Bloomberg. A 2007-es és a 2012-es meccs eredményét eltalálták.

Részben a korábbi pontos jóslatoknak köszönhetően az elmúlt napokig senki nem számított arra, hogy olyan váratlan fordulatot hozhat a szavazás, mint a tavalyi brit referendum, illetve amerikai elnökválasztás, amelyek - a brexit, illetve Donald Trump győzelmével - rácáfoltak majdnem minden előrejelzésre.

Ilyen még nem volt

Az a tény, hogy négy jelölt lehet a befutó, nagyon bonyolulttá teszi a jóslást. Az egyes jelöltek közti különbség az utolsó két napig kevesebb mint négy százalékpont volt, miközben a felmérések hibahatára jellemzően 2,5-3 pont között mozog. Ráadásul a szavazók 40 százaléka még nem döntötte el hova teszi az X-et vasárnap.

A közvélemény-kutatók még emlékeznek 2002-re, amikor Jean-Marie Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje jóslataikra rácáfolva bekerült a második fordulóba. Persze azt állítják, hogy az elmúlt 15 évben sokat finomítottak felméréseik módszerein.

Könnyebb helyzet

A francia intézetek könnyebb helyzetben vannak, mint brit, illetve amerikai társaik voltak tavaly. A brexit előre jelzésével az volt a gond, hogy 2016-ot megelőzően utoljára 1975-ben volt hasonló népszavazás Nagy-Britanniában (ezen döntöttek a britek az uniós csatlakozásról), így nem voltak kellően friss tapasztalataik a szavazók várható viselkedéséről.

Az USA-ban az államonként eltérő szavazási rendszer, az államok nem lakosságarányos súlya a szavazásban, a győztes mindent visz elvének kiterjedt alkalmazása nehezíti a jóslást. Ez mutatkozott meg abban, hogy bár Trump nyert, a szavazatok egyszerű összesítése alapján ellenfele, Hillary Clinton hárommillióval több voksot kapott.

Ezzel szemben a francia elnökválasztás teljesen arányos: egy-egy voks ugyanannyit ér függetlenül attól, hogy Franciaország melyik sarkában adták le.

Dinoszaurusz a porcelánboltban

A francia intézetek mellett szól az is, hogy jóval nagyobb mértékben támaszkodnak az internetes megkérdezésekre, mint a brit és amerikai közvélemény-kutatók - derül ki Helmut Norpoth, a New York-i Stony Brook University professzorának szavaiból. Az utóbbi két országban gondot okozott, hogy még bíztak a telefonos felmérésekben, amelyek valójában már dinoszauruszok ebben a szakmában.

Egy generációval ezelőtt az emberek harmada állt szóba a felmérést végző biztosokkal, míg jelenleg csupán öt százalék ez az arány - ért egyet az előtte szólóval Jerome Fourquet, az Ifop intézet egyik vezetője. Eközben majdnem annyi embernek van internet-hozzáférése, mint telefonja. A szakember szerint a világhálón őszintébb választ adnak az emberek: más a képernyő előtt ülve, személytelenül nyilatkozni szavazási preferenciájukról, mint szóban tenni ugyanezt.

A felmérések úgy készülnek, hogy a regisztrált szavazókat e-mailben keresik meg, amelyben a sor kérdést tesznek fel nekik. Ezt követően koruk, szociális helyzetük és más ismérvek alapján csoportokba sorolják őket, hogy reprezentatív szavazói mintát kapjanak.

Régi számok, új számok

Az öt évvel ezelőtt tartott elnökválasztás első fordulója előtt készített felmérések 27 és 30 százalék közé tették a jelenlegi elnök, Francois Hollande bejutását a második fordulóba. Végül 28,6 százalékot kapott. Nicolas Sarkozy esélyét 25 és 27 százalékra tették, ő 27,2 százalékkal lett második. A 2007-es elnökválasztásokon hasonlóan pontosak voltak a közvélemény-kutatások.

A Bloomberg legfrissebb, még a párizsi lövöldözés előtt készült összesítése, amely egyesíti az egyes felmérések eredményeit Macronnak 24 százalékos támogatottságot mért, Le Pennek 22,5, Fillonnak 19,5, Mélenchonnak 18,5 százalékot hozott ki.

A szavazók 60 százaléka mondta, hogy már eldöntötte, kire adja a voksát, míg 2012-ben néhány nappal a választás előtt 71 százalék, 2007-ben 66 százalék volt ez az arány. Utoljára 2002-ben volt 40 százalék a magukat bizonytalannak vallók aránya.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

matyi2010, 2017.04.23 10:08

Le Pen győzelem esetén az EU az NSZK kibővítése marad másod és harmadrendű államokkal.
Hitler elismerően csettint...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2017.04.23 09:08

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html