Felkészül Portugália, utána Spanyolország?

Egyheti csúcsra emelkedett hétfőn Portugália cds-árfolyama (a szuverén adósság törlesztésére kötött biztosítások ára) azt követően, hogy Írország a hétvégén elfogadta a neki nyújtott segítő kezeket. Ugyanakkor egyre szélesebb körben gondlolják úgy, hogy Portugália lehet a következő EU-tag, amely segítségre szorul.
Szabó Márta, 2010. november 23. kedd, 04:00
Fotó:

A keddi Napi Gazdaság cikke

A 447 bázispontos portugál cds még messze volt a november 11-i 478-as rekordtól, de így se jó jel, hogy egy hónap alatt mintegy 100 bázisponttal emelkedett. Egyre szélesebb körben elfogadott vélemények szerint ugyanis Görögország és Írország után Portugália lehet a következő euróország, amely mentőakcióra szorul.

Az ír megállapodás csak rövid távon gátolja az eurózónát sújtó ragály terjedését - mondta az ING elemzője a Reutersnek -, csupán lélegzethez juttat egyes országokat; különösen Portugália nincs még kinn a slamasztikából - figyelmeztetett a szakember. Az ír és a portugál bajok gyökerei eltérőek: Írországot az ingatlanbuborék kipukkadása rendítette meg - Dublinnak meg kell mentenie a hitelező bankokat -, Portugália viszont gyér versenyképessége, lassú növekedése miatt veri magát adósságokba. Az eredmény azonban ugyanaz: egy adósságállomány, amelyet kezelni kell.

Nem tudom, hogy még az év vége előtt bekövetkezik-e vagy majd csak utána, de most csaknem elkerülhetetlennek látszik - mondta a feltételezett portugál segítségkérésről egy portói pénzügyi tanácsadó cég szakembere, aki úgy látja, már túl is lépték azt a pontot, ahol az adósság még kezelhető (a kamatfizetési terheket figyelembe véve). Ha Portugália mentőakcióra kényszerül, akkor utána Spanyolország következik - vélik ugyanakkor Madridban.

A kór terjedését csak egy gyors, az eurózóna összes országára kiterjedő megoldással lehet megfékezni - figyelmeztet egyre több szakértő -, a baj az, hogy most ezzel rossz irányba indultak.

Sokak szerint a mostani gondok fő oka az a német kezdeményezésre elfogadott ötlet, amely szerint az eurózóna állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusa úgy állna majd fel, hogy az esetleges adósságválságok terhét ne a büdzsék, tehát az adófizetők viseljék - vagy ne csak ők, hanem a kötvénytulajdonosok is (Napi Gazdaság, 2010. november 15.). Ez a még csak javaslatszinten létező lehetőség elriasztotta a befektetőket a gyengébb lábakon álló euróországok államkötvényeitől, és amíg a részletek nem tisztázódnak, addig fennáll a "járványveszély". Az állandó pénzügyi stabilitási mechanizmus részleteiről az Európai Unió vezetőinek december közepi csúcstalálkozóján lesz majd szó.

HOZZÁSZÓLÁSOK