Félrement Orbánék üzenete - Brüsszel valami egész mást tervez

Több mint 910 milliárd forintnak megfelelő keretösszeg mellett, az Európai Bizottság (EB) átfogó akciótervet indít, amely az uniós dolgozók milliói számára kihívást jelentő képzettségi és munkaerő-piaci problémákat hivatott kezelni. Az új csomag egyik fontos pillére a bevándorlók, menekültek képességeinek fejlesztése, társadalmi és munkaerő-piaci integrációja.
K. Kiss Gergely, 2016. június 10. péntek, 07:14

Megdöbbentő adatokkal állt elő az EB: az EU munkaképes korú lakosságán belül mintegy 70 millióan nem rendelkeznek kielégítő írás-olvasási és számolási készségekkel, míg a 16-74 éves európai népesség 45 százaléka az alapvető digitális képességeknek sincs birtokában. Eközben az uniós munkáltatók 40 százaléka számolt be arról, hogy nehézséget okoz számára megtalálni a növekedéshez és a fejlesztéshez szükséges képzett munkaerőt. A bizottság hangsúlyozza, hogy a hiányos képzettség problémaköre összeurópai baj, egyaránt sújtja a fejlett országokat is - még ha több kelet- és dél-európai tagállamban az átlagnál rosszabb is a helyzet.

Súlyos anomáliákról ad számot az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop) felmérése is, amelyek alapján általános probléma az EU-ban a "szakismereti eltérés": magyarán a magas munkanélküliségi ráta mellett magas az álláshelyek üresedési rátája is, mivel a munkakeresők jelentős része - megfelelő képzettség híján - nem képes betölteni a felkínált pozíciókat. Az adatok nem csak alul-, hanem túlképzettek tömegéről is tanúskodnak: a 2008-as válság után 30 százalékra, az 1990-es években mértnek majdnem a kétszeresére ugrott azoknak a pályakezdőknek az aránya, akik túlképzettségük miatt nem boldogulnak a munkapiacon.

Azokat is nyomasztják a gondok, akik dolgoznak: az unió magasan képzett fiatal munkavállalóinak 25 százaléka túlkvalifikált jelenlegi pozíciójához képest, ezzel szemben az összes alkalmazott 26 százaléka jelentősen alulképzett az általa végzett munkakört nézve - ami viszont a cégek termelékenységét veti vissza. Összességében a munkavállalók 42 százalékának kevés a lehetősége, hogy képesítésének megfelelő munkát találjon.

Ehhez már kevés egy huszadik századi agy

A technológiai fejlődés és a globalizáció nem csak a hétköznapokat, hanem a tanulást, a munkát és az üzleti életet is forradalmasította. Korunkban a növekedés és a versenyképesség motorját  a magas képzettséget igénylő, magas hozzáadott értékű munkahelyek jelentik - fejtegette egy szakmai fórumon Marianne Thyssen (képünkön) az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős tagja.

Tekintettel arra, hogy a humán tőke a prosperitás legfontosabb eleme, miközben uniós polgárok milliói számára jelentenek akadályt a képzettséggel összefüggő problémák, a bizottság "New Skills Agenda for Europe" címmel egy 10 pontból álló akcióterv bevezetését kezdeményezi az elkövetkező két évre, hogy elősegítse a szakképzés fejlesztését és a munkahelyteremtést - jelentette be az uniós biztos.

Az új felhívás nyomán a tagállamok mellett az érintettek bevonását is kezdeményezik: a munkaadók és a szakszervezetek, a munkaügyi központok és az oktatási-, szakképzési intézmények és vállalkozások részvételét is ösztönözni fogják. A program három fő célja a készségek szintjének és minőségének fejlesztése, a képzettség munkaerő-piaci relevanciájának elősegítése, emellett pedig az új ismeretek "láthatóvá", összehasonlíthatóvá tétele.

Garantálnák az alapkészségek elsajátítását

Az első beavatkozási pontban a bizottság igyekszik garantálni, hogy a tagállamokban az alulképzett felnőttek elsajátítsák az írás-olvasás, a számolás és a digitális készségek alapvető szintjét. A munkaerőpiac egyre gyorsabb változásait lekövetve felülvizsgálnák és korszerűsítenék az Európai Képesítési Keretrendszert, valamint az Europass Keretrendszert is. Az it-tehetségek felkutatását segítve létrehoznának egy "digitális koalíciót" a tagállamok, az oktatási intézmények és az iparági szereplők részvételével, továbbá szektorális együttműködést kezdeményeznek több iparágban a képzettségi követelmények, változások és hiányosságok felmérése - a képzettségekkel kapcsolatos vállalati intelligencia -, fejlesztése érdekében.

Programot kezdeményeznek a "munkaalapú tanulás" és az élethosszig tartó tanulás ösztönzése érdekében. A bizottság felülvizsgálja és korszerűsíti a kulcskompetenciákkal kapcsolatos ajánlását és törekszik az új készségeket elsajátítók számára, a munkaerőpiac szempontjából is releváns elismerési rendszert meghonosítani.

Lényeges elem a migránsok képzése

Az akcióterv lényeges eleme a migránsok és menedékkérők képzése, illetve képességeik felmérése, beazonosítása az érkezésüket követő lehető legkorábbi pillanatban. Az új tervhez kötődő forrásokat tagállami hatáskörben lehet majd elkölteni, míg az EU iránymutatást ad a pénzek hatékony felhasználása érdekében.

Az új program hátterében az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Európai Beruházási és Fejlesztési Alap áll, amelyek a 2014-2020-as időszakban több, mint 30 milliárd eurót fordítanak a képességek fejlesztésére. Ezen felül a szociális alapból mintegy 79 milliárd euró áll majd a tagállamok rendelkezésére az oktatás, az élethosszig tanulás, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás céljaira. A határokon átívelő projektekre az Erasmus+ program alapjából is lehet majd támogatást igényelni, összesen 15 milliárd euró értékben.

Kemény dió az integráció - de fontos

Thyssen elmondta, a programterv egyik speciális eleme a bevándorlók és menedékkérők képzésének segítése. Bár a jelenlegi migrációs hullám kezelése óriási kihívást jelent, s több tagállam nem mutat hajlandóságot a befogadásra, az Európai Bizottság kötelességének érzi a menekült státusúak integrációját, továbbá lehetőséget is lát az újonnan érkezőkben.

Európában a gazdasági bajok egyik fő forrása, hogy a munkaképes korú lakosság létszáma folyamatosan csökken, s egyre kevesebb dolgozóra egyre több olyan ember jut, akinek eltartását a szociális ellátórendszer kénytelen magára vállalni. Az európai munkaerőpiacnak több emberre van szüksége, mivel a munkaerőhiány egyre növekvő fenyegetést jelent.

Az EU segít a tagállamoknak a menedékkérők integrációjában, amelynek nagyon fontos eleme, hogy hozzáférjenek a munkaerőpiachoz. Ugyancsak szükséges felmérni a bevándorlók képzettségét, s a lehető legkorábbi időpontban kideríteni, hogy milyen képesítésre, vagy - elsősorban nyelvi - tréningekre van szükségük, illetve mik az igényeik, s ha szükséges, továbbképezni őket. Nagyon fontos, hogy szakismereteik egybevethetőek legyenek az európai követelményekkel, illetve prezentálni és dokumentálni tudják a készségeiket - fogalmazott a biztos.

Az EU nem kívánja meggyőzni a tagállamokat a menedékkérők befogadásáról, ám ahol élnek, ott a társadalom érdeke integrálni őket. Fontos, hogy megjelenjenek a munkaerőpiacon és ne függjenek a szociális ellátórendszertől. Szerinte ez mindenkinek az érdeke.

Pont a bezárkózók lesznek nagy bajban
A világ egyetlen régiójában sem fogy úgy a népesség, mint Kelet-Európában - idézi a Portfolio.hu, a Financial Times FT Data blogját. Az ENSZ becslései szerint 2015-ben nagyjából 292 millió ember élhetett Kelet-Európában, ami 18 millió fővel - 6 százalékkal - kevesebb, mint az 1990-es évek elején. A népességcsökkenés legfőbb oka a kivándorlás, de ezen túlmenően az is hozzájárul, hogy az otthon maradtak egyre kevesebb gyereket vállaltak.
A késő '80-as években a kelet-európai nők termékenységi rátája (a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga) 2,1 volt, ami tíz évvel később 1,2-re zuhant. Bár más országokban, mint például Németországban is hasonló mértékben esett vissza a termékenységi arányszám, ez sokkal nagyobb hatással volt azokra az országokra, amelyek nem tapasztaltak hasonló mértékű bevándorlást. A helyzet odáig romlott, hogy az 1990-es évek közepe óta a legtöbb kelet-európai országban a halálozások száma meghaladja a születésekét.
Az OECD szerint e folyamatok kisebb munkaképes korú népességet, a képzett fiatalok elvesztését, illetve munkaerőhiányt vetítenek előre.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

isabella, 2016.06.11 00:07

.........akik pedig nem képesek, hát hogyan is mondjam, ön látta a -Virágot Algernonnak című filmet?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.06.11 00:05

@krix: .......Ezért fogja a jövőben minden ember elvégezni az egyetemet, a robotok pedig el fogják végezni a többi munkát. Ez lenne az ideális.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix, 2016.06.10 18:02

@ptiszai:
Igen, igen, nekik is igen sokba kerül és még fog is kerülni a saját maguk által életre keltett globalizmus. A munkaerő a legmagasabb bérszínvonalú helyeket keresi, ami gyakorlatilag egyfajta tudásalapú szegregációt okoz. Különválnak az okosok és a "hülyék" én nem tom' mi lesz ebből, de jó nem az biztos...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.06.10 17:09

@ptiszai: Ezek szerint, akik több pénzt akartak, tovább mentek Amerikába, de persze ezek a fizetések nyilván nem rosszak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.06.10 17:07

@ptiszai: Köszönöm a válaszát.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html