Miután hónapok óta fenyegeti és gazdasági megszorításokkal bombázza Oroszország Ukrajnát, hogy eltántorítsa az Európai Unióval való társulási szerződés küszöbön álló aláírásától, a furkósbot után most előkerült a mézesmadzag, vagy stílszerűen a kancsuka után a vodka. Szergej Glazijev elnöki tanácsadó, akinek szakterülete a regionális gazdasági integráció, az Ekszpert magazinnak adott interjújában közölte: azt tervezik, hogy olyan, sok milliárd dolláros projekteket kínálnak Kijevnek, amelyek jelentősen növelnék Ukrajna gazdaságának teljesítőképességét, stabilitását, diverzifikálását és tudományos alapokra helyezését.

A RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója néhány konkrét lehetőséget is ismertetett. Az atomenergia területén képessé tennék az országot, hogy orosz technológiával maga készíthesse nukleáris erőműveihez a fűtőelemeket, és más nukleáris technológiai és űrtechnológiai együttműködés is elképzelhető. Ha lemondanak az uniós tagsághoz vezető útról, megvalósíthatnák az Antonov repülőgépek (An-124, An-140 és An-148 típusok) közös gyártását is.

Glazijev korábban figyelmeztette Ukrajnát, hogy gazdasági öngyilkosságot követ el, ha az unióhoz csatlakozik. Ezt nála magasabb rangú személyek is részletesen kifejtették. Legutóbb néhány héttel ezelőtt Dmitrij Medvegyev figyelmeztette Kijevet arra, hogy az unióval való társulása lehetetlenné tenné belépését az oroszok vezette, Belarusszal és Kazahsztánnal létrehozott vámunióba, anélkül, hogy bármi hasznot hajtana az országnak. Az orosz vezetők többször is hangsúlyozták, hogy a társulással az ukránok elveszítik az eddig élvezett vámpreferenciáikat, áruik ugyan olyan elbírálás alá kerülnek, mint a WTO bármely tagjáé. Mint mondják, nem engedhetik meg, hogy a nyugatról vámmentesen Ukrajnába érkező olcsó áruk tömege elárassza az orosz piacot.

Abban teljes az egyetértés Brüsszel és Moszkva között, hogy Ukrajna nem lehet egyszerre két vámmentes övezet tagja - Kijev ennek ellenére kétségbeesetten próbálja ezt elérni. Miközben hangsúlyozza elkötelezettségét az európai integráció mellett, mind Viktor Janukovics elnök, mind Mikola Azarov miniszterelnök jószerével naponta tesz hitet az Oroszországgal való barátság és együttműködés mellett. Sajnálatos csapda helyzetben vannak, hiszen országuk számára létkérdés az Oroszországgal való kereskedelem, különös tekintettel az onnan érkező gáz- és olajszállításokra, amelyeket máshonnan nem tudnának pótolni.

Az uniós társulási szerződést a november 28-29-ei vilniusi uniós csúcson tervezik aláírni. Ez váltaná fel az 1998-ban kötött partnerségi megállapodást. A gazdasági integrációhoz utat nyitó új szerződésről tavaly márciusban állapodtak meg öt éven át tartó tárgyalások után. Azonban még mindig van egy vitás pont, ami felboríthatja a terveket: Julia Timosenko volt miniszterelnök szabadon bocsátása, akit több évi börtönbüntetésre ítéltek az ország számára kedvezőtlennek tartott orosz gázszállítási szerződés aláírása miatt, bár most már gyilkosságra való felbujtással is vádolják. Az EU, amely koncepciós per áldozatának tartja a volt kormányfőt, ragaszkodik szabadon bocsátásához.