Az egészségügy és az oktatási tárca, valamint a nagy befektetésekre létrehozott miniszterelnök-helyettes érdemelte ki a legrosszabb osztályzatot a lap szerkesztőségétől az elmúlt négy évben nyújtott teljesítménye alapján.

Az önálló Szlovákia története folyamán először fordult elő, hogy egyetlen párt alakított kormányt, és bár a kormánytagok között több pártonkívüli szakember is akadt, az összkép inkább negatív. Az Új Szó értékelése alapján Robert Fico második kormánya 3,5-ös átlagot érdemel. Ezt az átlagot olyan tárcák eredménye javítja, amelyek kisebb súllyal esnek latba - mint például a védelem vagy a kultúra -, ezeken a területeken nem került sor nagyobb visszásságokra. A legpozitívabban a külügyminisztérium teljesítménye értékelhető: Miroslav Lajcák már második ciklusában tölti be a kormányfő agresszív retorikáját kiegyensúlyozó kormánytag szerepét.

Robert Fico pozitívan kezdte, azonban a választási ciklus végére alulmúlta önmagát: nem elég, hogy összeurópai szinten a legagresszívabb idegenellenes politikát képviselte, nem ódzkodott személyes támadást indítani egyik ellenzéki konkurense, Igor Matovic ellen, felhasználva ehhez az államigazgatási szerveket is. Egyes ellenzéki politikusok egyenesen Michal Kovác köztársasági elnök fia elrablásának ügyéhez mérték a Matovic elleni támadás súlyosságát.

Fico számlájára írható a korrupciós helyzet különösen aggasztóvá válása: a kormány tett ugyan intézkedéseket a korrupció visszaszorítására, az egészségügyben és más ágazatokban azonban a Pavol Paskához és más smeres vezetőkhöz köthető érdekcsoport látványosan fosztogatja az államkasszát: ezt a legjobban a pöstyéni CT-ügy és az Általános Egészségbiztosítóval kapcsolatos visszaélések bizonyították.

Jó döntésnek bizonyult a pénzügyminisztérium élén Peter Kazimír. Ő volt az erősebb tárcák vezetői közül az egyetlen, aki látványos és valóban fontos pozitív intézkedéseket tudott véghezvinni. Komoly problémák adódtak azonban a Lubomír Jahnátek vezette földművelésügyi minisztériumnál, amely a nepotizmus és a korrupció melegágyává vált. A második Fico-kormány a kisebbségi témát olyannyira mellőzte, hogy megszüntette az emberi jogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettesi posztot, és lesöpört minden javaslatot, ami javíthatott volna a kisebbségi jogok helyzetén.

A The Slovak Spectator pozitívabb képet ad az ország helyzetéről, különös tekintettel a gazdaságra. Tavaly a GDP 3,6 százalékkal emelkedett, ami 2010 óta a leggyorsabb növekedés, és a tempó  az utóbbi években gyorsult. A fő hajtóerő a lakossági fogyasztás, amit a munkanélküliség csökkenése támogat, valamint az uniós segítséggel talpra álló építőipar, bár továbbra is az autóipar vezet. A vezető bankok idén 3-3,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak, a pénzügyminisztérium 3,2 százalékot.

Peter Mihók, a szlovák kereskedelmi és iparkamara (SOPK) elnöke a márciusi választások eredményeként létrejövő új kormánytól számos gazdaságpolitikai változtatást vár, így a stratégiai üzleti döntésekhez szükséges jogi stabilitás biztosítását, a társaságok adóterheinek csökkentését, alacsonyabb energiaárakat, a bürokratikus kötelezettségek leépítését és az oktatás olyan reformját, amely figyelembe veszi a munkaerőpiac igényeit.