Financial Times: Magyarország fekete doboz lett

A monetáris politikai kiszámíthatatlanná válásaként értékelhetik a piacok a tegnapi kamatdöntést, amelyet a kormány akaratának engedelmeskedő döntéshozók erőltettek keresztül - véli két befolyásos külföld gazdasági lap.
NAPI, 2012. szeptember 26. szerda, 09:52
Fotó: Napi.hu

A Magyar Nemzeti Bank tegnapi döntése, amellyel augusztus után ismét csökkentette alapkamatát, kétségeket ébreszt az ország monetáris politikájával kapcsolatban. Miután az infláció még mindig közel hat százalék, ami kétszerese az MNB céljának, az újabb vágás világosan jelzi, hogy jegybank az árstabilitásról a növekedés serkentésére helyezte a hangsúlyt - írja egybehangzóan a Financial Times (FT) és a Wall Street Journal. Az előbbi lap internetes blogja emlékeztet rá, hogy a 6,5 százalékos kamat még mindig a legmagasabb Európában.

Mindkét forrás megemlíti azokat a véleményeket, amelyek szerint a monetáris tanács "külső", azaz Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett tagjai tekinthetők a testület galambjainak, akik buzgón serkentenék a növekedést ahelyett, hogy az inflációs cél elérésére koncentrálnának. Az FT azokról a feltételezésekről is ír, amelyek szerint a kormány tagjai világossá tehették a monetáris tanácsba delegált "saját embereiknek", hogy támogatniuk kell a rezsim növekedési mantráját. A döntéshozók a korábbinál jobb európai környezetre alapozva úgy láhatták, megúszhatják, ha engednek a nyomásnak.

Le vannak sajnálva

Az a tény, hogy az MNB apparátusa és az elemzők továbbra is erősen aggódnak a magas infláció miatt - a háromszázalékos célt a Nomura International szerint csak 2014 második negyedévében, az MNB prognózisa szerint csak 2014 második felében lehet elérni - nem számít - idézi Peter Attard Montaltót, a Nomura feltörekvő piaci elemzőjét az FT.

A "külsős" tagok igazoltnak vélik a kamatcsökkentést, mivel úgy látják, hogy az árakat nem mélyen gyökerező tényezők hajtják fel. Az adóváltozások hatását kiszűrve mért maginfláció csak 1,8 százalék volt augusztusban és várhatóan átlag 2,1 százalék lesz az év egészében. Ezek a számok mélyen a cél alatt vannak.

Magyarország fekete doboz

Ha a piaci hangulat megváltozik, akkor a magyar valuta és hitelbiztosítási felár (cds) - nem először - nagyon komoly nyomás alá kerülhet. Az FT hosszasan idézi Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzőjének értékelését, amit az magyar gazdaság irányítói bizonyára nem tesznek az ablakba.

A tegnapi döntéssel az MNB feladta az inflációs célkövetést, mint a magyar monetáris politika alapját, ami sebet ejtett döntéshozatalának hitelességén. A monetáris politika minősége romlott, és úgy tűnik, közelebb került a nagyobb részben kiszámíthatatlan, ad-hoc működéshez.

A magyar gazdaságirányítás - a fiskális és a monetáris egyaránt - ezzel egyre inkább fekete dobozzá válik: a külső szemlélők egyre kiszámíthatatlanabbnak tarják a lépések mögött lévő megfontolásokat.

Lesz ne mulass!

Összességében ez nem jó jel, és ha a folyamatok ezen a vágányon haladnak tovább, akkor egyre közelebb kerülünk a kockázatnak egy olyan magas szintjéhez, amely önmagában negatív gazdasági következményekkel jár. Elmaradnak az új befektetések, sokba kerül az adósság újrafinanszírozásának költsége stb. - derül ki Török érveléséből.

Ha az elemzőnek igaza lesz - teszi hozzá az FT -, akkor Orbán Viktor és a piacok következő összecsapása hamarosan bekövetkezhet. A magyar kormányfő megbánhatja, hogy újra és újra eltolta a tárgyalások kezdetét az IMF-fel és az EU-val egy elővigyázatossági hitel felvételéről.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

USE, 2012.09.27 07:15

@homer11:

Ha olvasta és értelmezte a kommentemet végig a GDP arányos államadósságról beszéltem. Mivel minden alap statisztikában ezt emlegetik. A 140%-ot nem értem.
A bruttó adósság, ami most a GDP 79 százaléka és amit a kormány csökkentetni akar, azt mutatja, hogy az államnak összesen mennyi pénzügyi kötelezettsége van a hitelezői felé. Ez a látszólag fontosabb adat, a külföld is ezt a számot nézi, illetve a maastrichti államadósság-kritériumokban is ez szerepel.

Emellett létezik az úgynevezett nettó államadósság, erről kevesebb szó esik, pedig ez a mutató is fontos. A nettó adósságot úgy kapjuk meg, hogy az állam összes pénzügyi követelésének (tehát tartalékának) és az összes kötelezettségének (tehát tartozásának) a különbségét az aktuális piaci értékén számoljuk ki. A nettó államadósság így számolva most a GDP 53 százaléka körül van.

Németország nagy hitelező, de nincs nettó hitelezője a világnak.
Ezek fellengzős szavak. Kína mértékegységekkel nagyobb hitelező pl.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

z55rt98s, 2012.09.27 01:07

@Axxtro: "A zebra szépen kimászik a krokodil szájából"

Ez semmi!
A kedvenc reklámomban a krokodil - zebra küzdelem után a zebra krokodilbőr táskával a kezében jön elő mosolyogva a mocsárból...
( Ezt a reklámot a kislányom csak a milánói kirándulásunk után értette meg...)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

SzaszaG, 2012.09.26 22:33

@meszi9:
" A kintléte harmadik napján kapott állást havi 1000EUR-ért, igaz csak napi négy órát kell ezért dolgozni !!"

" . A kintartózkodásának negyedik napján már kapott munkát. Napi négy órás recepciós állás, havi 900EUR"

http://www.napi.hu/forumtopic
/sokkal_nagyobb_a_baj_mint_hittek_vakarhatja_a_fejet_a_trojka.12977.html

Legalább ugyanazt hazudd mindenhol. Ezek szerint a spanyol fiatalok fele lusta.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

mizu11, 2012.09.26 21:50

@homer11: Igazad van 2008-ban valóban 16 Mrd euró volt a devizatartalék. Én a 2004-es adatra emlékeztem, de akkor sem ment 10 Mrd alá hanem 10-11 mrd között mozgott.
Viszont a devizatartalék és a Ft.árfolyam párosítása kicsit sántít. Ugyanis a devizatartalékon kívül még 33 más tényező is befolyásolja az árfolyamot.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2012.09.26 20:38

@mizu11: "Egy komolyabb tőkekivonás senkinek sem érdeke."
Nem is lehetséges. Pl. a Mercedes konszern adott kölcsön a Mercedes Hungarznak pár milliárdot gyárépítésre. Ez növeli a Magyarország külső adóssága sort, de valójában semmi közünk hozzá. A gyár felépült, a pénz el lett költve. Nehéz lenne kivonni. Meg értelmetlen is, hiszen ez a gyár a sokszorosát fogja visszafizetni a termékeivel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html