Fogy a levegő az utolsó európai diktátor körül

Az emberi jogok helyzetének folytatódó romlása miatt Fehéroroszországgal szemben újabb szankciós intézkedésekről döntöttek hétfőn Luxembourgban az EU-országok külügyminiszterei.
MTI-Eco, 2011. június 20. hétfő, 19:02

A tanácskozásról kiadott közlemény szerint további személyeket - diplomaták közlése alapján szám szerint négy igazságszolgáltatási tisztségviselőt - vettek fel a minszki rezsim vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott kulcsembereinek, illetve támogatóinak listájára, valamint három újabb vállalatot büntettek Európában elérhető javaik befagyasztásával. E három cég Aljakszandr Lukasenka elnök gazdasági tanácsadójának a tulajdonában van.

Fájdalmas intézkedések

Ezen túlmenően tilos eladni Fehéroroszországnak fegyvereket, illetve olyan felszerelést, amit belső karhatalmi elnyomásra lehet használni. A miniszterek abban is megállapodtak, hogy az Európai Beruházási Bank fehéroroszországi műveleteit csak akkor lehet folytatni, ha az unió kielégítőnek ítéli az országban az emberi jogok helyzetének alakulását, a jogállami követelmények érvényesülését. Szakértők szerint az Európai Beruházási Bank által Fehéroroszországban finanszírozott projektek leállítása nagyon érzékenyen érintheti Lukasenkát.

Diplomáciai források szerint a döntés előtt kemény vita folyt a külügyminiszterek között, mert az olaszok, a lettek, a litvánok és a szlovénok bizonyos fehéroroszországi üzleti érdekeltségeiket féltik a Minszkkel szembeni erőteljes fellépéstől. A fehérorosz rezsimmel szemben azonban egyre fokozódik a nemzetközi ellenszenv - az amerikaiak maguk is szigorítottak a szankciókon -, a tüntetők ellen alkalmazott erőszak, az ellenzéki vezetők bebörtönzése, illetve a média és a civil társadalom megfélemlítése miatt.

A luxembourgi uniós külügyminiszteri megbeszélésen közös állásfoglalást fogadtak el Szíriával kapcsolatban is. Ebben közölték, hogy előkészítik a Damaszkusszal szembeni szankciók kiterjesztését, válaszul arra, hogy a szíriai vezetés egyre durvább erőszakot alkalmaz az ellenzéki megmozdulások résztvevői ellen. Diplomaták szerint az új szankciós intézkedéscsomagot még ezen a héten összeállítják.

A miniszterek hangsúlyozták, hogy szíriai vezetésnek azonnal fel kell hagynia az erőszakkal, szabadon kell engednie a tüntetések őrizetbe vett résztvevőit, valamint az összes többi politikai foglyot. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozás utáni sajtótájékoztatóján első hallásra csalódást keltőnek nevezte Bassár el-Aszad szíriai elnök aznapi nyilatkozatát.

Magyarország egyedül marad Líbiában?

A külügyminiszterek Líbiáról is vitát folytattak. A tagállamok közt eddig nem volt egyetértés abban, vajon jogszerűen a líbiai nép humanitárius megsegítésére lehetne-e fordítani azokat a különböző európai bankszámlákon elhelyezett, líbiai eredetű pénzeket, amelyeket a Kadhafi-rezsim elleni szankciók keretében befagyasztottak. Nem teljesen világos, hogy ebben a kérdésben létrejött-e a tényleges egyetértés, az elfogadott közös állásfoglalás ugyanis lényegében megkerüli ezt a kérdést. Elismeri, hogy a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanácsnak pénzre van szüksége "a líbiai nép szolgálatához", és üdvözli az eddig felajánlott külső támogatásokat. A befagyasztott számlák felhasználását "kulcsfontosságúnak" minősíti, ugyanakkor azonban leszögezi, hogy az erre irányuló intézkedéseknek mindenképpen a jogszerűség határain belül kell maradniuk.

Líbiával kapcsolatban nevük mellőzését kérő uniós források elmondták az MTI-nek: a magyar EU-elnökség mandátumának végéhez közeledve folynak az egyeztetések arról, hogy a továbbiakban mely ország legyen az uniós érdekek első számú képviselője Tripoliban. Magyarországon kívül a tagállamok közül már csak Ciprusnak működik képviselete a líbiai fővárosban, az EU-elnökséget július elsején átvevő lengyelek kivonultak onnan. Az említett források elképzelhetőnek mondták, hogy Magyarországot fogják felkérni a folytatásra, hiszen a tripoli magyar misszió eddigi tevékenységéről mind Ashton, mind pedig - a közelmúltban küldött levelében - Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Magyarország egyébként - mondták uniós források - nem csupán Tripoliban, hanem Bengáziban is jelen van: egy volt nagykövet humanitárius képviseleti tevékenységet fejt ki a felkelők "fővárosában".

Az uniós országok képviselői aggodalmukat hangoztatták a Szudán és a júliusban állami függetlenséget elnyerő Dél-Szudán közötti feszültség, az erőszakos cselekmények miatt. Felszólították Szudánt, hogy állapodjon meg Dél-Szudánnal a vitatott hovatartozású területek ügyében.

A Balkán is téma volt a hétfői luxembourgi tanácskozáson. A térség helyzetét áttekintve a legmélyebb aggodalmat az albániai belpolitikai helyzet alakulásával kapcsolatban fogalmazták meg az uniós külügyminiszterek - közölte Ashton a záró sajtótájékoztatón. Nyomatékkal sürgette, hogy folytassanak egymással érdemi párbeszédet a szemben álló albániai politikai erők.

Az uniós miniszterek saját körben tartott tanácskozását követően, késő délután együttes megbeszélést is tartottak az uniós tárcavezetők a nyugat-balkáni országok külügyminisztereivel, ezzel is hangsúlyozva, hogy az unió fontosnak tartja a térség államaival folytatott intenzív párbeszédet.

HOZZÁSZÓLÁSOK