Annyira olcsó a gáz, hogy már Orbán Viktornak se lehet kifogása

Hagyományosan épp a nyáron mennek fel a legjobban a gázárak a piacokon, mert ilyenkor intézik a beszerzéseket. Ehhez képest három éve nem kereskedtek ennyire olcsón vele az Egyesült Államokban. Viszont hiába a tengerentúlon indultak lefelé az árak, a trend az európai piacokat is átformálhatja. A lengyelek már léptek, a magyarok pedig lassan kifogynak a kifogásokból.
Szabó Dániel, 2019. június 17. hétfő, 07:08
Fotó: Getty Images

"Magyarok vagyunk, nem balekok, nem fogunk senkitől a piaci ár felett vásárolni energiát"  - mondta el még februárban Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy interjúban, hogy hiába az Egyesült Államok felől érkező nyomás, Magyarország nem szándékozik földgázt vásárolni az USA-tól. Kijelentésével arra célzott, hogy az amerikai cseppfolyósított földgáz (liquefied natural gas - lng) jóval drágább, mint az oroszoktól érkező vezetékes alternatíva.

Most viszont egyre inkább az látszik a hosszú távú trendekből, hogy piacilag versenyképes lesz az lng a nemzetközi piacokon. Ott is, ahol alapvetően vezetékes gáz is elérhető. Mindez pedig kiegészülve azzal, hogy ahol több forrásból is hozzáférhető az energiahordozó, alkuképessé válik a beszerzés a monopólium felszámolásával. Az lng eddig csak kis mértékben, de lejjebb tudta tolni az árakat, a jövőben viszont egyre inkább átformálhatja a piacokat. Ez lassan felértékelheti a magyar kormány számára a horvátországi Krk-szigetére tervezett lefejtő terminált, amellyel szemben eddig inkább elutasítónak mutatkozott.

A nagy játékosok már látják az üzletet

De honnan látszik ez? Elsőre logikátlannak tűnhet, hogy a Dallas Cowboys amerikai focicsapat tulajdonosa, Jerry Jones amerikai milliárdos akkor kezd el befektetni a gázpiacba, amikor minden logikával szembemenve három éves mélyponton van a földgáz ára az Egyesült Államokban, de a világpiaci szint se volt ennyire mélyen 2017 júniusa óta. Ugyanis hiába nő az Egyesült Államok belföldi kereslete, a kitermelés és a rendelkezésre álló készletek bőven meghaladják a szükségleteket.

Jones azt mondta, hogy hosszú távra tervez a piacon, nem a pillanatnyi mélyponttal foglalkozik. Hogy komolyan gondolja a gázpiaci jelenlétet bizonyította is: ahogy a WSJ beszámolt róla, 475 millió dollárral támogatta, hogy a Comstock Resources palagáz-kitermeléssel foglalkozó társaság felvásárolhassa egyik riválisát, a Covey Park Energy-t. Így lényegében ő fizette az 1,67 milliárd dolláros akvizíció negyedét. Az üzletember megjelenése sokakat vonzhat: egyszer már 600 millió dollárral beszélt az amerikai olajkitermelésbe is, amikor már mindenki temette az ágazatot, aztán többszörös profittal szállt ki, azóta az iparágban árgus szemmel figyelik a lépéseit.

Mellette több milliárd dollárt fektetett a gázkitermelési, -szállítási és -szolgáltatói cégekbe a Blackstone befektetőcég is.

Pedig várhatóan az Egyesült Államokban már csak lejjebb tart a gázár: a CNBC cikke szerint az országban tavaly 11,5 százalékkal nőtt a kitermelt mennyiség. A trend pedig nem változott, márciusban soha nem látott mennyiséget, 2770 milliárd köbláb (78,4 milliárd köbméternyi) gázt hoztak fel a felszínre.

A túlkínálat miatti alacsony árszint pedig azt eredményezte, hogy a nagy amerikai gázkitermelők részvényei folyamatosan leértékelődnek. Az Antero Resources Corp papírjai az egy évvel ezelőtti árfolyamhoz képest 65, a Range Resources Corp. részvényei 60, azt EQT Corpé 48 százalékkal estek. A földgáz értékesítés rossz megtérülési aránya folyt be a tőzsdékre, és bár a cégek próbálják azt kommunikálni, hogy a szokatlanul meleg időjárás érezteti a hatását, valójában teljes trendforduló kéne, hogy itt váltás történjen. A kereskedelmi háborúban valószínűtlen, hogy hamarosan megegyezés születne, márpedig addig Kína nem vásárol lng-t az Egyesült Államoktól, vagyis az exportkilátások sem javulnak.

Európa viszont mosolyogva kérheti az amerikai gázt

Az Egyesült Államok külpolitikája az elmúlt hónapokban nem véletlenül helyezte középpontba a gázkérdést: az amerikai cégeknek új piacokat kell találni. Ha otthon nem megy, akkor a világban kell növelni a termékükre a keresletet. Nem véletlen, hogy tavaly Rick Perry amerikai energetikai miniszter, idén pedig többször Mike Pompeo külügyminiszter is Európában lobbizott az amerikai lng mellett. Többek között Magyarországon is tárgyaltak a washingtoni miniszterek: arra próbálták rávenni a magyar kormányt, hogy ruházzon be a krk-szigeti horvát lng-terminál építésébe, valamint az ahhoz szükséges szállítási infrastruktúra kialakításába.

A cikk elején idézett Orbán Viktor kijelentés is erre utalt: a piacon eddig a cseppfolyósított földgáz annyira drágának számított, hogy az Oroszországból érkező importtal sem versenyezhetett. Pedig Moszkva gyakorlatilag monopol szereplő a hazai gázpiacon, mert hiába készült a szlovák-magyar, az európai hálózatba becsatlakozó összekötő, a behozatal túlnyomó többsége a Gazpromtól érkezik. A határkeresztező viszont pusztán a létével is csökkentette az árakat: maximalizálta, hogy az oroszok mennyit kérhetnek el a földgázért. (Hogy pontosan hogyan éri meg egy lng-terminál, arról ebben a cikkben részletesen írtunk.)

Bár Orbán és Donald Trump májusi találkozója óta a magyar kormány retorikája enyhült, már nem egyértelműen elutasító a krk-i terminál ügyében. Konkrét, látványos lépések nem mozdították előre a fejlesztést.

Vannak már stréberek

Most viszont a fentiek alapján már látszik, hogy az ár egyre kevésbé lehet ellenérv, ami már érződik az amerikai exportkimutatásokon is. Márciusban minden rekordot meghaladva az lng-kivitel 130,814 köbláb volt, ami az előző éves kivitel 145 százalékának felel meg. Hollandia, Franciaország és Lengyelország is 10-15 milliós mennyiségben vásárolt. Sőt, Varsó annyira próbálja lerázni magáról az orosz béklyót, hogy csütörtökön a régió legnagyobb gázkereskedelmi cége, a PGNiG bejelentette, hogy újabb 1,5 millió tonnányi amerikai lng-t vásárolnak évente, amivel 2,5 millió tonnára nő a beszerzés - írta meg a Reuters.

Az Egyesült Államok pedig nem is engedte el, hogy még több gázt szállítson Kelet-Európába: a héten Rick Perry energetikai miniszter Ljubjanában beszélt a krki terminál fontosságáról. Beszédében elmondta, hogy annak megépítése nem pusztán amerikai gázt vonzana a térségbe, hanem a világ két legnagyobb exportőre, Katar és Ausztrália is szállíthat ide. "Az európai szükséglet meghaladja azt a mennyiséget, amit önállóan biztosítani tudunk" - mondta az amerikai politikus a lengyel BiznisAlert cikke szerint.

Perry pedig azzal is érvelt még, hogy az amerikai lng egyre olcsóbb. "Az amerikai gázár folyamatosan csökken, ez a tendencia folytatódik a jövőben is, és a gázkészleteink hatalmasak" - magyarázta, hozzátéve, hogy lassan az oroszok sem versenyezhetnek az áraikkal, még akkor sem, ha elkezdik támogatni azt. Szerinte véges már ebben az oroszok mozgástere, a független és erős Európának el kell távolodnia Moszkvától.

Az USA pedig amellett, hogy Oroszország befolyását próbálja visszaszorítani, a saját lng-jének is javítja a piaci helyzetét politikai lépéseivel. Otthon egyrészről több törvényjavaslat is a Képviselőház és a Szenátus előtt van, hogy olcsóbbá tegyék a földgáz-exportot. Másrészt viszont - ahogy arra az Atlantic Council is felhívja a figyelmet - az új orosz vezetékek építését is próbálják ellehetetleníteni: a Németország által erősen támogatott Északi Áramlat 2 vezeték ellen már több szankciós terv is van a tárban.

Sőt, az amerikai tervezet - mely az Európai Energiabiztonságot Védő Törvény - nem csak a Balti-tengeren át érkező vezetéket iktatná ki: minden olyan tranzitvonalat, amelyhez köze van az oroszoknak.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2019.06.19 12:05

@terabit:
Akkor mar csak az a kerdes, ha az ar nem szamit, hogy miert kell az egyoldalu orosz fuggoseget fenntartani? Miert nem lenne jo, ha 2 forrasa lenne magyarorszagnak es mindig az optimalis opciot valasztani, mikozben ott marad a masik kiegeszito lehetosegkent?

Attol tekintsunk el, hogy mivel a hiteles forras evtizedekre titkositva van, ezert maradnak a nev nelkuli nyilatkozatok, de az alapjan ugy latszik, hogy arban is jobb mar az amcsi gaz, az orosznal. Nem arrol van szo, hogy az oroszok ne tudnanak arat csokkenteni, hanem arrol, hogy jelenleg alternativa hijjan nincs ilyen kenyszer, tehat marad a luxusprofit a gazpromnak. Nalatok ez uszitoszo szokott lenni, hogyhogy most nem haraptok?

O1G
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2019.06.18 19:38

@antitroll: hogy miért titkos minden bizonnyal meg van az oka vagy nincs meg. A felvetésemre ez mellébeszélés.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

terabit, 2019.06.18 19:37

@atombandi:
Név nélkül én is sok faszságot össze tudnék hordani ha akarnék. Hihető lenne? Hehe...

Minimális gázt használok, itt pár elmebeteg el sem hitte hogy milyen keveset, ha dupla lenne az ára akkor is leszarnám, ellenben a dolgok hiteles háttere mindig érdekelt. Úgyhogy ez részedről valami régi kommunista beidegződés hogy ilyen szarokban kell hinni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2019.06.18 16:05

@na4:
Ezzel szemben:
A hajón az LNG tartályok hűtését úgy oldják meg, hogy a szállított cseppfolyós gáz egy részét elpárologtatják. Az elpárolgó és légköri nyomásúvá alakuló gázt pedig elégetik, azzal hajtják az LNG szállító hajók motorjait.
Ha úgy vesszük ez még környezetvédelmileg is jobb, mintha nehézolajat égetnének.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2019.06.18 15:59

@na4:
Ezt valahol nagyon félreolvastad...
Cseppfolyósítva:
1m3 LNG = 600 m3 légköri nyomású gáz.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html