Fölösleges volt az adócsökkentés? - meghökkentő számok a legnagyobb cégek adófizetéséről

Magyarország a térség adóparadicsomává avanzsált azzal, hogy a kormány 9 százalékra csökkentette a társasági adót. Ez a csökkentés azonban teljesen fölösleges volt, hiszen az ország legnagyobb vállalatai ennél jóval kevesebb adót fizetnek a megtermelt nyereségük után - mutat rá egy tanulmány, amely régiónk hat országában azt vizsgálta, kikre hárul az adófizetés terhe. Vajon ki fizeti az adók nagy részét? Nincsenek jó híreink ezzel kapcsolatban.
Szabó Zsuzsanna, 2017. március 16. csütörtök, 07:11

Kelet-Közép-Európában (KKE) országaiban a LuxLeaks vagy a Panama papírok által megszellőztetett botrányok nem nagyon ütötték meg az ingerküszöböt, mondta az Euractive-nak Ondrej Kopecny a Glopolis civil szervezet igazgatója, aki egyben Magyarország mellett Csehországot, Lengyelországot, Szlovéniát, Lettországot és Bulgáriát vizsgáló Ki fizet adót Közép- és Kelet-Európában? című riport egyik szerzője. (A magyarországi rész elkészítésében a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) vett részt, és a dokumentum készítői szerint a riportban feltüntetett adatok a 2016. december 5-i állapotnak megfelelnek - a szerk.)

Mivel ez a választópolgárok körében nem igazán tényező ezekben az országokban, a politikusok nem igazán érzik úgy, hogy ha az adócsalás elleni kezdeményezéseket nem támogatják vagy csak semleges álláspontot vesznek fel az ügyben, akkor azért valamilyen árat fizetnének helyi szinten.

A kevésnél is kevesebbet fizetnek

A profit átcsoportosítás, az adótrükközés mind érintik a KKE országait. A tanulmány készítői a fent említett államokat vizsgálva arra jutottak, hogy az adótrükközések előfordulása ugyan országonként eltérő, de a forgalom alapján a 10 legnagyobb vállalat esetében azt vizsgálva, hogy az adott országban mekkora profitot termeltek és mennyi adót fizettek be, az derült ki, hogy ezek a cégek minimális adókulccsal vagy még annál is alacsonyabb rátával adóznak.

Több országban ráadásul sokkal kevesebbet fizetnek be, mint kellene. Példaként Bulgáriát emelte ki Kopecny, ahol nemcsak hogy nem veszik ki a közteherfizetésből a fair részüket ezek a vállalatok, de még kormányzati támogatást is kapnak. Sőt, több támogatást kaptak, mint amennyi adót befizetnek - főleg a külföldi működőtőke-befektetésekhez kapcsolódó kedvezmények révén.

Forrás: Ki fizet adót Közép- és Kelet-Európában?

A szakember szerint ennek oka, hogy egyrészt a politikusok úgy gondolják, hogy ha munkahelyeket teremtenek, akkor majd újraválasztják őket, másrészt ezekben az országokban nagyon alacsony az állam és az állami intézmények iránti bizalom. Kopecny szerint az az általános vélekedés, hogy a befizetett adót az állam úgysem a leghatékonyabb módon használja fel. Jobb esetben épül egy nagyon drága autópálya, legrosszabb esetben pedig semmi, hanem csak valakinek a zsebében landol a pénz.

Bulgária adta az ötletet

A regionális tanulmány elkészítésének ötlete is a bolgár példából jött - derül ki a tanulmány bevezetőjéből. A szerzők ugyanakkor hozzáteszik, hogy bár olyan extrém példát egyetlen egy másik országnál sem találtak, mint Bulgária esete, de azért találkoztak érdekes esetekkel. Ilyen példaként említik, hogy a Gorenje, a régió egyik legismertebb vállalata már öt éve nem fizetett egyetlen fillér adót sem az "anyaországában", Szlovéniában, de azt is hangsúlyozzák, hogy semmilyen törvénytelenségre utaló jel sincs.

Magyarország az adóparadicsom

Magyarország - a szerzők szerint - úgy tűnik, a régió adóparadicsomává avanzsált azzal, hogy a kormány a társasági adót 2017. januártól 9 százalékosra csökkentette, csakhogy a vállalatok még ezt a szintet sem fizetik meg.

A tanulmány készítői úgy vélik, hogy ez az adócsökkentés szükségtelen volt, mert mint kiderült, a 11 legnagyobb magyarországi cég egy százalék körüli, vagy még ennél is kevesebb adót fizet: a nyereségük után átlagosan 0,35 százalék adót fizettek be 2015-ben (amikor még 19 illetve 10 százalékos volt a ráta). Ez alól az egyetlen kivétel a Samsung volt, amely 16 százalék körüli adót fizetett be az államkasszába 2015-ben a profitja után.

A helyzetet még pikánsabbá teszi, hogy Magyarországon 2015-ben a tizenegy legnagyobb vállalat bevétele összesen a magyar GDP 25 százalékát tette ki, az ország összes társaságiadó-bevételének viszont mindössze 2 százalékát adja az általuk befizetett adó - ami egyebek mellett a sporttámogatásra menő tao-kedvezménynek köszönhető. A visszaigényelhető összeg viszont nagyobb, mint a szétosztott, ami annyit jelent, hogy ezek a vállalatok állami támogatást kapnak arra, hogy sportklubokat támogassanak.

A tanulmány a Magyarországon működő legnagyobb vállalatokból egyik példaként a GE Infrastructure CEE Holdigot emeli ki, amely mintegy 3 ezer milliárd forintnyi (8,9 milliárd euró) pénzügyi bevételre tett szert más GE vállalattól, ami után mindössze 0,002 százalékos adót fizetett. Mindez relatíve megszokott, hogy a vállalatoknak nem kell adózniuk olyan osztalék után, amely a saját cégüktől jön. Ezekre a kritikákra a vállalat azt hangsúlyozza általában, hogy a GE más leányvállalatai 300 milliárd forintnyi adót fizettek Magyarországon a helyi ipari tevékenységük után 2015-ben.

Az alacsony adó sem tartja itt a profitot

A tanulmány megjegyzi, hogy az alacsony adók ellenére úgy tűnik, hogy néhány vállalat még mindig csoportosít át profitot Magyarországról. Erre példaként a nagy autógyárakat említi (Audi, Suzuki, Mercedes Benz), amelyek mind a törvényben előírtnál alacsonyabb adót fizetnek. Ugyanakkor érdekességként jegyzi meg a tanulmány, hogy ezek a vállalatok relatíve alacsony profitot termelnek Magyarországon.

Emellett még arra is rámutat a riport, hogy a Magyarországon működő nagy feldolgozóipari multinacionális vállalatok, kivétel nélkül, kevésbé profitábilisak Magyarországon, mint globális szinten. Ez azért lehet, mert a vállalatokat terhelő költségek magasabbak, mint más országokban. A tanulmány készítői megjegyzik, hogy más országokban, ahol hasonló diszkrepanciákat láttak, ez annak a jele volt, hogy a vállalatok átcsoportosítják a nyereségeiket és transzferárazáson keresztül viszik el a profitot.

Ki fizeti a cechet akkor?

A tanulmányban azt is vizsgálták, hogy az adóteher hogyan oszlik meg a foglalkoztatottak, a vállalatok és a fogyasztás között. Annak ellenére, hogy Magyarország alacsony adózású országként van számon tartva, a kormány nagyon nagy összeget szed be adókból: a GDP arányában a szomszéd országoknál többet.

Továbbá az is kiderült, hogy nemcsak a 10 legnagyobb vállalat az, amelyik relatíve kevés adót fizet. A magyar vállalatok összességében is a profitjuk kisebb hányadát fizetik adóba. Az adóteher nagy része így viszont az állampolgárokra hárul, akik nagyobb részben a hozzáadottérték-adók (Magyarországon áfa) és egyéb magánszemélyek által fizetett adók (például szja) révén gazdagítják az államkasszát.

Forrás: Ki fizet adót Közép- és Kelet-Európában?

A tanulmányban vizsgált országok közül egyedül Csehország volt az egyetlen, ahol a teljes adóbevételeken belül a társasági adó aránya összemérhető volt a magánszemélyek jövedelme után befizetett adók arányával, itt a különbség kevesebb mint egy százalék volt. Minden más országban jelentős szakadék volt a vállalatok és a magánszemélyek által befizetett adó között, a legjelentősebb különbség Lettországban volt, ahol 14 százalékos volt a szakadék 2015-ös adatok alapján. A vállalatok a vizsgált országokban - Csehország kivételével - ráadásul még az OECD átlagánál is kisebb aránnyal járultak hozzá a kormányzati bevételekhez a teljes adóbevételhez mérten, amelynek eredményeként a fogyasztási adók aránya magasabb volt az OECD átlagánál.

Összességében elmondható, hogy a vállalatok számára biztosított kedvező adózási feltételeknek megvan az ára. A vállalatoktól származó alacsony adóbevételek ugyanis azt eredményezik, hogy az állampolgároknak kell nagyobb terheket vállalniuk.

A tanulmányból kiderül, hogy a vizsgált országokban a vállalatok arányaiban kevesebb adót fizetnek mind az állampolgárokhoz, mind az OECD átlagához képest, az állampolgárokra pedig magasabb közvetlen adóteher hárul a személyi jövedelemadó formájában, és magasabb adóterhet jelentenek a termékeket és szolgáltatásokat terhelő közvetett adók is.

Hogyan lehetne ezen változtatni?

A tanulmány ajánlásokat is tesz. A nagyobb transzparencia, nyilvános regiszterek elérhetővé tétele amellett, hogy növelné a nyilvánosság szerepét, nagyban hozzájárulna a titkos adómegállapodások feltárásához.

Az országonkénti nyilvános beszámolási kötelezettség bevezetése megkönnyítené a profit egyik adózási fennhatóságból a másikba történő mozgatásának feltárását, a lefelé irányuló szabályozási verseny megakadályozására pedig jó eszköz lehet a kelet-közép-európai államok elköteleződése a közös konszolidált társaságiadó-alap (kkta) mellett.

Ezen kívül fontos lépés lenne a negyedik pénzmosás elleni európai uniós irányelv kiegészítése a vállalatok tényleges tulajdonosainak megismerésére, melyet 2017 február 28-án az Európai Parlament el is fogadott - jegyzik meg a szerzők.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

atombandi, 2017.03.16 17:13

@ablakzsiraf:
nem mondta senki, hogy a nemet legyen a minta, de gyanitom a 27 tagu eu-ban legalabb 25 jobbat lehetne talani a magyarnal. a tarsassagi ado meg az iparuzesi ado meg nem faj az allampolgarnak, ha mindenutt annyi, akkor annyit fognak fizetni a cegek, vagy mennek kinaba. en egyebkent egy olyan szisztemat kepzelek el, ahol a leszakado regiok, (budapest kivetelevel az osszes magyarorszagi az) adokedvezmeny, kisebb kulcs stb tamogatna a felzarkozast.

most is ez van kb, csak orszagos szinten, nem pedig regionalis szinten. a helyzet abban valtozna, hogyha mindenhol ugyanakkorak az adok, akkor kozpontilag lehetne beszedni, tehat senkit nem fog erdekelni, hogy keves ado megy magyarorszagrol, mert osszeuropai szintu lenne az adozas. es akkor onnantol lehet majd egyseges minimalberrol, meg egyseges nyugdijrendszerrol beszelni. (felkeszul oktatas es egeszsegugy)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ablakzsiraf, 2017.03.16 15:59

@atombandi:
Nem tudom, nekem valahogy nem hiányozna a német 25%-os társasági adó + plusz egy magyarénál is brutálisabb iparűzési adó.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.03.16 15:33

egyseges piac utan egyseges adorendszer lenne a kovetkezo lepes. hirtelen megszunne az afacsalas az eu teruleten belul. nemtom melyik sebesseg fogja ezt megcsinalni, de abba kene lenni...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

SzaszaG, 2017.03.16 13:07

Tehát fölösleges volt mert a 10 legnagyobb cég adócsaló. A becsületesen adózó. kisebbek nem számítanak a ballibáknak.

Ha felesleges volt akkor miért zavarja az osztrákokat?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

George Lukacs, 2017.03.16 12:37

Az adócsökkentés mellett fel kell figyelni a Nemzet központosító törekvéseinek csodálatos eredményeire is.

A gonosz tőkéseket jól kifizető gáztároló-vásárlás után minimálisra szorított gáztartalék mellett minden budapesti csak hálatelt szívvel köszönheti meg a Nagy Nemzeti Eszmélést, amely egy táborba szorította a hulladékkezelőket.
Egy a Nemzet Egy a Hulladékkezelő!

Budapesten, a Bűnös Városban olyan magas színvonalú szolgáltatással jelentkezik a nemzeti Hulladékkezelés, hogy lehetőség nyílt arra, az eddigi heti kétszeri hulladékszállítás helyett a nemzeti Minimum jegyében heti egyszer szállítsák el a szemetet.

A Visszafordíthatatlan Nemzeti Fejlődés e vonzó és sokakat érintő eseményéről azonban elfelejtették értesíteni az érdekelteket, akik - nemzetietlen megszokásból - csak kirakták még a régi, már nem nemzeti időpontokban is a kukákat.

Éljen a Nemzet!

Tessék megmondani, hova kell elszállítani a szemetünket és mi visszük!
Vagy élvezzünk egy kis nápolyi életet.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html