Fölöslegesen hergelik magukat a piacok a mentőalappal?

Az euróövezet 17 országának pénzügyminisztere - az úgynevezett Eurócsoport - estébe nyúló tanácskozást folytatott hétfőn Brüsszelben arról, hogy miképpen tehető hatékonyabbá az a mentőcsomag, amely az övezet fizetési nehézségekkel küzdő országainak megsegítését célozza. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a mentőalapról zajló viták csak fölöslegesen idegesítik a piacokat.
MTI-Eco, 2011. február 14. hétfő, 20:05

Schäble megjegyzése nyilvánvaló összefüggésben áll azzal, hogy a németek csak akkor nyitottak a mentőalapok megerősítésére, ha az euróövezet országai cserében készek a gazdaságpolitika szorosabb összehangolására, az övezet versenyképességének javítása érdekében. Több európai politikus szavaiból ugyanakkor az tűnt ki, hogy egyelőre nagy az ellenállás a "versenyképességi paktum" indítványozott tartalmával szemben.

A megbeszélésbe este bekapcsolódik az eurózónán kívüli 10 EU-tagország képviselője is.

A tavaly májusban kidolgozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) ideiglenes jellegű mentőcsomag, csupán 2013 közepéig vehető igénybe. Az azt követő időszakra nézve az euróövezetnek hosszú távon pénzügyi biztonságot nyújtó Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) akarnak kidolgozni.

Az EFSF elvben 440 milliárd eurós keretet jelent, de ebből a pénzből szükség esetén csak 250 milliárdot lehetne ténylegesen igénybe venni: a fennmaradó rész azt a garanciális hátteret biztosítja, hogy az EFSF-ből merített hitelnyújtást a hitelminősítők a legmegbízhatóbb, AAA kategóriában tartsák nyilván.

Az Eurócsoport most olyan javaslatokat igyekszik kidolgozni, amelyek a keret rugalmasabb, kiterjedtebb felhasználhatóságát célozzák. Értesülések szerint a németek - ha egyáltalán hajlandóak új lépéseket tenni e tekintetben - azt a gondolatot pártolják, hogy az egyébként is AAA hitelminősítésű tagországok esetleg növelhetnék az EFSF mögé állított garanciájuk súlyát, a többiek pedig több pénzt tehetnének le az asztalra. Ez azonban az eurózónán belül is egyfajta intézményesített megkülönböztetést jelentene, és sokakban felvetné a "háromsebességes Európa" miatti aggodalmakat - azok után, hogy a "kétsebességes Európa" képe már most kezd meglehetősen konkrét formát ölteni. A németek és a franciák minapi javaslata értelmében az eurózóna országai a korábban elgondoltnál sokkal szorosabban hangolnák össze gazdaságpolitikájukat, mint a nem euróval fizető országok.

Az Eurócsoporttól most nem várnak hivatalos döntéseket, mindössze azt remélik, hogy a pénzügyminiszterek javaslatokat dolgoznak ki a márciusi csúcstalálkozóra. A hétfői ülés annak árnyékában zajlik, hogy a pénzügyi piacok bizalmatlanul kezelik Portugáliát. Az országot sokan az eurózóna olyan tagjának tekintik, amely - Görögország és Írország után - harmadikként szorulhat rá a pénzügyi mentőcsomagra.

A versenyképesség javítása érdekében a németek és a franciák által javasolt szorosabb összehangolás - az állami eladósodás plafonjának meghatározása, a társasági adó azonos elvek alapján történő kiszámítása, az automatikus, inflációkövető béremelés gyakorlatának megszüntetése, a nyugdíjkorhatár egységesítése, a diplomák és szakképesítések kölcsönös elismerése, valamint a saját nemzeti bankválság-kezelő mechanizmusok kialakítása - több ország részéről felzúdulást váltott ki az eurózónában. A hétfői ülésnek hivatalosan ez ugyan nem témája, de ebben is márciusra kell a pénzügyminisztereknek kidolgozniuk a közös álláspontot.

Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter azt mondta hétfőn újságíróknak, hogy "vannak jó elemek" Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök javaslatai közt. Egy az egyben azonban nem lehet azokat átvenni, szó sem lehet "diktátumról" - tette hozzá.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök - az Eurócsoport elnöke - azt mondta: senki nem ellenzi a versenyképesség javítását, de meg kell nézni, hogy ehhez szükség van-e új eszközökre. Josef Pröll osztrák pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a mentőalap megszilárdításának terheit nem viselhetik kizárólag a leghitelképesebb euróövezeti tagállamok. Jyrki Katainen finn pénzügyminiszter szerint nem biztos, hogy a német-francia javaslat jelenti a leghelyesebb utat.

Miként az EFSF megerősítéséről, úgy az ESM ügyében is márciusra kell kiérlelni a terveket. Erről már 27-es körben, vagyis az euróövezeten kívüli országok képviselőinek bevonásával tanácskoznak a miniszterek. Az ESM-ben való részvétel iránt ugyanis a zónán kívüli uniós tagországok részéről szintén mutatkozik érdeklődés. Az EU legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság javaslata szerint ennek a 2013-tól létrehozandó tartós stabilitási mechanizmusnak mintegy 500 milliárd eurós nagyságúnak kell lennie.

Az Eurócsoport ülésén délután úgy döntöttek, hogy a belga Peter Praet legyen a hivatalos jelölt az Európai Központi Bank (ECB) igazgató tanácsának május végén megüresedő helyére. A 62 éves Praet az osztrák Gertrude Tumpel-Gugerellt váltja a tisztségben. A hétfői döntés előtt a szlovák Elena Kohutikovát tekintették legfőbb riválisának. Miután az igazgató tanács tagjai az ECB politikaalakító kormányzó tanácsának is tagjai, Praet beemelésével a kormányzó tanács kizárólag férfiakból álló "klubbá" változik.

A döntés másik érdekessége, hogy egyáltalán megtörtént - és ezzel szertefoszlottak azok a spekulációk, amelyek szerint a tisztség odaítéléséről csomagban fognak dönteni, majd csak akkor, amikor ki kell jelölni az októberben lejáró mandátumú, francia Jean-Claude Trichet ECB-elnök utódját. Trichet utódlására eddig a német Axel Weber volt a legesélyesebb, ő azonban a múlt héten váratlanul kiszállt a versenyből.

HOZZÁSZÓLÁSOK