A hét végi európai uniós csúcsértekezlet ugyan nagy lépést tett előre a régió gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fűzése felé, de a piacok úgy értékelhetik: túl későn, túl kevés az, amit Európa vezetői ajánlanak. Ahogy a görög válság 2009-2010-es elmélyülése óta tartott féltucat "sorsdöntő" csúcs esetén minden esetben történt, most is az a veszély fenyeget, hogy nem sikerül tartósan megnyugtatni a befektetőket - derül ki a Reuters összefoglalójából.

Angela Merkel német kancellár ugyan azt nyilatkozta, hogy karácsony előtt nem kell újra összehívni Európa vezetőit, ám vezető uniós tisztviselők szerint a piaci nyomás arra kényszerítheti a döntéshozókat, hogy inkább hamarabb, mint később ismét találkozzanak. Az euró gyengüléssel kezdte a csúcs utáni hetet, a német kötvények határidős jegyzései nőttek, míg az európai részvények hasonló értékei csökkentek, igaz, nem jelentősen.

Kapcsolódó

Damoklész kardja az S&P kezében

Hiába határozták el a hét végi tanácskozás résztvevői a válságkezelés pénzügyi alapjainak növelését, részben az IMF-en keresztül, részben az európai stabilitási eszköz (EFSF) megerősítésével, részen az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) felállításának előrehozásával a jövő év közepére, ezek a lépések időt igényelnek, és akadályokban ütközhetnek. Eközben csak Olaszországnak 150 milliárd euró adósságát kell újrafinanszíroznia 2012 februárja és áprilisa között.

Az S&P bejelentése, miszerint a csúcsértekezletet követően a "lehető leghamarabb" bejelenti az európai országok adósságának felülvizsgálatával kapcsolatos döntését, a héten riadókészültségben tartja a befektetőket. A Moody's ma azt közölte, hogy a jövő év első negyedében felülvizsgálja az uniós országok adósságaira adott besorolásait. Összességében ugyanazt a mintát látjuk, mint a korábbi csúcsok után: az értekezletet megelőzően megugrott kötvényárak legfeljebb lemorzsolódnak kissé a tanácskozás után - mondja Markus Reinwand a német Helaba bank elemzője.

A karácsonynak annyi

A hét végi döntéseket gyorsan végre kell hajtani, annyi a dolgunk, hogy a karácsonyi vakációt elfelejthetjük - jelentette ki Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a ZDF televíziónak nyilatkozva. A feladatok között szerepel, hogy a nemzeti parlamenteknek jóvá kell hagyniuk a fiskális kötelék megerősítését, országaik befizetését az ESM tőkéjébe és dönteniük kell arról is, hogy jegybankjaik mennyivel járuljanak hozzá az IMF 200 milliárd eurós tőkeemeléséhez, ami újabb forrást teremtene a spanyol és olasz kötvények vásárlására.

Németországban például ez utóbbiról még nincs döntés, és tisztázatlan, hogy az EU-IMF-támogatást kapott három ország hogyan vegyen részt a stabilitást szolgáló közös eurózónás erőfeszítésekben. Eközben a háttérben némelyek a vészharangot kongatják: Jürgen Stark, az Európai Központi Bank (ECB) nemrégiben távozott vezető közgazdásza - aki nem értett egyet azzal, hogy az ECB államkötvény-vásárlásaival belefolyik a válságkezelésbe - azt nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak, hogy az IMF bevonása a helyzet rendezésébe "kétségbeesett" lépés.

Hamar kiderül, mit ért a csúcs

A hét végi megállapodás hatásának első tesztjét a ma induló e heti kötvénykibocsátások jelentik. Olaszország és Spanyolország is erre készül, emellett Németország is kétéves papírokat bocsát aukcióra. Michael Derks, a londoni FXPro pénzügyi szolgáltató stratégája úgy látja, hogy az előbbi két ország jó eséllyel nem tud majd annyi állampapírt értékesíteni, amennyit szeretne, és "büntető" jellegű hozamot lesz kénytelen fizetni.

A szakértők továbbra is az ECB-re függesztik vigyázó tekintetüket, az európai jegybanktól várják, hogy kötvényvásárlásaival rövid távon enyhítse a piaci feszültségeket. A bank tisztviselői viszont jelezték a Reutersnek, hogy az ECB a következő hetekben ragaszkodni fog a saját magára kiszabott korláthoz, miszerint hetente legfeljebb 20 milliárd eurót költ kötvényvásárlásra.