Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A piac várakozik, Mario! - kezdi az ECB csütörtöki kamatdöntő ülése elé időzített cikkét a Wall Street Journal. A Mario Draghi bankelnöknek címzett megjegyzést ki is fejti Richard Barley, a WSJ szakírója publikációjában. Eszerint, ha az európai jegybank nem mérsékli alapkamatát vagy legalább nem teszi világossá, hogy erre készül, akkor a befektetők elveszhetik a bizakodásukat a hitelköltségek enyhítésében.

A tőzsdék esnek, az éves infláció az eurózónában 0,7 százalékara csökkent októberben, ám az ECB eddig semmi jelét nem mutatta annak, hogy aggasztaná a bank kétszázalékos céljától egyre jobban elmaradó infláció. A bank joggal büszke arra, hogy születése óta biztosította az árstabilitást, ám a befektetőket most az érdekli, hogy elviselné-e a pénzromlás nagyon alacsony ütemét, és mit szól a deflációs fenyegetéshez.

Ők is látják! Látják?

Még az ECB is alacsony, mindössze 1,3 százalékos inflációt jósol 2014-re, ám Draghi eddig nem válaszolt az alacsony áremelkedést, illetve a defláció lehetőségét firtató kérdésekre. Az októberi adat messze elmaradt a szakértők várakozásától és immáron kisebb mint a japán infláció - emlékeztetnek a Crédit Suisse elemzői utalva arra, hogy erre reagálni kellene.

Görögországban március óta csökkennek az árak, Spanyolországban hasonló a helyzet, Olaszországban a nullához közelít a pénzromlás üteme. A befektetői és fogyasztói inflációs várakozások is mérséklődni kezdtek - hívta fel a figyelmet a Bank of America Merrill Lynch. Ez megnehezíti a gazdasági kiigazítást ezekben az országokban.

Mindenféle baj lehet

Nem egyszerűen arról van szó, hogy az alacsony infláció - például a vártnál kisebb adóbevételek miatt - veszélyezteti a költségvetési egyenleg javítását. További gondot jelent, hogy az erősödő euró rontja az exportfüggő gazdaságok versenyképességét. Ráadásul, ha a deflációs várakozások megerősödnek, az megtörheti az eurózóna sérülékeny gazdasági növekedését, mivel vásárlásaik halogatására ösztönözheti a fogyasztókat, ami agyoncsaphatja a belső keresletet.

A pénzromlás gyengülése megerősítette azokat a várakozásokat, hogy az ECB mérsékli alapkamatát vagy legalább jelzi, hogy erre készül. A hangulat módosulását bizonyítja, hogy az euró 1,35 euró/dollárra gyengült a nemrégiben elért 1,38-as szintről. A tízéves német kötvények hozama gyorsan csökkent a hasonló brit és amerikai állampapírokkal szemben, azaz a befektetők jobb gazdasági környezetre számítanak.

Tegyenek valamit!

Ehhez persze az kellene, hogy az ECB cselekedjen. Ha nem teszi, az nagy hullámzást indíthat el a piacon, aminek a forint árfolyamára is hatása lehet. Az euró meredeken erősödhet - vagyis a forint az euróhoz képest gyengülhet- , amivel tovább szorítaná le az inflációt. Hogy mi várható, ha nem lép a bank, azt indirekt módon jól jelezte, ami a bank múlt havi sajtótájékoztatója alatt történt. Draghi gyakorlatilag kihagyta a lehetőséget, hogy olyasmit mondjon, ami gyengíthette volna a közös európai valutát. Válaszul az euró már beszéde alatt erősödött.

A bankelnök júniusban arról értekezett, hogy az alacsony infláció önmagában nem baj. Az emberek többet vásárolhatnak ugyanannyi pénzért - érvelt. A pénzromlás üteme azonban mostanra veszélyesen alacsonyra csökkent, így az ebből fakadó károk felülmúlják a hasznokat - véli a WSJ szakírója.

Nem tesznek semmit

Az ECB nem fogja csökkenteni 0,5 százalékon álló alapkamatát annak ellenére, hogy a múlt hónapban megjelent meglepő inflációs adat alapján megerősödtek az ezzel kapcsolatos spekulációk - vélik a Reutersnek nyilatkozó szakértők. A 23 elemzőből csak egy számít arra, hogy lép a bank. Ugyanakkor sokan egy 25 bázispontos mérséklést is csupán jelzésértékűnek tartanának, azaz nem számítanak arra, hogy egy ilyen vágásnak lenne számottevő gazdasági hatása.

Eközben a devizapiaci kereskedőket jobban aggasztja a kamatnál a csökkenő likviditás. A felesleges források - azaz az a pénz, amely a mindennapi tevékenységük finanszírozásához szükséges forrásokon felül a bankok rendelkezésére áll -, 175 milliárd euró körül alakult hétfőn, olyan szinten, amilyenre 2011 végén volt utoljára példa. Az ECB akkor indította el első olcsóhitel-programját (LTRO), amelyet 2012-ben egy további követett, összesen több mint ezermilliárd eurót pumpálva az eurózóna bankjaiba.

Ennek tükrében nem meglepő egy másik Reuters-felmérés eredménye. Eszerint az elemzők arra számítanak, hogy az ECB a jövő év elején újabb LTRO-t indíthat. Ezt Ewald Nowotny, a bank kormányzótanácsának tagja sem zárta ki múlt heti sajtóinterjújában.