A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Nem vártak döntéseket az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport tegnapi ülése előtt a szakértők − a Portugáliának szánt kedvezményes EU−IMF-hitelhez kedden megadhatja támogatását az unió pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin), az újabb görög válság kezeléséről azonban még hetekig folyhat a vita. A német sajtó eközben arról ír, hogy az eurózóna válsága mélyül és az unió vezetői csak az időt húzzák az elkerülhetetlen döntések meghozatala helyett. A Görögországnak egy évvel ezelőtt megszavazott 110 milliárd eurós uniós mentő csomag nem érte el a célját, a cserébe ígért költségvetési kiigazítás nem a tervek szerint halad, ám − részben a megszorítások miatt − a gazdaság az összeomlás szélére került. Miközben a pénzügyi szakértők elkerülhetetlennek tartják a görög adósságok egy részének leírását, az európai vezetők nyilatkozataikban még mindig elfogadhatatlannak minősítik a hitelek átütemezését − mutatja be a probléma lényegét a Spiegel Online.

Az Európai Bizottság ehelyett újabb, ezúttal 60 milliárd eurós kölcsönt ajánl, cserébe további szigorításokért és a privatizáció felgyorsításáért. Ez azonban nem csupán tovább növelné az ország amúgy is visszafizethetetlenül nagy tartozását, hanem Európa mostohagyermekévé tenné Görögországot, amely kiszolgáltatott lenne a hiteleit finanszírozó eurózónatagoknak. Az országot gyakorlatilag az Európai Bizottság, az ECB és az IMF megbízottai kormányoznák − ez az a forgatókönyv, amit a Financial Times politikai rémálomnak minősített.

Eközben Görögországban mozgalom szerveződött azzal a jelmondattal, hogy "nem fizetünk". Az utca embere úgy látja, Görögország és Európa is jobban járna, ha visszatérnének a drachmához és a kormány nem vállalná a felhalmozott adósság törlesztését. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lakosság 26 százaléka ellenzi az európai mentő csomagokat.

Németországban, az uniós hitelek legnagyobb donor országában már az országot irányító koalícióban is érezhetően fogy az újabb csomagok támogatottsága − ha ősszel kellene szavazni a plusz 60 milliárd euróról, elképzelhető, hogy ennek elfogadásához nem lenne meg a parlamenti többség. Emiatt a berlini koalíció szakértői egy tartalék terven is dolgoznak. E szerint lehetővé kellene tenni Athénnak, hogy az európai stabilitási eszköztől (EFSF) felvett hitelekből visszavásárolja régebbi, jelenleg értékük 60 százalékán forgó kötvényeit. A kormány jól járna, mert az EFSF kisebb kamatot szabna, mint amennyit a szabadpiacon kellene fizetni a forrásokért, a hitelezők pedig legalább pénzük 60 százalékához hozzájutnának, ami több, mint amit egy átütemezés esetén remélhetnek. Független szakértők szerint ez jobb ötlet, mint például a hiteltörleszés futamidejének meghosszabbítása, de a lényegen nem változat: Európa nem tehet úgy, mintha Görögország fizetőképes lenne, azzal fedve el a hitelképtelenség tényét, hogy az uniós mentő csomagokkal újabb és újabb terheket rak az európai adófizetők nyakába.