Fontos időszakban vette át a vezetést Szlovákia

Július 1-jétől Hollandiától Szlovákia vette át az EU soros elnökségét. Eközben ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt kezdeményeztek a szlovák miniszterelnökkel szemben.
MTI, Napi.hu, 2016. július 1. péntek, 15:24
Fotó: Napi.hu

Az EU jövőbeni irányának meghatározása nem lehet két-három tagállam privilégiuma, a 2004-ben csatlakozott országokat nem lehet kihagyni ebből - jelentette ki csütörtökön Pozsonyban brüsszeli tudósítók előtt Robert Fico a Bruxinfo szerint. Szlovákia részrehajlás mentes soros elnökséget kíván vezetni az év második felében, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos kérdésekben, például a migrációs válság kezelésében feladná a saját álláspontját. Az Európai Bírósághoz a kötelező menekültkvóta ellen benyújtott keresetet sem fogja visszavonni - szögezte le a miniszterelnök.

Fico azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az Európai Uniónak meg kell reformálnia és újra kell definiálnia azokat a politikáit, amelyek kudarcot vallottak, vagy - mint a migráció kezelése - nem élvezik az uniós polgárok támogatását.

A szlovák kormányfő a következő hat hónapban az EU-n belül kialakult választóvonalak felszámolásán fáradozik majd, de ez nem akadályozta meg abban, hogy szerencsétlennek nevezze azt a gyakorlatot, amelyben szerinte a legfontosabb döntéseket 2-3 nagy uniós tagállam hozza meg:

"Két-három tagállam nem sajátíthatja ki az EU jövőbeni irányának megszabását, a 2004-ben csatlakozott tagállamok bevonása nélkül nem lehet meghatározni a jövőbeni irányt" - fogalmazott. A Bruxinfo úgy tudja, Fico többek között arra a hétfői találkozóra célzott, amit Angela Merkel, német kancellár hívott össze Berlinbe francia és olasz kollégájának részvételével, hogy azon megvitassák a brit referendum után előállt helyzetet és előkészítsék a választ.

A szlovák kormányfő fontosnak nevezte, hogy a Brexit-ügyében elfogadandó uniós álláspont előkészítése ne tagállamok egy szűk csoportja között, hanem az EU27-ek részvételével történjen. Üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy szeptember 16-án Pozsonyban ülnek ismét tárgyalóasztalhoz informálisan az EU27-ek vezetői, hogy a jövő feszítő kérdéseiről egyeztessenek. Úgy vélte, hogy az ilyenfajta, Brüsszelből "kihelyezett" ülések a jövőben megszokott dologgá válhatnak.

Az ellenzék bizalmatlanságit indított Fico ellen
Eközben a pozsonyi parlament két ellenzék pártjának, a liberális Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) és a populista Egyszerű Emberek és Független Személyiségeknek (OLaNO) a frakciója bizalmatlansági indítványt nyújtott be pénteken Robert Fico szlovák miniszterelnökkel szemben. Az indítványt a 150 fős törvényhozás 34 ellenzéki képviselője írta alá.

A beterjesztők szerint Ficónak azért kell távoznia, mert nem volt hajlandó meneszteni belügyminiszterét, Robert Kalinákot. Kalinák leváltása okán az ellenzék ugyanezen csoportja egy hónapon belül másodszor hívott össze rendkívüli parlamenti ülést, amely csütörtökön kezdődött el. A miniszter menesztését egy állítólagos adócsalási ügyben játszott szerepvállalása miatt sürgetik.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter úgy vélte, hogy ha a visegrádi csoport tagjai aggodalmuknak adnak hangot a migrációs javaslatok kapcsán, akkor azt a megbélyegzésük helyett európai módon kellene megvitatni. Közölte, hogy mély tiszteletet érez az uniós intézmények iránt, de a politikai irányt a tagállamoknak kell megszabniuk.

"A kormányok körében van egy olyan érzés, hogy a partvonalra szorultak" - mondta, elfogadhatatlannak nevezve azt, hogy az Európai Bizottság olyan javaslatokat terjesszen elő, amelyek nem tükrözik a tagállamok közötti megállapodást.

Nem cél az uniós intézmények meggyengítése

Az uniós intézmények és az egyes tagországok közötti egyensúly megteremtését szorgalmazta Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken az Európa Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel közös sajtótájékoztatóján. A szlovák kormányfő erről a visegrádi négyek álláspontjának erőteljes megfogalmazásával kapcsolatos kérdésre válaszolva beszélt. Mint mondta, a visegrádi együttműködés egyedülálló, mély értékekkel rendelkező és nagyon fontos viszony, amelyet tovább akarnak bővíteni. Hozzátette: ugyanakkor téved, aki azt hiszi, hogy céljuk lenne az európai intézmények meggyengítése és a tagországok pozíciójának minden áron való erősítése.

"Egyensúlynak kell lennie az uniós intézmények és az egyes tagországok között, egyik fél sem dominálhat" - szögezte le a szlovák kormányfő.

Háború lesz Szlovákia és az EB között?

Juncker és Fico egyeztetésének fő témái a migráció kérdése, a szeptemberi uniós csúcs valamint a Brexit kérdése voltak. Jean-Claude Juncker a sajtótájékoztatón a migrációs kérdésekkel kapcsolatos tagállami álláspontok közelítését ígérte.

"A migrációval összefüggő kérdésekben igyekezni fogjuk csökkenteni a távolságot az egyes tagországok érzékenységi szintje között" - fogalmazott. Meggyőződése, hogy a migránskvóták kapcsán Szlovákia nem akar háborúzni az EB-vel. Abban viszont egyetértettek, hogy a migráció kezelésével összefüggésben elkerülhetetlen a külső határok megerősítése.

Fico kijelentette, nincs száz százalékos egyetértés a migráció kérdésében, Pozsony úgy véli, hogy Brüsszelnek nagyobb rugalmasságot kellene gyakorolnia a tagországok megoldási elképzelései iránt, s a megállapodásokat gyorsabban kellene átültetni a gyakorlatba.

Eredetileg nem a Brexit miatt lett volna EU-csúcs szeptemberben

A szeptember 16-ra kitűzött pozsonyi uniós csúcstalálkozó kapcsán a szlovák kormányfő rámutatott: azt nem az unióból való kiválásról (Brexit) rendezett brit népszavazás eredménye miatt hívták össze, hanem azért, hogy ott konkrét elképzelések fogalmazódjanak meg arról, milyen irányba kell haladnia a jövőben Európának.

A kérdése kapcsán Juncker és Fico elmondták: egyetértettek abban, hogy a Nagy Britannia EU-ból való távozásáról folytatandó tárgyalások nem kezdődhetnek meg addig, amíg a britek hivatalosan be nem jelentik kilépési szándékukat.

A V4-eknél a lengyelek jönnek
Lengyelország pénteken egy évre átvette a visegrádi négyek csoportjának (V4) soros elnöki tisztségét Csehországtól, melyet jövőre Magyarországnak ad át. A külügyminisztérium megerősítette, hogy az Európa előtt álló jelenlegi kihívásokra a lengyel elnökség a regionális együttműködés szorosabbra fűzésével akar válaszolni. A lengyel külügyminisztérium honlapján közzétett közlemény szerint Varsó "rendkívüli pillanatban" veszi át a tisztséget, amikor Európa nehéz kihívásokkal szembesül, köztük a migrációs válsággal, a brit népszavazás teremtette helyzettel, a lassuló európai gazdasági növekedéssel.

A kulcsfontosságú kérdések között a lengyel elnökség programja a migrációs válság kezelését sorolja fel, aláhúzva a külső uniós határok védelmének, a schengeni rendszer erősítésének, a közel-keleti humanitárius segítségnyújtásnak a jelentőségét. A programot ismertető dokumentum szerint a visegrádi országoknak ellenezniük kellene az európai menekültügyi politikát szabályzó dublini rendszer minden olyan módosítását, mely uniós viszonylatban az állandó és automatikus menekültelosztási mechanizmus bevezetését eredményezné, illetve jelentősen korlátozná a tagországok hatáskörét e területen. Az energiabiztonság területén a program kiemeli az északnyugat-lengyelországi Swinoujsciéből az Adriai-tenger felé induló, úgynevezett észak-déli gázfolyosó létesítésének folytatását, ezen belül a júniusban teljes üzembe helyezett swinoujsciei LNG-terminált és a V4-országok szállítóhálózatát összekötő infrastruktúra továbbfejlesztését.

A lengyel elnökség keretében ősszel megtartják a visegrádi országok államfőinek találkozóját, és az év folyamán legalább két - őszi és tavaszi - kormányfői találkozóra kerül sor. Ősszel a parlamenti házelnökök találkozója is esedékes.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK