A táppénz folyósításával kapcsolatos változtatásokkal a kormány célja az volt, hogy a táppénzcsalások mértéke jelentősen visszaszoruljon.

A minimálbér kétszerese jelenleg havi bruttó 156 ezer forint, amely nettó 124 301 forintot jelent.

Kapcsolódó

A Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottság és az Európai Tanács számára elküldött aktualizált konvergenciaprogramban azt közölte, hogy táppénz-folyósítás szabályozásának felülvizsgálatával már idén 3 milliárd forint takarítható meg, a következő két évben pedig 10-10 milliárd forint.

A táppénzzel kapcsolatos változás az is, hogy a veszélyeztetett terhesség esetén a munkavállalónak már a keresőképtelenség első napjától táppénz jár, nem a munkáltató által finanszírozott betegszabadság. A bruttó 290 ezer forint alatt kereső veszélyeztetett terhes nők eszerint a táppénzzel még jobban is járnak, mint a korábbi rendszerben a betegszabadsággal, hiszen a táppénz után nem kell járulékot fizetni - érvelt korábban a miniszterelnök szóvivője.

A kötelező egészségbiztosítási törvényben ugyanakkor változatlan az első limit, vagyis az, hogy két évi biztosítási jogviszony után a táppénz a jövedelem 60 százaléka, míg ennél rövidebb biztosítási idő - illetve kórházi ápolás esetén - 50 százalék.

A táppénzt érintő változtatások heves ellenkezést váltottak ki a szakszervezeteknél, április 9-én Budapesten a hat szakszervezeti konföderáció közös demonstrációt tartott, amelyen az aránytalan és igazságtalan adórendszer, a nyugdíjrendszer felelőtlen átalakítása, a korkedvezmény és a korengedmény eltörlése mellett a táppénz csökkentése miatt is tiltakoztak.

Szabadabb a munkavállalás

Szabadon vállalhatnak munkát május elsejétől Ausztriában és Németországban az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárai, így a magyarok is.

Magyarország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia állampolgárai így az Európai Unió "régi" 15 tagállamának - Nagy-Britannia, Írország, Svédország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Luxemburg, Belgium, Dánia, Ausztria, Németország - mindegyikében korlátozások nélkül dolgozhatnak ezentúl.

Az Európai Bizottság csütörtökön jelezte: nem számít komolyabb munkaerő-áramlásra a korlátozások feloldását követően. A testület érvelése szerint ennek egyik oka az, hogy azok a munkavállalók, akik az uniós országokban szerettek volna dolgozni, jórészt már megtették ezt. Az eddigi tapasztalatok és a témáról készült tanulmányok továbbá azt mutatják, hogy az esetleges munkaerőmozgás hatása pozitív lesz, azaz segíti a gazdasági növekedést, és csökkenti a jelenlegi munkaerőhiányt egyes ágazatokban.

A bizottság adatai szerint a 2004-es egymillióval szemben tavaly 2,3 millió munkavállaló dolgozott a régi 15 EU-tagállamban a nyolc érintett országból. Számuk még mindig elmarad attól a 19 milliótól, akik EU-n kívüli országokból érkezve vállaltak munkát az unióban.

A brüsszeli testület előrejelzése szerint a kelet-európai munkavállalók száma 2015-re 3,3 millióra, 2020-ra 3,9 millióra nőhet a régi EU-tagországokban.

A 2007-ben csatlakozott Bulgáriára és Romániára a mostani változások nem vonatkoznak. Az ő esetükben 2013 vége a határidő az utolsó korlátozások feloldására.

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért felelős magyar biztosa a Handelsblatt pénteki számában megjelent cikkében úgy ítélte meg, hogy valamennyi országnak előnye származik munkaerőpiacának teljes megnyitásából. A biztos korábban úgy nyilatkozott: a május elsejei nyitást követően Németországba további 100 ezer külföldi munkavállaló érkezhet a következő négy évben, ennek nagyjából a fele Lengyelországból várható.

Az Osztrák Munkaügyi Hivatal (AMS) várakozásai szerint a május elseje után érkező új munkavállalók többsége az alacsony és a közepes képzettségűek közül kerül ki. A többség nem telepszik le Ausztriában, hanem ingázni fog a határon át, hogy a magasabb ausztriai kereseteket a lakóhelye szerinti ország ausztriainál alacsonyabb megélhetési költségeivel együtt használhassa ki. Az elemzések szerint Magyarországról érkeznek majd a legtöbben. Ausztrián belül Bécsben, valamint három tartományban - Alsó-Ausztriában, Burgenlandban és Stájerországban - lehet a legtöbb új kelet-közép-európai munkaerőre számítani.

Eddig egyedül a hiányszakmákban 17 ezer munkavállalási engedélyt állított ki az AMS, ennek több mint a felét magyar állampolgárok számára, és ugyancsak felét szakács végzettségűeknek.

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) folyamatosan frissülő adatbázisában a munkaerő-piaci nyitás hétvégéje előtt Németországban csaknem 400 000, Ausztriában pedig több mint 20 000 álláslehetőséget kínáltak a munkáltatók.

Érdekesség, hogy Németország és Ausztria mellett Svájc is megnyitja munkaerő-piacát május elsején az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok polgárai előtt. Svájc bár nem tagja az uniónak, számos kétoldalú szerződéssel kapcsolódik az EU-hoz.

Ausztria és Németország az a két tagállam, amely a közép-kelet-európai tagállamok 2004-es csatlakozása óta a legtovább, a maximális hét évig fenntartotta a munkaerő szabad áramlására vonatkozó korlátozást. A többi tagállam az utóbbi években sorra feloldotta a munkavállalás előtt álló akadályokat.

A 2004-ben belépett országok munkavállalóit Nagy-Britannia, Írország és Svédország már a csatlakozás óta korlátozás nélkül engedi területére. Spanyolország, Portugália, Görögország és Finnország 2006-ban csatlakozott hozzájuk, míg Franciaország, Olaszország, Hollandia és Luxemburg később döntött erről. Belgium és Dánia 2009. május elsejétől nyitotta meg munkaerőpiacát.

Vasárnaptól megszűnt a hétévi átmeneti időszak lejártával a közép-kelet-európai EU-munkavállalókkal szemben támasztott néhány - elsősorban adminisztratív, illetve szociális jellegű - brit korlátozás.

Nagy-Britannia a 2004-es bővítés után azonnal megnyitotta munkaerőpiacát az akkor uniós taggá vált nyolc közép- és kelet-európai ország, köztük Magyarország előtt. Az akkori munkáspárti brit kormány azonban előírta, hogy az új keleti tagországokból érkezők jóváhagyásra terjesszék be munkavállalási folyamodványukat a brit belügyminisztériumhoz. Ez mindazonáltal szinte formalitás volt: az eddigi évek átlagában a kérvények 96 százalékát elfogadta a hatóság.

Emellett az újonnan érkező kelet-európaiaknak legalább egy évet folyamatos, bejelentett munkaviszonyban kellett tölteniük ahhoz, hogy teljes körűen igénybe vehessék a brit szociális ellátórendszer juttatásait; ez a kikötés is megszűnt a hétévi átmenet lejártával.

Az akkori Labour-kormány a 2004-es EU-bővítés előtt évi 5-13 ezer kelet-európai betelepülővel számolt, ám ez az előzetes brit kormányzati becslés igen alacsonynak bizonyult. A brit belügyminisztérium hivatalos adatai szerint legalább 800 ezer - a saját céget alapító egyszemélyes vállalkozókkal együtt több mint egymillió - kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába a nyitás óta, köztük mintegy 700 ezer lengyel.

Magyarországról 2004 és 2010 között összesen 54 ezren kérték nagy-britanniai munkavállalásuk bejegyzését.

Ezek az adatok azonban nem azt jelentik, hogy jelenleg is ennyi kelet-európai EU-állampolgár dolgozik Nagy-Britanniában, elemzői becslések szerint ugyanis a brit munkaerőpiacon 2004 óta megfordult keletieknek legalább a fele, de valószínűleg ennél is nagyobb hányada már hazament.

A tavaly májusi választásokon hatalomra került konzervatív-liberális brit kormánykoalíció mindazonáltal már többször is közölte, hogy a jövőbeni EU-bővítések során uniós taggá váló országok esetében - az eddigi gyakorlattal ellentétben - élni fog a munkavállalási célú bevándorlás átmeneti korlátozásának lehetőségével.

David Cameron konzervatív párti miniszterelnök nemrégiben kijelentette azt is, hogy ha 2004-ben a konzervatívok lettek volna kormányon, korlátozták volna a munkaerő-beáramlást az akkor felvett közép-kelet-európai tagállamokból.