Fordulat a gázpiacon - bajban az oroszok

Hatalmas fordulat tanúi lehetnek a megfigyelők az európai gázpiacon: megrendült az elmúlt évtizedekben egyeduralkodó, általában az árakat is diktáló orosz gázmonopólium, a Gazprom helyzete. Nem csupán Európában vannak gondjai a cégnek, hanem Ázsiában is.
Napi.hu, 2015. december 6. vasárnap, 10:41
Fotó: Reuters

Sűrű sötét erdőbe került az orosz gázexportot lebonyolító állami monopolcég, a Gazprom - írja Moscow Timesban megjelent cikkében John Lough, Chatham House kutatóintézet oroszországi és eurázsiai programjának kutatója. A zuhanó gázárak, az erősödő piaci verseny és a gázértékesítés nemzetközi piacának átalakulása a cég számára a lehető legrosszabbkor párosul az EU és Oroszország viszonyának megromlásával.

A Gazprom, a világ legnagyobb gázkitermelője, nehezen viseli ezt a sok csapást. Korábban, egészen 2009-ig, amikor Oroszország csökkentette az Ukrajnának szállított gáz mennyiségét, amit Kijev az európai tranzitból pótolt, a gázexport volt az oroz vezetés leghatásosabb eszköze európai partnerei befolyásolására. A Gazprom szállította az EU gázszükségletének harmadát, és az importőrök kezüket-lábukat törték, hogy növelhessék vásárlásaikat.

Vége a jó világnak

Ez az üzleti modell évtizedeken át működött, ám a helyzet most minden fronton változik. A 2009-es konfliktus után felerősödött az alternatív gázbeszerzési lehetőségek iránti igény Európában, és miután 2014 tavaszán, a Krím orosz annektálása, majd nyarán, a maláj utasszállító repülőgép lelövése után megromlott a Nyugat és Oroszország viszonya, felgyorsult az új lehetőségek keresése.

Eközben a Gazprom vonakodott igazodni azokhoz az új uniós szabályokhoz, amelyek célja a verseny erősítése az energiaszektorban. Ezek ugyanis ellentmondanak a cég kedvenc módszerének, nevezetesen annak, hogy hosszú távú szerződéseket köt vevőivel meghatározott mennyiségű energiahordozó átvételére, kötbérrel sújtva a vásárlót, ha nem venné át a leszerződött mennyiséget. Az orosz óriás csak az elmúlt időszakban hirdette meg az első aukcióit az európai azonnali (spot) gázpiacon.

Furcsa bejelentések

És ez csak az egyike annak a számos váratlan alkalmazkodási manővernek, amelyeket az elmúlt hónapokban tettek, beleütközve a mozgásterük akadályaiba - fejtegeti John Lough. Még a nyár elején bejelentették, hogy a Shell-lel és más európai partnereikkel megduplázzák az északi áramlat gázvezeték kapacitását. Ez meglepő annak tükrében, hogy bizonytalan az orosz gáz iránti európai kereslet alakulása, továbbá, hogy kérdés, mennyi pénze lenne a Gazpromnak a projektre.

Emellett az Ukrajna iránti európai elkötelezettség is ellentmond az alternatív útvonal kiépítésének, hiszen megfosztaná az országot a több milliárd eurós tranzitbevétel egy részétől, miközben a kijevi kormánynak minden fillérre szüksége van.

Az északi kerülőút bővítésével kapcsolatos bejelentést követően ezzel éppen ellentétes tartalmú közlemény következett. Ebből azt derült ki, hogy felére vennék a török áramlat átviteli kapacitását. Ez a vezeték a dugába dőlt déli áramlatot helyettesítené, délről, a Fekete-tengert és Törökországot érintve megkerülve Ukrajnát. Az orosz harci gép törökországi lelövése nyomán azonban még ez a csökkentett terv is veszélybe került.

Hátra arc

Az előző kettővel ellentétes harmadik változás Vlagyimir Putyin szavaiból derült ki nemrégiben. Eszerint Oroszország mégiscsak folytatni szándékozik az Ukrajnán át Európába vezető gáztranzitot 2019 után is. Akkor jár le az ezzel kapcsolatos orosz-ukrán szerződés, és a török áramlatot korábban úgy harangozták be, hogy annak megépítése után búcsút intenek az ukrán csővezetékeknek. Lough szerint az orosz vezetés úgy gondolhatja, hogy az EU csak akkor járul hozzá az északi áramlat bővítéséhez, ha a Moszkva fenntartja az ukrán tranzitot.

Ezt támasztja alá az az általános tapasztalat, hogy az határokon átnyúló energiaprojektek csak akkor sikeresek, ha gazdasági és a politikai érdekek egy irányba mutatnak. Jó példa erre a Gazprom egyik további kudarca. Az északi áramlat kapacitását jelenleg csak részben tudják kihasználni, mert az európai szabályok miatt csak fele részben tölthetik fel a Németországot és Csehországot összekötő vezetéket. (Nem köthetik le teljesen, a verseny érdekében helyet kell adniuk más cégek gázának is.)

Zsugorodik az "évszázad üzlete"

Végül mocsaras vidékre került a Gazprom terjeszkedése Ázsia felé. A Szibéria erejére keresztelt vezeték kiépítése, amellyel bizonyítani akarták, hogy a cég hamarosan nem fog rászorulni az európai exportra, és amelyet orosz politikusok hajlamosak voltak az "évszázad gázüzleteként" emlegetni, a jelenlegi gázáron már messze nem olyan vonzó projekt mint régen.

A terv elfogadása óta kevesebb mint felére esett az olaj ára, ami vitte magával a gázét is. A végrehajtás vontatottan halad és semmi jele annak, hogy a tervezett 2019-es határidőre elkészül az Oroszországot Kínával összekötő csőkígyó.

Ugyanez a helyzet a folyékonygáz-terminálok építésével. Ezeket az ország keleti partján létesítenék, hogy az lng-vel elérjék a távolabbi ázsiai piacokat is, ám a beruházások és a fagyasztás megdrágítja az energiahordozót, így a mostani árakon csökkent az ilyen projektek vonzereje is.

Furcsa logika

És mintha mindez, a Gazprom szempontjából rohamosan romló külső gazdasági környezet nem lenne elég, a még a cég domináns hazai pozíciója is veszélybe került. A Rosznyeft, a legnagyobb belső versenytárs próbál hasznot húzni abból, hogy a Gazprom exportstratégiája dugába dőlt. Igyekszik engedélyt kapni arra, hogy megtörje versenytársa kiviteli monopóliumát.

Ha ez sikerülne, azaz többcsatornássá válnának az orosz gázszállítások, az erősíteni Európa energiabiztonságát. Ezzel ugyanakkor - sajátos módon - segítene az oroszoknak is abban, hogy megőrizzék itteni piaci pozícióikat. A Gazprom bajai így összességében hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egészségesebb viszony alakuljon ki a gázüzletágban Európa és Oroszország között.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2015.12.07 20:49

@Paszkal_a_kisiparos:
Néhány idézet szakmai honlapokról, a végén fűzöm hozzá, amit akarok:
"A földgáz nagynyomású szárazföldi szállítóvezetékes szállítása felső határát 4000 km-nél szokták meghúzni, mert e távolság felett már több gázt kell felhasználni a szállítóvezetéki kompresszorok hajtására, mint a szállított gáz mennyisége. (A tengerbe fektetett szállítóvezetékek esetében ezt a határtávolságot 1200 km körül húzzák meg.) Ez egyben azt is jelenti, hogy 4000 km-en túl az LNG-szállítás már gazdaságosabb."

"Egyes kitermelésbe vont földgázkutak esetében a szennyező gázok és egyéb anyagok aránya elérheti az 50%-ot."

"Oroszország is szeretné megőrizni (elsősorban az európai) exportpiacait, ezért gyors ütemben fejleszti LNG-termináljait és szállítóflottáját is, bár még egyelőre csak Távol-Keleten forgalmaz LNG-t"

Tehát a 2-3-szoros költség szerintem túlzás. Nem csak a tajgán át, Szibériából történő szállítás miatt. Másrészt nem csak az EU ilyen hülye, hanem az oroszok is, mert lám alkalmazkodnak a divathoz, franc se érti őket! Harmadrészt a földgáz vs LNG összehasonlításnak GJ szinten van értelme. Csak példaként: a földgáz szennyezettsége miatt még az itt történő kevésbé alapos tisztítás esetén is keverést igényel, hogy a viszonylag állandó metán tartalom biztosítható legyen. Lásd gázszámla fűtőérték...

Végül nem gondolom, hogy éppen az USA-ból lehetne gyorsan és olcsóbban LNG-t hozni, ha (ismétlem ha szükséges lenne) gázt. A Földközi tenger sokkal kisebb, egy tartályhajó ürítéssel és töltéssel max két hét alatt letudná (de ebben nem vagyok biztos, remélem nem tévedtem nagyot).

Még végülebb a technológiai fejlődés nem áll meg (írtam már?). Ez nem csak a szállítás, hanem elsősorban az LNG előállításának költségeit csökkentheti. Egy vezeték szállítási kapacitása olyan amilyen, oda érdemes építeni, ahol legalább 50 évre elegendő gáz van.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Paszkal_a_kisiparos, 2015.12.07 20:02

@antitroll: Az LNG kiváló technológia (a Gazprom-nak is van ilyen cseppfolyósító terminálja Jamalban), de a vezetékes gázzal árban sose fogja felvenni a versenyt. A vezetékes gázt ugyanis nem kell nagy nyomáson cseppfolyósítani, speciális tankerekbe fejteni, majd azokon hetekig furikázni, stb. stb. Tehát a végére legalább 2-3-szor annyiba fog kerülni, mint a hagyományos vezetékes gáz. Erre persze azt mondod - ahogy korábban sok eu-s politikusbohóc is - hogy "mi az nekünk, a gazdag EU-nak!" csak aztán a nagy EU-s acélgyárak, vegyipar, mezőgazdaság stb. képviselői szóltak nekik, hogy a 2-3-szoros gázárakkal a maradék versenyképességüket is elveszítenék, akkor vettek vissza az arcukból az idióták, és kezdték rohamtempóban megduplázni az északi áramlatot.

Ugyanezt javaslom neked is, próbálj különbséget tenni a valóság és a lázálmok, az Amerikából hajóztatott gáz és más sci-fi történetek között.

ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2015.12.07 19:22

@antitroll:
Na még egyszer: lemaradt a vége, kifutottam a keretből. :-)

Eszköz az LNG, cél az orosz gáz. Vagyis persze, kell és vegyünk OLCSÓ orosz gázt, akár CSAK orosz gázt, de ne a GASPROM és Putyin diktáljon feltételeket!
Ne zsarolhassa az EU-t (melynek ugye lojális tagjai vagyunk?) és politikai érdekeit egy gázcsap nyitásával és zárásával, esetleg jutalmazza avagy büntesse az érintett tagállamokat esetleg egymás ellen kijátszva.
Nem is tudom, Neked nem ismerős az elmúlt 10 évben hasonló dolog Európa ezen felében? Nekem rémlik ilyen!

Arra vagyok kíváncsi, hogy hol van tárgyi tévedés szerinted a fentiekben?
A vélemény egy dolog.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2015.12.07 19:12

@Paszkal_a_kisiparos:

Rosszul tippeltél az angol tudásommal kapcsolatban, de mellékes és valószínűleg ez Nálad a terelés része.

Hogy az LNG előállításának jelentős költségigénye van, azt senki nem tagadta. Hol olvastad ellenkezőjét tőlem? Hogy ez hosszútávon biztosan több, mint a vezetékes szállítás pl. az oroszoktól, azt sem állítottam. Azt viszont állítom, hogy (MOST FIGYELJ!) ez akkor igaz, ha az oroszokat RÁKÉNYSZERÍTJÜK mi (az EU) kényszerítjük a piaci szabályok betartására, nem pedig ő csinál magának piacot, ahol ő diktál. Eddig talán érthető voltam.
És akkor nem beszéltem szándékosan a politikáról, az energiafüggőség és politikai függőség kapcsolatáról, ami nagyon is költségelhető dolog (lásd litván példa: elolvastad egyáltalán? Nem úgy tűnik!)
Az LNG nagytömegű exportjának nem a halmazállapot manipulálásának technikai korlátja az akadálya, hanem a szállítási kapacitás (ma még). Arról írtam, hogy ennek felbővítése dinamikusan folyik. Persze lehet, hogy mindenki hülye és értelmetlenül szórja ebbe az üzletágba a pénzt, csak Te (ti) vagytok okosak, akik bíztok pl. az oroszok szavában, ígéreteiben.
Emlékeztetlek, hogy az olajpala történet ugyanígy kezdődött tán egy évtizede, mindenki lehetetlennek tartotta és most nem kis részben emiatt nem tartjuk lehetségesnek a 60 USD-nél sokkal magasabb olaj árat belátható időn belül. A technológia nem áll meg!
Az oroszoknak nem érdekük az LNG szállítási kapacitás kiépülése és ezzel az EU legalábbis elméleti függetlenedése. Ebben sem hiszem, hogy tudnánk vitatkozni. Vagyis vagy engednek az árakból, vagy az EU az LNG többlet árával megváltja az energia és politikai függetlenségét. Ez annál igazabb, minél alacsonyabb az olaj világpiaci ára. Paradox helyzet (ezt is írtam)! Ezzel a dologgal amúgy az oroszok már elkéstek szerintem.
Ha az oroszok függnek a fosszilis energiahordozók eladásától, akkor nekik EL KELL ADNI különben nagy szarban vannak. Külkereskedelmi bevételük úgy 70%-a ebből származott pár éve még és most ugyan jóval kisebb, de ez nem azért, mert ennyire jobb lett az iparuk, vagy mezőgazdaságuk, bányászatuk, nyersanyag exportjuk stb kibocsátása. Nem is igazán jó ez így nekik. Ebben is egyet kell értenünk, mert szerintem nem igazán vitatható. Csak bizonyos moszkovita kommentelők kezdtek el áradozni hasonlóról, afféle bértollnokok szerintem. Logikátlan, hiteltelen.

Az EU gazdasági ereje, lehetősége folytán megengedheti magának, hogy akár évekre is pótolja -megfelelő szállítási kapacitás esetén- a jelenlegi 30%-nak megfelelő orosz gázimportot más forrásból. Jelentkező bőven akad.

Elolvastad a cikket ami alatt vitázunk? Az EU feltételekhez kötötte az Északi Áramlat bővítéséhez a hozzájárulását. A fantáziádra bíznám, hogy miért arra amire, de ha visszaolvasod, akkor már leírtam, szerintem miért. Ezzel vitatkozhatsz, de nem igazán tartom a magam véleményét nagyon konteonak.
Tételezzük fel, hogy az EU-ban nem csak gazdaságilag képzetlen, hülye vezetők döntenek energiastratégiai kérdésekben. Nekik jó, ha az orosz gáz beszállítása akár a duplájára is nőhet a kapacitások növelésével, de ezt fele részben (minimum) az oroszok fizetik és már nem tudnak játszani a korábbi kötelezően és kötbérterhesen megvásárolandó kvótával (lásd egy korábbi orosz zsarolási eszköz). Közben pedig ott van nekik a háttérben egy biztonsági tartalékként, a közben felfejlődő LNG kereskedelem.
Eszköz az LNG, cél az orosz gáz. Vagyis persze, kell és vegyünk OLCSÓ orosz gázt, de ne a GASPROM és Putyin diktáljon feltételeket! Ne zsarolhassa az EU (melynek ugye lojális tagjai vagyunk?) politikai érdekeit egy gázcsap nyitásával és zárásával, esetleg jutalmazza a, vagy büntesse az érinte
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Janos78, 2015.12.07 19:10

@Paszkal_a_kisiparos: Mi köze van az EU-nak az északi áramlathoz?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html