Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Tavaly év elején Finnországban elindult egy nagy visszhangot kiváltó projekt, amely eredményeit nagyon sokan kíváncsian várják, és amelyben megoldást látnának az átalakuló gazdaságok jövőbeli problémáira. A kísérlet keretében 2000 finn havonta rendszeresen kap körülbelül 560 eurót az államtól adómentesen, minden feltétel nélkül két éven át. A résztvevők a 25-58 éves korosztályból kerülnek ki, mindannyian munkanélküliek és a finn társadalombiztosítási intézet, a Kela, véletlenszerűen válogatta ki őket. A program célja, hogy a jelenlegi meglehetősen nagy költséggel működő, merev rendszert leváltsák egy munkára jobban ösztönző modellre.

Miután az FNA globálisan is egyre több fórumon előkerült, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve a  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) részletes elemzéseket készített, utóbbi kifejezetten Finnországra szabott forgatókönyvekkel.

Fordulat?

Míg nemzetközi téren nagyok a várakozások a projekttel kapcsolatban - miután erre sokan a szociális jóléti programok forradalmasításaként is tekintenek -, Finnországban a döntéshozók kezdik behúzni a féket - írja a Business Insider -, és egy teljesen új irányba szeretnék vinni a projektet.

A kormány jelenleg olyan változtatásokat hajt végre, amelyek a rendszert távolabb viszik az alapjövedelemtől - mondta a svéd Svenska Dagbladet című napilapnak Miska Simanainen, a Kela kutatója a Business Insider szerint.

Az eredeti terv az volt ugyanis, hogy a pilot programot 2018 elején kiterjesztik és a munkanélküliek mellé aktív dolgozókat is bevonnak, de erre nem került sor - tette hozzá csalódottan a Kela kutatója. Így, az aktívak bevonása nélkül azonban a kutatók nem tudják azt tanulmányozni, hogy az alapjövedelem lehetővé tenné-e a karrierváltást vagy új egy új képzésben való részvételt is.

Két év túl rövid idő arra, hogy messzemenő következtetéseket vonjanak le egy ilyen nagy kísérletből - vélekedett az alapjövedelemmel kapcsolatos kísérlet egyik szakérétője, Olli Kangas professzor az Yle finn közszolgálati adónak. Véleménye szerint több időt és pénzt kellene biztosítani arra, hogy megbízható eredményekre lehessen jutni a projekt alapján.

Tech cégek is emlegették már

Az elmúlt években technológiai vállalkozások is felszólaltak a feltétel nélküli alapjövedelem mellett, köztük olyanok, mint a Tesla-vezér Elon Musk, a Facebook társalapítója, Chris Hughes vagy a Google jövőkutató mérnökigazgatója, Ray Kurzweil - jegyzi meg a Business Insider. Kurzweil egy idén megrendezett TED konferencián azt jósolta a jövőbeli "ingyen pénzről", hogy 2030-ra az egész világon elterjed majd és abból nagyon jól meg lehet majd élni. (Az a forma ugyanakkor, amiről ők beszéltek, egyes vélemények szerint egy nem kívánatos variációja lenne az alapjövedelemnek. Erről bővebben itt írtunk.)

A finn pilot program azonban azzal az elképzeléssel szemben, hogy az alapjövedelmet az anyagi hátterétől függetlenül mindenkinek kellene adni, csak a tartós munkanélküiliekre terjed ki. A jelenlegi munkanélküliségi juttatások a finn kormány szerint magasak, a rendszer pedig annyira merev, hogy egy munkanélküli lehet, hogy inkább nem vállal el egy munkát, mert azt kockáztatja, hogy elveszti ezt a bevételi forrását. Egyébként pedig minél magasabb valakinek a keresete, annál kevesebb szociális juttatást kap. Az alapjövedelmet a finn kormány egyfajta ösztönzőnek szánta volna arra, hogy kezdjenek el dolgozni az emberek.

Más megoldást keresnek?

Decemberben azonban a finn parlament megszavazott egy jogszabályt, amely az ország jóléti rendszerét egy teljesen más irányba viszi - mutat rá a Business Insider cikke. Az új "ösztönző modell"  megköveteli az álláskeresőtől, hogy legalább 18 órát dolgozzon három hónapon át, különben a juttatás egy részét elveszíti.

Az új pénzügyminiszternek, Petteri Orpónak már vannak is tervei arra, milyen projekt követné a 2018 decemberében kifutó alapjövedem-pilotot. Ez pedig nem más, mint az úgynevezett universal credit. Ezzel kapcsolatban a Business Insider szerint a pénzügyminiszter a Hufvudstadsbladet című újságnak egy az Egyesült Királyságban 2013-ban bevezetett rendszerre utalt.

Az OECD figyelmeztetett

Bár a Business Insider nem említi, de elképzelhető, hogy a fordulat mögött az áll, hogy a finn kormány megszívlelte az OECD és az IMF tanácsát. Mindkét szervezet elemzése arra figyelmeztetett ugyanis, hogy az FNA-val a finn kormány vélhetően inkább nemkívánatos hatásokkal szembesülhet.

Az OECD két forgatókönyvet hasonlított össze a finn reformtörekvésre válaszul:

  • az egyik a feltétel nélkülil alapjövedelem volt,
  • a másik pedig egy a jelenlegi juttatások szűkítését célzó program, amelynek alapjául a pár éve az Egyesült Királyságban szintén a társadalombiztosítási (tb) rendszer egyszerűsítése miatt bevezetett Universal credit szolgál. Utóbbi jelentősen egyszerűsítette, átláthatóbbá tette a meglévő rendszert azzal, hogy hat rászorultsági alapon járó juttatást vont össze, illetve adókedvezményeket szüntetett meg, valamint a juttatás egy egyszeri (és mérsékelt) összeggel csökken, amint a munkajövedelem aránya emelkedik az egyén bevételében. (Ez az a rendszer, amire a Business Insider szerint a finn pénzügyminiszter utalt.)

Az OECD az elemzések során arra jutott, hogy a Universal credit-szerű reform következetesen javítja a munkavállalási hajlandóságot és csökkenti a rendszer bonyolultságát, miközben korlátozott változást okoz a jövedelemelosztásban és mérsékelt költségei vannak.

Az FNA ezzel szemben szintén felold néhány ösztönzési csapdát, de a költségvetés-semleges kivitelezés jelentős jövedelemadó-emeléssel járna, illetve komoly jövedelem-újraelosztást hozhat, amely viszont növeli az egyenlőtlenséget és a szegénységet.

Megugrana a szegénység

Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy az OECD becslése szerint az FNA bevezetése Finnországban az egyenlőtlenség mérésére használt Gini-együttható értékében körülbelül 0,4 százalékpontos emelkedést eredményezne, a szegénységi ráta 11,4-ről 14,1 százalékra ugrana, 150 ezren a szegénységi küszöb alá csúsznának, amelyből 30 ezer gyerek, 50 ezer pedig idős nyugdíjas lenne.

A Universal credit alapján végrehajtott reform esetében ezzel szemben a Gini-együttható 0,9 százalékkal esne, 90 ezer ember kikerülne a szegénységből, így a szegénységi ráta is 1,7 százalékponttal 9,7 százalékra csökkenne - állítja az OECD.

Forrás: OECD

Az OECD ezt azzal magyarázta, hogy az alapjövedelem a mindenkinek járó egységes juttatással túl egyszerű ahhoz, hogy a jelenlegi rendszerhez - vagy a Universal credithez - hasonló jövedelemelosztást érjen el, ahol a juttatás azokat célozza, akiknek a leginkább szüksége van rá.

Az IMF is hasonló következtetésre jutott

Az FNA-val az IMF a tavaly ősszel kiadott Pénzügyi monitor (Fiscal Monitor) című kiadványában foglalkozott részletesen. Ebben megállapította, hogy a fejlett gazdaságokban például egy egy főre eső mediánjövedelem 25 százalékánál meghatározott FNA költségei a GDP 6-7 százalékára, a fejlődő és feltörekvő gazdaságokban pedig a GDP 3-4 százalékára rúgnának.

Az IMF továbbá azt is megállapította, hogy az FNA egy gyenge szociális hálóval rendelkező gazdaságban jó lehet kezdeti megoldásnak, de a fejlett gazdaságokban egy ilyen rendszer fenntartása jelentős adóemelésekkel járhat. Továbbá ott, ahol viszonylag erős a szociális háló, a már meglévő bonyolult rendszer lecserélése az FNA-ra jelentős csökkenést hozna a juttatásokban, sok szegény háztartás jövedelemtől esne el, mindez pedig a szegénység növekedését eredményezheti. (Az IMF és az OECD elemzéseiről részletesebben itt írtunk.)

A finn pilotnak - a fentiek alapján - 2018 decemberében várhatóan vége lesz, az alapjövedelemmel kapcsolatos tapasztalatokról azonban hivatalos eredmény várhatóan 2019-ig nem fog megjelenni.

Képünk forrása: Shutterstock