Fordult a kocka az IMF szerint

Egyre nehezedik a terep a kormányok számára az államadósság csökkentésére, miközben egyre égetőbbé válik a konszolidáció. A múltban történt fiskális kiigazításokat vizsgálva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) három tanulság figyelembe vételét javasolja a jelenlegi adósságcsökkentő intézkedések megvalósításakor. Az IMF szakértői egy másik, szintén most publikált tanulmányában arra a kedvező fejleményre mutatnak rá, hogy a fejlődő és feltörekvő gazdaságok az elmúlt évtizedben rugalmasabbá váltak, amelynek következtében a fejlett gazdaságokhoz képest hosszabb időt töltenek a bővülési szakaszban, mint a recessziós illetve regenerálódási szakaszban.
Szabó Zsuzsanna, 2012. szeptember 27. csütörtök, 16:32
Fotó: Napi.hu

Most, hogy a második világháború óta nem látott szinteken járnak az államadósságok - az átlag már közelít a 100 százalékos GDP arányos mértékhez -, egyre inkább kiéleződik a vita, hogy miként is kellene az államadósságot csökkenteni. Az egyik tábor a szigorú költségvetés és a megszorítások mellett érvel, míg a másik tábor a fiskális ösztönzésekkel történő gazdaságélénkítés mellett, de vannak akik az USA második világháború után alkalmazott "pénzügyi elfojtás" vagy "pénzügyi elnyomás" módszerét - amikor a kormány a forrásokat saját magához csatornázza be - favorizálnák.

A magas államadósság különösen annak fényében aggasztó az IMF szerint, hogy a gazdasági növekedés alacsony, a költségvetési hiányok tartósnak bizonyulnak, ami a demográfiai folyamatok tekintetében egyre fenyegetőbb felelősséggel jár a vizsgált országokban. Ennek már látható eredménye, főleg Európában, a magasabb hitelfelvételi költségek és a leminősítések.

Az IMF a legfrissebb World Economic Outlook című kiadványában publikált tanulmány - amelyben 1875-ig visszamenőleg 26 olyan esetet vizsgált meg, amikor az államadósság meghaladta a 100 százalékot az elmúlt időszakban - készítői szerint három tanulság vonható le hat, részletesen is megvizsgált fejlett gazdaság esettanulmányai alapján (Egyesült Királyság (1918), USA (1946), Belgium (1983), Kanada (1995), Olaszország (1992), Japán (1997)).

Első tanulság: fiskális konszolidáció és gazdaságösztönzés

Az egyik tanulság, hogy a fiskális konszolidációt gazdaságösztönző lépésekkel kell kiegészíteni. A Valutaalap szakértői Japán példájában arra mutatnak rá, hogy ott a gyenge növekedés volt a pénzügyi kiigazítás gátja. Az adósság mindaddig emelkedett, míg a döntéshozók a bankszektor és a monetáris politika hatékonyságát rontó vállalati szektor gyengeségeit kezelő intézkedéseket nem hoztak.

A nagy pénzügyi kiigazítást alkalmazó Belgium, Kanada és Olaszország esete pedig azt mutatta, hogy a költségvetési hiány mindaddig nem csökkent, míg a monetáris kondíciók nem váltak támogatóvá, vagyis csak azután sikerült mérsékelni a deficitet, miután a reál kamatlábak nem kezdtek el esni. Némely eseteben a reformok során az ár-bér spirál megtörését szolgáló mechanizmus, valamint a külős keresletet és növekedést élénkítő leértékelés is szerepet játszott a sikerben.

Az IMF az Egyesült Királyság példáját kiemelve viszont a belső leértékelést alkalmazó országok döntéshozóit arra figyelmezteti, hogy ez az intézkedés fordítva is elsülhet és katasztrófális eredményt is hozhat. A brit kormány ugyanis a szigorú monetáris politikát és komoly megszorító intézkedéseket kombinálva akarta az árfolyamot levinni a háború előtti szintekre, amiért végül nagyon nagy árat fizetett. Az intézkedések ugyanis növekvő munkanélküliséget, vérszegény növekedést, és továbbra is emelkedő államadósságot eredményeztek. A szakértők ugyanakkor megjegyzik: annak megítélése, hogy a leértékelés költsége nagyobb-e, mint a versenyképesség javulásából fakadó előnyök, még további vizsgálatokat tesznek szükségessé.

Vannak, akik az USA példáját, vagyis a "pénzügyi elfojtást" tartaná járható útnak az adósságcsökkentésben, amelynek során a nominális kamatok korlátozása és az infláció serkentése gyorsan redukálta az adósságrátát, miközben a növekedés erős maradt. Az IMF szakemberei azonban úgy vélik, egyáltalán nem biztos, hogy a jelenleg nagy adóssággal küzdő országok számára ez járható út. Nemcsak az alacsony szuverén kamatlábak miatt, de az az IMF szerint a pénzügyi elfojtással együttjáró inflációs következmények az elmúlt évtizedben alkalmazott infláció letörésére alkalmazott struktúrákat is veszélyeztetné.

Második tanulság: kulcs a tartós reformok

A tanulmány szerint az adósságcsökkentés nagyobb és tartósabb lehet, ha a fiskális intézkedések is hosszabb távúak - vonja le második tanulságként az IMF. Míg Belgium, Kanada, és Olaszország egyaránt nagy kiigazítást hajtott végre a gazdság stabilitásához szükséges alacsony infláció mellett, az adósságcsökkentés sikere eltérő volt. A siker mértéke a Valutaalap szerint abban rejlett, hogy Belgium és Kanada nagyobb hangúlyt fektetett a hosszabb távú intézkedésekre, Olaszország pedig inkább az ideigleneseket favorizálta, aminek az lett az eredménye, hogy az előbbi két ország hamarabb érte el a kívánt célt.

Harmadik tanulság: a fiskális kiigazítás és az adósságcsökkentés időbe telik

A magas adóssággal rendelkező országok törékenyek és ki vannak téve a sokkoknak - figyelmeztet az IMF. Belgiumnak például 10 évébe tellett, míg a 7 százalékos hiányát 4 százalékos többletté alakította. A relatív siker ellenére azonban Belgium és Kanada esetében a globális pénzügyi válság hatására ismét megugrott az államadósság. A korábbi konszolidációs időszakban tapasztalt támogató külső környezet viszont jelenleg hiányzik - mutat rá a Valutaalap.

A széles körben alkalmazott költségcsökkentések, a magánszektor visszahúzódása, az öregedő társadalmak, és a pénzügyi válság hatásai láttán az IMF még az adósságcsökkentés szabályait prudensen követő országokat is arra inti, hogy az adósságcsökkentő "ambícióikat" mérsékeljék. Elképzelhető ugyanis, hogy nem sikerül a kívánt költségcsökkentést elérni, így azt valamilyen bevételnövelő tényezővel kell kompenzálni. Az adósságcsökkentés végrehajtásával kapcsolatban ugyanakkor a tanulmány szerzői a társadalmi támogatottság fontosságára is figyelmeztetnek.

A fejlődők és feltörekvők jobbak lettek

Az IMF ugyancsak a World Economic Outlook című kiadványának egy másik tanulmánya, amelynek során 100 fejlődő és feltörekvő gazdaság elmúlt 60 éves teljesítményét vizsgálta, megállapítja: az elmúlt évtizedben először fodult az elő, hogy a fejlődő és feltörekvő gazdságok a fejlett gazdaságoknál rugalmasabbá váltak, amelynek eredményeképp immár hosszabb időt töltenek a növekedési szakaszban, visszaesések valamint a felépülési szakaszok sekélyebbek illetve rövidebbek, mint a fejlett gazdaságok esetében.

Az IMF szakértői ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy a szkeptikusabb vélemények szerint ez az elmúlt időszakban tapasztalt jó teljesítmény olyan tényezőknek köszönhető, amelyek a folyamatok visszafordítását eredményezhetik - ezek között a jelentős tőkebeáramlást, a gyors növekedést és a magas nyersanyagárakat említik.

Nem átmeneti jelenségről van szó

Bár ezek a gazdaságok nem immunisak a külső és belső sokkokra, a jó hír - jegyzik meg a Valutaalap szakértői -, hogy a vizsgálatok alapján ez a jelenség nem tűnik átmenetinek, miután a javulás nemcsak azért következett be, mert a belső és külső sokkok gyakorisága csökkent, hanem azért is, mert javultak a gazdaságpolitikai intézkedések is. Több fejlődő és feltörekvő gazdaság áttért az inflációkövetésre és alkalmaz rugalmas árfolyamot, illetve a fiskális és monetáris politikák is sokkal anticiklikusabbakká váltak - jegyzi meg a tanulmány. Vagyis növekedett a gazdaságpolitikai mozgástér arra, hogy a fenntarthatóság veszélyeztetése nélkül kezeljék a sokkokat.

A szerzők azonban egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy Európa és az USA gazdasági kilátásai jelentős kockázatokat mutatnak, amelyek ha megvalósulnak, vélhetően a fejlődő és feltörekvő gazdaságokat is magával húzzák. Az ennek nyomán keletkező külső és belső sokkok tompítása érdekében ezért a Valutaalap szakértői a pufferek felépítését javasolják, hogy elegendő gazdaságpolitikai mozgástér legyen a manőverezésre. A mozgástér bővítése pedig a költségvetési hiány csökkentésével és az infláció kordában tartásával lehetséges, az árfolyamrugalmasság és az anticiklikus makrogazdasági intézkedések javítása mellett.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

bertalaszlo, 2012.09.28 16:41

@totimi53: Kérlek tájékozódj mielött valótlanságokat írsz.
Nevetség tárgyává teszed magad és elvtársaidat is.
Szeretett Bokrosodat meg csókoltatja a szürke lovam.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

totimi53, 2012.09.28 16:03

@forrum: Valamit Ön elfelejt! 1988-ban, a Bokros-csomag eredményeként alig több, mint 50%-os volt az államadósság mértéke. Ekkor vette át a FIDESZ a kormányzást... A hiány 2002-re már elérte, illetőleg meghaladta a 70%-ot... A Medgyessy- és Gyurcsány kormányok ezt tovább növelték 80% fölé, amit Bajnainak EGY év alatt sikerült stabilizálnia, illetőleg némileg csökkentenie az adósság mértékét... Igaz, Ő NEM RABOLTA el az emberek megtakarítását, pld. a Magánnyugdíjpénztári MEGTAKARÍTÁSAIT... NEM vezetett be olyan - egykulcsos - adórendszert, amellyel CSAK és CSUPÁN a FELSŐ TÍZEZER és az ORBÁNHOZ közel állók járjanak jól, a nép NAGY TÖBBSÉGE pedig csak SENYVEDJEN, rabszolgaként éljen... Nos: Lehet hozzátenni a felsoroltakhoz, DE!: CSAKIS TÉNYEKET!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zolko_123, 2012.09.28 15:21

@Blama: "Megmondaná ki és mi az a nemzetközi háttérhatalom?"

szívesen: 147 cégből áll :

http://www.forbes.com/sites/bruceupbin/2011/10/22/the-147-companies-that-control-everything/

http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2051008/Does-super-corporation-run-global-economy.html

http://www.huffingtonpost.ca/2011/10/24/super-entity-147-global-economy-swiss-researchers_n_1028690.html
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

MegaLaciBacsi, 2012.09.28 15:10

@Blama: Drága Barátom!
Tudom felesleges megmutatnom, de itt egy cikk amely megmutatja milyen háttérhatalomról van szó.

http://komlomedia.wordpress.com/2012/06/21/a-nyugati-vilagot-iranyito-legnagyobb-csoportok/
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2012.09.28 15:00

@forrum: Hát, drága, szeretett barátom, azt még a mindannyiunk által szeretve tisztelt Kétharmad - módosított - Alaptörvénye is a maga nagyon faramuci módján elismeri, hogy védendő a tulajdon.

Azt is leírja ez a törvény, hogy Magyarország demokratikus jogállam.

Ha ebből a kettőből a maga agya számára nem következik az, hogy megkeresett pénzükből saját számlájukra helyezett és sajt hasznukra gyarapított pénzek nem a maga, de nem is a mindenható, nagyságos Kétharmad tulajdonát képezik, akkor menjen továbbképzésre.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html