Számos befolyásos német konzervatív politikus azt akarja, hogy Angela Merkel kancellár maradjon a posztján a kormányzati ciklus végéig, 2021 októberéig. Ezzel ellentmondanak sok párttársuknak is, akik azt szeretnék, ha minél előbb megtörténne a hatalomváltás a konzervatív kormánypárt, a CDU és egyben az ország élén - emlékeztetett a Reuters. Az utódlási kényszert az váltotta ki, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer lemondott a CDU-elnöki posztról, s ezt részben azzal indokolta, hogy a pártelnöki és a kancellári poszt szétválasztása, ami 2018 végén történt, nem vált be. A pártelnökválasztási csata még csak a nem hivatalos bejelentkezéseknél tart a tisztségre, és a verseny hónapokig tarthat.

Merkel továbbra is nagyon sikeres és népszerű Németországban és nemzetközi szinten is - nyitotta meg a kancellár maradását támogató politikusok megszólalásait Jürgen Hardt, a CDU parlamenti frakciójának külügyi szóvivője. Ezért szerinte semmi sem indokolja, hogy visszalépjen az ország éléről. Norbert Röttgen (képünkön) a Bundestag külügyi bizottságának vezetője - aki bejelentette, hogy indulni szándékozik a CDU-elnöki posztért -, annak a véleményének adott hangot, hogy a párt kancellárjelöltjéről csak az év végén kellene dönteni.

Komoly fél év jön

Andreas Nick, egy további CDU-képviselő a külügyi bizottságból arra hívja fel a figyelmet, hogy Németországnak határozott vezetésre lesz szüksége 2020 második felében, amikor ellátja az EU soros elnöki tisztségét. Szerinte azt feszegetni, hogy Merkel ezt megelőzően adja át a kancellári széket valaki másnak, legfeljebb elméleti felvetés lehet.

Egy neve elhallgatását kérő konzervatív képviselő úgy véli, hogy ha megválnának Merkeltől, 2-3 százalékponttan csökkenne a párt országos népszerűségi indexe, miközben éppen ennyivel vezetnek a Zöldek előtt. Végül Markus Söder, a CDU testvérpártja, a CSU elnöke is úgy gondolja, hogy nem lenne helyes szakítani a kancellárral. Ez azért fontos, mert akárki is lesz a CDU kancellárjelöltje, szüksége lesz a CSU támogatására.

Ingadozás

A gond az, hogy az eddig megismert lehetséges CDU-elnökjelöltek és Merkel társbérlete a hatalomban nehezen elképzelhető. Friedrich Merz bankár-politikus például régi ellenfele a kancellárnak, és azzal kampányol, hogy visszatéríti a pártot a hagyományos konzervatív útra a merkeli centrista iránytól. Jens Spahn egészségügyi miniszter egy másik lehetséges induló arról beszélt a Spiegelnek, hogy tiszteli Merkelt, de most már előre kellene tekinteniük. Még a kancellárhoz lojálisnak tartott Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfális miniszterelnöke is bírálta a Merkelt azért, mert szerinte túl lassan halad az EU reformja.

A Der Spiegelben megjelent közvélemény-kutatás szerint a németek lényegében fele-fele arányban megosztottak abban a kérdésben, hogy Merkelnek vissza kellene-e lépnie a kancellári posztról vagy sem, amikor a CDU megválasztja új vezetőjét. A Spiegel szerkesztőségi cikkben arra szólította fel, hogy a kormányzati ciklus vége előtt vonuljon vissza, miközben egyes párttársai a korábbinál nyíltabban bírálják.

Az új induló

Röttgen centrista jelöltként definiálja magát, azaz nem fordul élesen szembe Angela Merkellel. Elutasítja a CDU együttműködését a szélső jobbal és a szélső ballal, de azt is hangoztatja, hogy a szíriai polgárháborúnak nincs vége, így nagy a veszélye annak, hogy onnan újabb menekülthullám indul Európába. Ezzel azt üzeni a CDU-tól a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak párthoz pártolt szavazóknak, hogy visszatérhetnek, mert a vezetésével kemény bevándorláspolitikát folytatna a párt. Röttgen másik vesszőparipája a klímaváltozás megfékezése, ezért úgy tartják róla, hogy ő tudnak a legsimábban együttműködni a Zöldekkel, ha összebútoroznának egy kormánykoalícióba.