Forradalmi lépésre készülnek a szegények - erre senki sem számított

Meglepő tendencia látszik kibontakozni világszerte, sorra hozzák létre az állami vagyonalapokat az olyan szegény országok, amelyek nagy hiánnyal és magas eladósodottsággal küzdenek. Pedig ez a passzió eddig csak a leggazdagabbak, Norvégia, Kuvait vagy Szingapúr kiváltsága volt.
Lovas-Romváry András, 2017. március 24. péntek, 07:08

Az állami vagyonalapok létrehozása korábban az olyan gazdag országok kiváltsága volt, amelyek jelentős kereskedelmi többlettel, vagy éppen hatalmas olajvagyonnal rendelkeztek, mint Norvégia, Kuvait vagy éppen Szingapúr. Az elmúlt időben azonban meglepő országok csoportja csatlakozott hozzájuk, olyanoké, amelyek külkereskedelmi hiánya nagy és hatalmas az államadósságuk - írja a Reuters.

Az 50-es években megjelenő állami vagyonalapokhoz rendszerint hatalmas pénzügyi erő társul. A Prequin nevű, a tőkebefektetési társaságokról adatokat gyűjtő cég számításai szerint globálisan 6,5 ezermilliárd dollárnyi vagyon felett diszponálnak, s az utóbbi években teljesen átalakították a nemzetközi befektetési térképet azáltal, hogy nagy multinacionális vállalatokban vásárolnak jelentős részesdést, vagy éppen hatalmas ingatlanbefektetéseket hajtanak végre Londontól Melbournig.

Lépnek a szegények

Most Románia, Törökország és Banglades is azon munkálkodik, hogy elindítsa saját állami vagyonalapját, azonban teljesen más okokból és teljesen más módon. Hagyományosan a gazdagabb országok ezeket az alapokat arra használják, hogy a felhalmozódó nemzeti vagyont külföldön befektessék. Egyrészt azért, hogy tartalékoljanak arra az időre, amikor az adott ország kifogy a gazdagságot hozó nyersanyagból, másrészt azért, hogy diverzifikálják az ország bevételeit és enyhítsék a belföldi inflációs nyomást, amely a gazdaság túlfűtöttségéből adódna.

Ezzel szemben az új hullámban a nagy külkereskedelmi hiánnyal és magas államadóssággal  küzdő országok gazdaságuk fellendítésére szeretnék használni a vagyonalapokat, hogy így harcoljanak a csökkenő globális kereskedelem és a gazdasági lassulás ellen. Ők ezeken keresztül nem az állami vagyont szeretnék külföldön befektetni, hanem inkább további külföldi befektetőket kívánnak országukba csábítani - írja az összefoglaló.

Az állami vagyonalap elnevezés meglehetősen pongyola fogalmazás ebben az esetben, ezek inkább állami vagyonkezelő cégeknek tekinthetők. Ezeket a cégeket arra használják, hogy hitelt vegyenek fel és társfinanszírozókat találjanak a magánszektorból különböző beruházásokhoz. - mondta Elliot Hentov, az SSgA szakértője.

Az egyik előnye ezeknek a cégeknek, hogy az iparági szervezetekkel és befektetőkkel való kapcsolattartást megkönnyítik és fontos szakmai tapasztalatokhoz lehet rajtuk keresztül hozzáférni.

Az éves szinten 30 milliárd dolláros hiánnyal birkózó Törökország például a saját vagyonalapjába nagy állami cégek részesdéseit rakja bele és hitelt vesz fel tőle, miközben az más államok vagyonalapjait csábítja befektetésre.

Valami hasonlót tenne Románia is, vagyonalapja az állami vállalatok tulajdonrészét használja fel fedezetként hitelfelvételhez, hogy például útépítéseket és kórház-fejlesztéseket finanszírozzon abból. India és Banglades is infrastrukturális beruházásokat finanszírozna állami vagyonalapjából.

Lehetnek veszélyek is

A szakértők ennek a megoldásnak számos veszélyét látják, úgy vélik, az ilyen típusú szervezetek nem tudják hatékonyan elosztani a rendelkezésükre álló erőforrásokat és nagyon nagy a korrupciós kockázat is. Példaként a maláj vagyonalap esetét hozzák fel, amely ellen hat másik országban folyik vizsgálat jelenleg pénzmosás gyanújával.

Ezzel a modellel a legnagyobb baj az, hogy az ilyen alapokba kerülő vagyon rendszerint kiesik az adott ország normális, költségvetési folyamatiból, s így az ellenőrzés is gyengébb felettük - mondta Andrew Bauer,  a Natural Resource Governance Institute közgazdásza.

Az újonnan létrehozott alapok vezetői másként látják a helyzetet. Mivel ezen alapok döntéshozatalai mechanizmusa és a mögöttes jogi hátterük elég szigorú, ezért szerintük a konstrukció lehetőséget teremt arra, hogy azokat a politikai befolyástól függetlenebbül, szakmai alapokon irányítsák.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2017.03.24 10:35

A semmiből pénzt csinálni - nos ez érdekes lesz. Szerintem mocskosul el fognak adósodni, és mégjobban térdenlövik magukat. De hát a remény hal meg utoljára.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html