Az augusztus 9-ei fehéroroszországi választásokat a tíz évvel ezelőtti szavazáshoz hasonlítják a szakértők, amelyen szintén felcsillant a remény, hogy le lehet váltani az országban 1994 óta regnáló Aljakszandr Lukasenka államfőt - írta az lengyel onet.pl, amely a szavazás utáni lehetséges politikai forgatókönyveket sorolja. Lényeges különbség 2010-hez képest, hogy a rezsim már a választás előtt erőszakhoz folyamodott: Lukasenka minden kihívóját letartóztatták.

A politikai játszma kiindulópontja az, hogy a végül férje helyett ringbe szálló Szvjatlana Tihanojszkaja indulásától azt remélték az ellenzékiek, hogy ha nem is győz - erre nem is volt esély -, jó szereplésével akkor is rászoríthatja a rezsimet, hogy liberalizálja a működését. Fehéroroszországban nem az a fontos, hogy ki szavaz, hanem hogy ki számolja a szavazatokat - így nem volt meglepő, hogy Tihanojszkaja a hivatalos elnökválasztási végeredmény szerint a futottak még kategóriájába került a 80 százalékkal az élen végzett Lukasenka mögött.

Kimennek vagy nem mennek?

Az ezt követő események kulcskérdése az, hogy az emberek kimennek-e az utcára tüntetni a nyilvánvalóan elcsalt választások miatt, illetve hogy mennyire lesznek kitartóak, miután borítékolható volt, hogy a rendőrség keményen fog fellépni a demonstrálókkal szemben - derült ki Witold Jurasz, a Stratégiai Elemző Központ vezetőjének szavaiból. Egy diktatúrában az emberek jogosan félnek, ezért nem lehet szemrehányást tenni nekik. De eljöhet az a pillanat, amikor eltűnik a félelem.

Ez az a fordulópont, amelyen túl a demonstráció forradalommá válik. Ehhez azonban kell egy látszólag jelentéktelen esemény, amely beindítja az emberekben azt az érzést, hogy immáron nem tudják tovább tűrni a hatalmat, amely regnál felettük. Fehéroroszországban az a kérdés, elég ember megy-e ki az utcára, hogy beinduljon ez a láncreakció.

Ő is tudja

Lukasenka nem ostoba, tisztában van azzal, hogy a rendszerére leselkedő legnagyobb veszély ez a forgatókönyv, amelynek megvalósulását meg kell akadályoznia. E forgatókönyv egyik kérdése, hogy az ellenzék képes lesz-e irányítása alatt tartani a tüntetőket vagy a demonstárciók teljesen spontán alakulnak. A történet vége az lehet, hogy diktátor erőszakkal rendet teremt az utcákon, amire válaszul az EU gazdasági és politikai szankciókat vezet be a rezsimmel szemben. Ez aztán Oroszország karjaiba hajthatja Lukasenkát.

A további fejlemények egyik legizgalmasabb mellékzöngéje, hogy senki sem tudja, ki állhat Tihanojszkaja, illetve férje, továbbá a mások két félamatőr önjelölt elnökjelölt-aspiráns mögött, akik megpróbáltak elindulni az elnökválasztáson, de letartóztatták őket. Az onet.pl azt tapasztalta, hogy az elemzők nem tudják Nyugat-vagy oroszbarát politikusok-e ezek az emberek.

Lehet, hogy megy

A szakértők nem zárnak ki egy olyan forgatókönyvet, amelyben Lukasenka elvesztené a hatalmat, de a rendszere továbbélne. A helyét valamelyik közeli tanácsadója venné át. Ez az EU nézőpontjából nem lenne rossz megoldás, mert lehetővé tenné, hogy új fejezetet nyissanak a felek kapcsolatában.

Végül nem zárható ki az a forgatókönyv, hogy Fehéroroszországban a választások után patthelyzet alakul ki. A rezsim ugyan teljesen elvesztette hitelét, ám nem történik semmilyen változás a hatalom felső köreiben. A lengyel szakértők úgy vélik, hogy ez a működésképtelen, befagyott állapot lenne a legrosszabb Lengyelország és az EU nézőpontjából is, mert nem lehetne érdemi politikai és gazdasági együttműködést folytatni Fehéroroszországgal.