Több száz ember szállta meg Kijev központi terét és tiltakozások kezdődtek más ukrán nagyvárosokban is a EU-ukrán társulási szerződés aláírásának elhalasztása miatt. A fővárosban indult demonstrációhoz csatlakozott több ellenzéki vezető, köztük Vitalij Klicsko volt nehéz súlyú bokszoló. A tér másik oldalán a rohamrendőrség sorakozott fel.

A kommentátorok azonnal a 2004-es narancsos forradalomra asszociáltak: akkor az elnökválasztás elcsalása ellen lázadtak fel az emberek - sikerrel. A csata vesztese kilenc éve éppen Viktor Janukovics, a jelenlegi államfő volt, aki kénytelen volt lemondani tisztátalan eszközökkel megszerzett elsőségéről. A tüntetések akkor is Kijev főterén kezdődtek, amit megszálltak a fiatalok és nem tágítottak, amíg el nem érték a céljukat.

Csak semmi sátor

A hatóságok most azzal indítottak, hogy megtiltották a sátrak állítását közterületeken - nyilván emlékeztek arra, milyen fontos szerepet játszottak ezek a 2004-es akció elhúzódásában. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a mostani tiltakozás is olyan kitartó lesz, mint az akkori. Az emberek belefáradtak az éveken át tartó, részben az utcán zajló politikai háborúskodásba.

Emellett 2004-ben sms-ekben, mobiltelefonon szervezték a tüntetéseket, míg most a közösségi site-ok a fő fórumok. Mindenki az interneten lóg, kérdés azonban, hogy kimozdul-e a hidegbe.

Szégyen(?)

Mikola Azarov miniszterelnök szerint csak felfüggesztették a közeledést az unióhoz, azaz tisztán taktikai lépésről van szó, ami nem érinti Ukrajna stratégiai törekvéseit. A lépést a jelenlegi gazdasági helyzet indokolja. Az ellenzék szerint azonban szégyen a visszavonulás. Arsenij Jatsenjuk, a parlamenti ellenzék vezére úgy véli, hogy Juscsenko Oroszországhoz dörgölőzik, amely saját orosz-belorusz-kazah vámunióját kínálja az ukránoknak az EU helyett. Jatsenjuk úgy látja, hogy az államfő a 2015-ös választásokra kacsintgat, amelynek nyomán "az orosz birodalom kormányzójaként folytathatná pályafutását" a kis Oroszországgá váló Ukrajnában.

A kormány nincs könnyű helyzetben. Ukrajna egyelőre kiszolgáltatott az orosz gázszállításoknak, és a Gazprom fizetési késéseikre hivatkozva ellenlépésekkel fenyegeti ukrán vevőit. Oroszország korábbi hasonló viták miatt 2009-ben hetekre elzárta a gázcsapokat.

Azarov elmondta azt is, hogy Moszkva aggodalmát fejezte ki az Ukrajnán át Oroszországba irányuló áruszállítások vámmentességének elvesztése miatt. Ha Kijev szabadkereskedelmi megállapodást kötne Brüsszellel, akkor új kereskedelmi szabályozást kellene bevezetnie.