A koronavírus-járvány miatt intézményeket zártak be, rendezvényeket mondtak le és előfordulnak olyan kórházat, amelyek túlterheltté váltak. Ugyanakkor ezeket az intézkedéseket olyan értelemben vakon hozták meg az illetékesek, hogy még a tudósok sem tudják pontosan, csak találgatják, milyen ütemben terjed a fertőzés, illetve hogyan változhat a járvány sebessége a jövőben - hívja fel a figyelmet a Business Insider.

A dolog nem olyan bonyolult: az a kérdés, hogy egy megfertőzött emberről átlagosan hány további olyan emberre terjedhet át a vírus, akinek nincs immunitása ellene. A koronavírus esetén annyival egyszerűbb a helyzet, hogy a világ január elején nulláról indult az immunitással rendelkezők szempontjából, mert új kórokozóról lévén szó senkinek nem volt meg ez a védettsége.

QP | Quality Placement

Mihez képest?

Az amerikai Journal of the American Medical Association már bő egy hónappal ezelőtt felhívta a figyelmet erre a kérdésre. A WHO adott egy becslést a koronavírus terjedési sebességére, miszerint ez 2 és 2,5 közé esik - azaz egy fertőzött átlagosan 2-2,5-nek adja tovább a vírust -, amit a Diamond Princess üdülőhajó esete igazolni látszik. A hajón rosszul kezelték a váratlanul kitört járványt, így becslések szerint 2,2-es tempó alakult ki.

Ebből azt a durva következtetést tudták levonni a tudósok, hogy a koronavírus gyorsabban terjed, mint a szezonális influenza (1,3-as átlagos tempó), azonban sokkal lassabban, mint a kanyaró (legalább 3,7). A Business Insideren megjelent ábra néhány, a közelmúltból jól ismert influenzaszerű járványos betegség terjedési sebességét hasonlítja össze. Ebből az is kiderül, hogy a tempó idővel, illetve a védekezés hatékonyságától függően változhat.

A terjedési sebesség tehát nem állandó. A szakértők szerint az 1:1-es mutató stabil terjedést jelent, az 1-es alatti szám a járvány lecsengését, az 1-es feletti a gyorsulását jelzi. A tempó függhet attól, hogy a levegő útján is terjed-e a vírus vagy csak testnedveken át, hogy fertőző-e a lappangási időszakban, amikor a fertőzött esetlen nem is tud róla, hogy bajban van, illetve hogy az illető hány másik emberrel érintkezik. A kanyaró például megállhat 3,7-es sebességnél, de elérhet a 203-at is.

Fordított összefüggés

A járványügyi kutatások kimutatták, hogy általában fordított összefüggés van a vírusok terjedési sebessége és a halálozási rátájuk között. Magyarán minél fertőzőbb egy betegség, annál kevesebb ember életét követeli. A H1N1 influenzát 2009-es kitörésekor nagyon komoly járványnak tartották, gyorsan terjedt, de nem szedett sok halálos áldozatot. A Covid-19 betegség eddigi halálozási rátája 3,4 százalék, mai szakértők szerint 1 százalékra csökkenhet azzal, ahogy több esetet diagnosztizálnak. Még ez is tízszerese azonban a szezonális influenza halálozási mutatójának. Ugyanakkor ez alól a szabály alól is van kivétel: az 1918-as spanyolnátha egyszerre volt nagyon ragályos és nagyon nagy arányban halálos is.

A védekezés fontosságát mutatja a MERS-járvány, amely 2012-ben indult útjára Szaúd-Arábiából. A MERS-nek elég sok halálos áldozata volt. Amikor a vírus megjelent, terjedési sebessége 1-nél kisebb volt, ám amikor 2015-ben megjelent Dél-Koreában, ez hirtelen 8-ra ugrott. Főként a kórházakban terjedt át emberről emberre. A hatóságok karanténokkal, a fertőzöttek kapcsolatainak vizsgálatával és az egészségügyi személyzet, illetve a betegek kapcsolatának minimálisra szorításával végül ellenőrzés alá tudták vonni a járványt.