A Napi Gazdaság hétfői számának cikke. Miközben a tanácskozásnak helyet adó Torontó utcáin erőszakossá váltak a globalizáció elleni demonstrációk - a tüntetők autókat gyújtottak fel és kövekkel betörték a Bank of Montreal központjának ablakait -, a tárgyalások résztvevői lényegében abban maradtak, hogy minden ország úgy kezeli a válság nyomán többé-kevésbé megtépázott gazdaságát, ahogy jónak látja. A G20 tagjai elismerik, hogy szükség van a magas államháztartási hiányok csökkentésére, de szabad kezet adnak a csoporthoz tartozó országok kormányainak abban, mikor és hogyan kezdik meg a költségvetési egyensúly megteremtését, és hangsúlyozzák, hogy fenntartják a gazdaság ösztönzésére tett intézkedéseiket, továbbá összehangoltan lépnek fel a gazdasági kilábalás támogatásában. A puha megfogalmazás alól kivételt képeznek a bizonytalan pénzügyi helyzetben lévő országok, amelyeknek stabilitási programjuk felgyorsítását ajánlják. A feltörekvő országok vállalták, hogy folytatják infrastrukturális beruházásaikat, javítják szociális hálójukat és rugalmasabb kezelik devizaárfolyamaikat. Lapzártánk idején a legkonkrétabb eredménynek az tűnt, hogy bekerül a dokumentumba Stephen Harper kanadai miniszterelnök javaslata, amely szerint a G20 államai vállalják, hogy 2013-ig legalább felére csökkentik deficitjüket, illetve 2016-ig stabilizálják adósságuk GDP-hez viszonyított arányát. Mások mellett Brazília ellenezte ennek rögzítését, mondván: szükségtelen olyan követelményeket állítani, amelyeket sok ország - például Japán és Olaszország - biztosan nem tud teljesíteni, ám Angela Merkel német kancellár azt mondta a találkozó helyszínén, hogy e nyilatkozat elfogadása több lenne, mint amire számított. A globális bankadó terve még az óvatos, mindenkinek mindent megengedő álláspont elfogadásáig sem jutott el - a francia AFP hírügynökség megfogalmazása szerint az Európai Unió országainak ez ügyben indított kezdeményezése egyszerűen homokba futott. Az EU érvelése szerint egy ilyen közteher előre fedezetet teremthetett volna a jövendő krízisek bankmentő csomagjaira. Azok az országok azonban, köztük Ausztrália, Brazília, Kanada és Mexikó, amelyeknek az elmúlt években nem kellett állami támogatásban részesíteniük pénzintézeteiket - mert nem fenyegette azokat csőd - mereven ellenálltak a tervnek. Álláspontjuk szerint a pluszadó csak kárt okozna bankjaiknak anélkül, hogy képes lenne választ adni a globális pénzügyi rendszer alapvető hibáira, amelyek előidézték a válságot. Emellett egyes országok csak némi extrapénzt remélnek ettől az intézkedéstől - hangsúlyozták. Franciaország, Nagy-Britannia és Németország így saját nemzeti adótervein dolgozik tovább (lásd erről külön cikkünket).