Gázár: Magyarország a kivétel

Csehországban, Szlovákiában, valamint Lengyelországban nem várható a lakossági árak befagyasztása - hangzott el a IV. Közép-európai Gázkongresszuson.
MTI-Eco, 2011. június 16. csütörtök, 13:50

A gázvezetékek összekötésének lehetőségei mellett a visegrádi országok aktív gázipari együttműködéséről és a gázellátás biztonságának kérdéseiről is tárgyalnak a magyar, szlovák, cseh és lengyel szakemberek a szerdától péntekig tartó budapesti IV. Közép-európai Gázkongresszuson, illetve a 43. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállításon.

A közösen, évente más-más országban megrendezett konferencia azt mutatja, hogy a visegrádi országok megértették a regionális együttműködés fontosságát - mondta Zsuga János, a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke, aki egyben a Mol csoporthoz tartozó FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója az esemény csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az eseményen a gázipari szakemberek arról is tárgyalnak, hogyan lehet "aprópénzre váltani az energiapolitikai célokat" - tette hozzá.

Kérdésekre válaszolva Andrzej Sikora, a lengyel gázipari kamara képviseletében, a lengyel Energetikai Tudományok Intézete elnöke, Milos Kebrdle, a Cseh Gázipari Egyesülés elnöke és Pavol Janocko, a Szlovák Gáz- és Olajipari Egyesülés elnöke elmondta: mindegyik országban az a cél, hogy minél nyitottabb legyen a gázpiac, minél több szállító és szolgáltató versenyezzen. A lakossági árak befagyasztását egyik szakember sem tartotta valószínűnek egyik országban sem. A lakossági árak mindhárom országban alapvetően attól függenek, hogy az adott háztartás mennyi gázt fogyaszt, de ezek az árak alacsonyabbak is lehetnek, mint az import gáz ára. Szlovákiában például Magyarországhoz hasonlóan, szintén a hatóság dönt arról, hogy mekkora lehet a gáz ára. A lakossági árak mindenütt magasabbak, mint az ipari fogyasztók által fizetett díjak - tették hozzá.

A gázvezetékek összekötéséről elmondták, ez nagyon bonyolult folyamat, hiszen mindenki számára megfelelő üzleti modell is kell hozzá. A közös konferenciák egyik célja, hogy a szakemberek megtalálják a megoldást, hiszen összességében éves szinten egy legalább 40-50 milliárd köbméteres gázpiacról van szó.

Úgy vélték, nagy valószínűséggel egyik visegrádi ország sem követi a német kormány atomenergia-ellenes döntésének példáját. Csehországban a lakosság mintegy 80 százaléka pozitívan áll az atomenergia használathoz, míg a lengyelek mintegy fele ellenzi. Szlovákiában nincs napirenden a kérdés. Csehországban és Szlovákiában most is működnek atomerőművek, míg Lengyelországban 2020-2022-ig helyezik üzembe egy 1600-1700 megawatt összkapacitású atomerőmű első blokkját.

A német döntésről Milos Kebrdle, a Cseh Gázipari Egyesülés elnöke elmondta: ennek egyik negatív hatása lehet, hogy a térségben emelkedni fog az áram ára, ami rontja majd a gyengébb gazdaságú országok versenyképességét.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Zodiakus, 2011.06.16 14:08

NEM LESZ GÁZÁREMELÉS!!!!HOGY MONDJAM??NEM LESZ GÁZÁREMELÉS!!!
Emlékeztek még Gázár Mónikára????Hmmm.Vannak a jobb oldalon is követői.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bogar511, 2011.06.16 13:56

A cikk sugalmazásával ellentétben Magyarországon is magassabbak a lakossági gázárak az ipari fogyasztók árainál. A kongresszuson nem csak az ebéden kellett volna részt venni, hanem figyelmesen hallgatni az előadásokat!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html